VÁCI NAPLÓ/városháza ♥ Dr. Virág Laura lesz várhatóan a nyugdíjba vonuló dr. Szőnyi Mihály háziorvos utódja. A márciusi képviselőtestületi ülésen a váltást az önkormányzat támogatta és kinyilvánította, hogy amennyiben a praxisjogot az új orvos megvásárolja, úgy feladatellátási szerződést kötnek vele. A doktornő pályázatot nyújtott be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz a praxis megvételének támogatására. Ehhez azonban szükség volt az önkormányzat szándéknyilatkozatára is, amely tartalmazza, hogy egészségügyi szolgáltatóként a pályázót, mint háziorvost alkalmazza. A testületi ülésen elfogadtak egy előszerződést is ehhez. A hír megjelenése után nagyon sokan köszönték meg a városszerte ismert és köztiszteletben álló dr. Szekeres Laura Virág, Tóth Emese kiállítása. Szőnyi Mihály munkáját. "Nem csak remek orvos, hanem remek ember" – írta egy váci hölgy. "A legjobb orvosok közé tartozik" – olvasható egy másik véleményben. A képviselőtestület egyhangú határozatban köszönte meg eddigi példás és kiemelkedő munkáját. Dr. Szőnyi Mihály 1970-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán, ugyanebben az évben nyerte el a váci kórház I. számú belgyógyászati osztályának segédorvosi állását.
Alorvosi, majd főorvosi kinevezést kapott, a kórház felvevő területének kijelölt felülvizsgáló főorvosi munkáját is ellátta az osztályos feladatok mellett, majd a belgyógyászati osztály másodfőorvosa lett. 1988. december 1-től kinevezést kapott a kórház megüresedett főorvosi állásának betöltésére. Vezetése alatt törekvése volt a kórház szakmai fejlesztésének elősegítése és elfogadtatása a hazai és külhoni közvéleménnyel. Így jött létre például az Amerikai Egyesült Államok Észak-Karolina államában (Winston-Salem) a testvérkórházi kapcsolat, ami sok váci kórházi és alapellátási munkatársnak adott kiemelkedő szakmai képzést és tapasztalatot itthon és Amerikában. Virág laura vác címer svg. A kórház fejlesztésében lényeges eredmények az első Pest megyei computertomographiás készülék telepítése, a sürgősségi ellátás fejlesztése és a kórházi rekonstrukció szorgalmazása és elindítása 1995-ben. About Laura Az élete sokszor padlóra küldött, de az igaz szeretet és a hit mindig felá meg maga az élet akiért küzdök és a világon mindennél jobban szeretem!
Megérkeztek Erzsébet királyné személyes bútorai, fésülködőasztala és üveges vitrinje a Gödöllői Királyi Kastélyba. A Nemzeti Kastélyprogram és a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. segítségével Németországból visszavásárolt műtárgyakat a közönség már láthatja a kastély állandó kiállításában. Erzsébet kastély gödöllő habsburg rule. A berendezési tárgyak augusztus 13-i sajtóbemutatóján dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a kastély igazi Sisi-kultuszhelyként működik. - Az épület jubileumot is ünnepel, hiszen harminc éve hagyta el a szovjet hadsereg, majd 1996-ban nyitott meg – bár, először még csak részben – a látogatók előtt. Az évfordulóhoz kapcsolódik a két különleges bútor érkezése is - fogalmazott az ügyvezető igazgató. Erzsébet királyné egykori fésülködőasztala és üvegezett vitrinje egy németországi aukción bukkant fel, ahol kikiáltási áron sikerült őket visszavásárolni, majd 150 év után visszajuttatni a királyi család egykori nyári rezidenciájába.
Legendásan nagy munkabírása és kötelességtudata Gödöllőn is arra késztette, hogy kora reggeltől tartó hivatali tevékenységét csak rövid étkezésekkel és sétával szakítsa meg. A vadászatokon ő is részt vett, főként nagyvadakra lőtt. Trófeái a gödöllői lakosztályát és a lépcsőházat díszítették. A királynét mindig is vonzották a hagyományostól eltérő, különleges dolgok. Szerette a cigányzenét, s a kastélyban nem egyszer látott vendégül egész cigány bandákat. Gödöllőn nagy feltűnést és rémületet keltett egy másik ötlete: Mária Valéria játszópajtása egy szerecsen fiú volt. Rustimót a perzsa sahtól kapta ajándékba. Gödöllőn a hétköznapok és az ünnepek is fesztelenebbek voltak, mint Bécsben. Az őszi szezonba beleesett a királyné névnapja is (november 19. ), amit a helybeliek szerenáddal és fáklyás felvonulással ünnepeltek meg. A karácsonyok bensőséges hangulatban zajlottak, ahogyan Mária Valéria nevelője, Rónay Jácint visszaemlékezéséből kiderül: "Esténként aztán Valéria főhercegnő óhajtására a szembekötősdi járta, majd újra munkához fogtak, s ábrákat színeztek és metszettek ki ahhoz a képeskönyvhöz, melyet a jólelkű királykisasszony a gyermekkórház üdülő betegeinek szánt. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ KASTÉLYA GÖDÖLLŐN | tumag.hu. "
I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Erzsébet kastély gödöllő coat of arms. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött. A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást 1994-től a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is. Lovarda A kastély egyik leghíresebb része 1743 körül épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára kb.
Az ünnepek ugyanis mindig alkalmat jelentettek a jótékonykodásra is. A család sokszor egészen újévig Gödöllőn maradt. Szintén Rónay feljegyzése 1881-ből: "Szilveszter estéjén megint felöltötte ünnepi pompáját a karácsonyfa. A gödöllői felsőkert egyik hajlásában öntözéssel mesterséges korcsolyapályát csináltak, melyen a királykisasszony és benső barátnője, Auersperg Aglája hercegnő napestig vidáman csúszkáltak". A királyné mindösszesen 2663 napot (7, 3 évet! ) töltött Magyarországon - ebből mintegy 2000 napot Budán és Gödöllőn. Utoljára 1897. október 2. és 24. Erzsébet kastély gödöllő district. között járt itt. 1898-ban bekövetkezett halála után a király egyre ritkábban jött Gödöllőre. A magyarok szeretett királynéjának emlékére több mint 40 emlékművet és 100 emlékparkot, ligetet létesítettek az országban. A gödöllői parkot az elsők között avatták fel 1901-ben, a királyné egészalakos szobrával. A város ma is Erzsébet királyné magyarországi kultuszának első számú központja. Faludi Ildikó
Gödöllő hamarosan Erzsébet Bécs kötöttségei elől való meneküléseinek egyik legkedveltebb célpontja lett. "Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül! " - írta Erzsébet édesanyjának Gödöllőről. Valóban, a kastély a királyné minden kedvteléséhez megfelelő helyszín volt. Ha egyedül kívánt lenni, senki sem zavarta: olvasott, nyelvet tanult, írt, gyalogolt. "Gödöllő földnépe, mely imádta Erzsébet királynét, ha meglátta délceg, feketeruhás alakját, tiszteletteljesen tért ki útjából, mert tudta, hogy a Felséges Asszony nem szereti a kíváncsi tolakodást. " – írta róla Ripka Ferenc, a kastély királyi időszakának monográfusa. Ha társaságra vágyott, nagyszabású lovasversenyeket, vadászatokat, agárversenyt, galamblövészetet rendeztek. Erzsébet-bál Gödöllő - YouTube. A magyar lovassport elitje járt ide vendégségbe, köztük a miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf is. A király kevés időt fordított szórakozásra.
Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) építtette meg az északi oldal utolsó szárnyát és az új narancsházat, ő alakíttatta tájképi kertté a korábbi franciakertet. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak. A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Grassalkovich-kastély (Gödöllő) - A múlt emlékei. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt.
1877-ben átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királyi felséget mutatványokra, például, tűzkarikán átugratásra. De nemcsak a nevének megfelelő funkciót látta el a tér, Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt különböző rendezvények, bálok megtartására itt. A königgrätzi csata után tábori kórháznak, a második világháborút követően (1945–1991) pedig a szovjet laktanyához tartozott ez az épületrész. 1 987-ben beszakadt a tetőszerkezet, ekkor kezdődött meg a felújítása. Az elmúlt években időszaki kiállításoknak és koncerteknek volt a helyszíne. Kastélypark A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark (amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal), és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a "herceg mulatókertjének".