Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Melyik mitológia alakja Hórusz, a sólyomfejű isten? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - egyiptomi mitológia. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Számos ókori egyiptomi isten összeolvadt Ra-val, és sokan olyan rivális isteneket hoztak létre, mint Ptah, Isis és Apep. Lásd még: Top 10 vallási gyakorlat az ókori Rómában Top 10 kiemelkedő ókori egyiptomi festmény HORUS: a bosszú Istene Horus különleges helyzetben volt az ókori Egyiptomban., Ozirisz és Ízisz gyermeke megbosszulta apja halálát és uralkodott Egyiptomban. A mítosz szerint Zeb és Nut gyermekeként is tartják számon, és ezt a vörös-fehér koronás sólyomfejű Istent az ég, a háború, a védelem és a fény isteneként imádták. Hórusz vagy a Wedjat szeme Wadjet istennőként volt megszemélyesítve, népszerűen a ra szemének hívták. Egyiptomi Istenségek. Szimbolizálta, hogy mindent felülről figyelnek., THOTH: God of Knowledge and Wisdom egy döntőbíró, aki rendezte a vitákat a jó és a gonosz, Thoth tekinthető önálló teremtett Isten. Mind a fizikai, mind az isteni törvények mestere, ma ' at társával együtt, a számítások elsajátításával tartotta fenn az univerzumot. Az ókori egyiptomiak a tudomány, a filozófia és a mágia szerzőjeként ismerték el.
Bármilyen kegyetlen volt az isten, az emberek még mindig kedves istenségnek tartották. Az ókori egyiptomiak azt hitték, hogy az isten megvédi őket a Nílus által jelentett veszélyektől. Ennek köszönhetően az isten igazi hatalmat szerzett a Közép -Királyság idején. De az emberek imádták Sobeket a régi Királyságból. Szobek kultusza Az ókori Egyiptom egyik legkorábbi kultusza a Szobek -kultusz volt. Az isten először pecsétben jelent meg Narmer király, az első dinasztia első uralkodója uralkodása óta. A pecsét egy különleges formájú szentély felé néző nílusi krokodilokat mutatja be. Később ez a szentély az ősi Shedet város (a mai Fayum) szimbólumává vált. Az Óbirodalom megszűnése után Szobek isten Sumenu helyi istenségeként vált híressé, a thébai térségben. Szobek követői a herakleopolita időszak óta imádták őt ott. Ez volt az az idő, amikor a kilencedik és a tizedik dinasztia uralta Egyiptomot a Delta régióból. Sólyomfejű egyiptomi isten hozta. Ennek azonban vége szakadt, amikor a dinasztia 11 -es évei a thébai királyok felett Felső- és Alsó -Egyiptomot irányították.
Most már tényleg kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy nyáron jön az élőszereplős Dóra, a felfedező-film, ugyanis a hivatalos karakterfotó és a plakátok után megérkezett az új előzetes is. A Dóra és az elveszett Aranyváros címet kapó film a népszerű rajzfilmsorozaton alapul, azzal a meglehetősen feltűnő különbséggel, hogy az eredetileg hét éves címszereplőt a mozis változatban a 17 éves Isabela Moner alakítja, akit az Instant családból vagy a Transformers: Az utolsó lovagból ismerhetünk. A James Bobin ( Alice Tükörországban) által rendezett filmben Michael Peña és Eva Longoria játsszák Dóra szüleit, a meséből ismert alattomos róka szerepét pedig Benicio del Toro kapta, habár ő még nem tűnik fel az előzetesben. Dóra a filmben két helyszínt próbál meg felderíteni: a középiskolát és a címben említett Aranyvárost. Mindkettő veszélyes kalandnak bizonyul, ráadásul a két világ össze is találkozik, amikor Dóra egy csapat tinédzser segítségével indul neki a dzsungelnek, hogy megmentse a szüleit – miközben mellékesen megfejti az elveszett Aranyváros rejtélyét is.
Az élőszereplős változatban szerepel a majom Csizi (kinek hangját Danny Trejo szállítja majd – mondjuk, ő sem beszél még a trailerben) és Dóra unokatestvére, Diego (Jeffrey Wahlberg) is, akik szintén segítenek a lánynak a felfedezésben – az Eugenio Derbez által játszott Alejandróról nem is beszélve, mondjuk nála a "segítség" elég nagy túlzás. A trailer alapján a film egy pillanatra sem veszi majd komolyan magát, mi több, rágyúr majd arra, hogy főhőse már kinőtt a gyerekes kalandozásokból, és középiskolásként már ennél sokkal "komolyabb" dolgoknak kéne foglalkoztatnia. Persze, mikor Dórát néhány osztálytársával együtt elrabolják, igen jól fog jönni a kalandvágy. A Dóra és az elveszett Aranyváros magyar bemutatója augusztus 8-án lesz, az előzetest pedig itt nézhetitek meg: 18 izgalmas kalandfilm, amit feltétlen látnod kell (Forrás:) Article Tags: Adriana Barraza · Dóra és az elveszett aranyváros · Eugenio Derbez · Eva Longoria · featured · Isabela Moner · James Bobin · Michael Peña · Q'orianka Kilcher · Temuera Morrison
Miután élete nagy részét azzal töltötte, hogy felfedezte a dzsungelt a szüleivel, semmi sem készíthette fel Dórát a lehető legveszélyesebb kalandra – a gimire. Mivel a felfedező bőréből kibújni nem tud, Dóra hamarosan azon kapja magát, hogy kis csapata –Csizi, (legjobb barátja, egy majom), Diego, egy rejtélyes dzsungellakó és néhány szedett-vedett tini– élén elindul megmenteni a szüleit, és megfejteni az eltűnt inka civilizáció megoldhatatlan rejtélyét... Letőltés Eredeti Minőségben 1Fichier Oldalon 1Click Mipony
Teljes film Tehát a bekötést nagyon körültekintően kell elvégezni. A szükséges bekötési módokat a villanymotorok adattáblája jelzi. A rendelkezésre álló hálózat a legtöbb esetben a normál háromfázisú hálózat, ahol a fázisfeszültség 400 V. Ebben az esetben 3 x 400 V áll rendelkezésre, és ennek megfelelően kell a villanymotorokat bekötni. Kevés esetben - és csak az egy fázissal megtáplált frekvenciaváltók után - a 3x230 V háromfázisú hálózat áll rendelkezésre, ahol a fázisfeszültség 230 V. Itt külön gondossággal kell eljárni. Maradva a normál 3x400 V hálózatnál a 3 kW alatti - a 230/400 V feszültségre méretezett villanymotorokat - mindig az un. "csillag" kapcsolásba kell bekötni. Ha ezeket a villanymotorokat "delta" kapcsolásba kötjük, akkor az elektromos megtáplálás oldalán háromszor nagyobb megtáplálásban részesítjük, és ez nagyon rövid időn belül a leégésükhöz vezet. A 3x400 V hálózat esetén a 2, 2 kW feletti - a 400/690 V feszültségre méretezett villanymotorokat - mindig az un. "delta" kapcsolásba kell kötni.