Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Válassza ki álmai bútorát otthona kényelmében. Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. Színes választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat
2019. 12. 09. Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveinek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be a Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet Magyar Világ 1938-1940 címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt kiállítása. Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt, sőt kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni - emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. "Magyar Világ 1938-1940" - kiállítás a Nemzeti Múzeumban - Kodolányisok világa. Eddig nem mutatta be ezt a korszakot önálló kiállítás, pedig érdemes megismerni az ekkor élt emberek gondolkodását, motivációit, erkölcseit - tette hozzá a miniszter. Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a két világháború közötti időszakot a szocializmus idején egyértelműen rossz színben mutatták be, a kiállítás ezért ezt a képet szeretné ellensúlyozni.
A KJE és a Magyarságkutató Intézet közösen rendezett hiánypótló kiállítást A Kodolányi János Egyetem idei őszi szemeszterének kiemelkedő eseménye a Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveinek társadalmát, eseményeit, gondolkodását bemutató "Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás ünnepélyes megnyitója. Magyar világ 1938 1940 online. Az egyetem és a Magyarságkutató Intézet által közösen rendezett kiállítást Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter nyitotta meg Magyar Nemzeti Múzeumban, december 6-án. "Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt, sőt kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni" - emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere arról is beszélt, hogy mindeközben az életképtelenségre ítélt ország gondoskodott az elszakított nemzettestekről is. Magyarország 1938-ban rendezte meg a Szent István-emlékévet, otthont adott az Eucharisztikus Világkongresszusnak és ekkor kezdődött meg a békés revízió is.
Hírlevél Értesüljön elsőként a Magyar Nemzeti Múzeum eseményeiről és kiállításairól! Az ön email címe * Elfogadom az adatvédelmi irányelveket. * Lábléc menu Látogatóknak Kiállítások Programok Hírek Múzeum Gyűjtemények Tanulás Kutatás Másodlagos lábléc menü Kapcsolat Press Honlaptérkép Adatvédelmi tájékoztató Impresszum
Történelmi háttér Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938–1940-ben Magyarország változóban volt. A békés területi revíziókkal letörni látszódtak Trianon bilincsei, ugyanakkor a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédsága és egyre növekvő európai befolyása, majd a kirobbanó második világháború egyre jobban veszélyeztette a magyar önállóságot. Ez a korszak a kávézók, a magyar filmek aranykora, amikor a Szent István-emlékév és az Eucharisztikus Világkongresszus alatt a magyarság bebizonyította, hogy ragaszkodik keresztény gyökereihez, míg magyarok milliói tértek vissza az anyaországhoz. A Magyar Világ Veszprémbe költözött | Demokrata. De ugyanekkor született meg az első két zsidótörvény, érezhetően növekedett az antiszemitizmus, miközben a vidéki társadalom problémái még mindig megoldásra vártak. A kiállítás célja, hogy a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét interaktív eszközökkel, 20 tematikus részen keresztül és egy kávézó segítségével úgy mutassa be, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték, ezáltal egy pillanatképet kapjunk a '30-as évek végének Magyarországáról.
A Nagy-Magyarország-kirakóstól elkezdve a Horthy arcképével ellátott bögrékig sok mindent megcsodálhatunk, ami hozzájárult a kormányzó kultuszának felépítéséhez. © MTI / Mónus Márton A visszacsatolásokat és az ezekhez köthető ünnepléseket bemutató termek után a látogató egy moziteremben találja magát, ahol régi filmekből vetítenek összeállítást. Itt már szó esik ugyan az ezekben az években hozott első és második zsidótörvényről. De a kiállítás arra nem tér ki, hogy a zsidótörvények nemcsak a zsidók, hanem a keresztény magyarok számára is hátrányosak voltak. Magyar világ 1938 1940 3. Egysíkúan ábrázolja a tárlat a korabeli sajtó működését is. A kiállítás rendezői sajtószabadságról beszélnek, Zeidler Miklós viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy 1939-ben visszahozták a cenzúrát, és a lapok főszerkesztői sugalmazást, később pedig rendszeres tájékoztatást kaptak arról, hogy miről és hogyan szabad, illetve kell írni. A sajtó nem mellesleg – nem külföldi, hanem belpolitikai nyomásra – egyre inkább antiszemita hangvételűvé is vált.
A kiállítás már nem tekinthető meg. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938–1940-ben Magyarország változóban volt. A békés területi revíziókkal letörni látszódtak Trianon bilincsei, ugyanakkor a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédsága és egyre növekvő európai befolyása, majd a kirobbanó második világháború egyre jobban veszélyeztette a magyar önállóságot. Horthy Miklós szupersztár | Magyar Narancs. A világháború veszélyeit azonban a magyar társadalom még kevésbé érezte, a legtöbben hittek abban, hogy a nagy háború pusztításai annyira élénken élnek még az emlékezetben, hogy elkerülhető az újabb világégés. Ekkor a magyar társadalom nagy része a politikai események közül a békés területi revíziókra és az 1939-es választásra figyelt, amely egészen 1994-ig az utolsó olyan – a jogi kereteket és a lebonyolítást tekintve többnyire – demokratikus választás volt, amikor az ország területén nem voltak idegen megszálló csapatok. A magyar társadalom középrétege ekkorra újra megerősödött, jelentős lett a polgárság, a vidéki öntudatos parasztság biztosítani tudta saját megélhetését, ugyanakkor legendák keringtek az erzsébetvárosi Csikágóról, a budapesti alvilág központjáról, és égető szociális probléma volt a külvárosi nyomortelepek lakosainak ellátása, a vidéki parasztság helyzetének javítása, a földkérdés.
Az ehhez kapcsolódó különféle relikviák, kitűzők, jelvények, valamint egyéb dokumentumok, meghívók, plakátok, programfüzet láthatók a kiállításon. Ezzel egy időben zajlott a Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett Szent István-év, amely szintén egyfajta kiállás volt a keresztény hit, kultúra és hagyományok mellett. A tárlaton egy szoborral jelképezik, hogy ebben az évben számos, Szent Istvánra emlékező köztéri alkotás született. Emellett pedig látható a Szent Jobb országjárásához készített plakát is, amely az emlékév kiemelt eseménye volt. Magyar világ 1938 1940 – fort. Izgalmasak azok az egységek, ahol két külön világ áll szemben egymással. Ilyenek például a polgári életet és a vidéki Magyarországot bemutató részek, amelyek ebben a formában fontos összefüggésekre mutatnak rá. A berendezett polgári enteriőrből jól kivehető, hogy az első világháború után a középosztálynak is szembe kellett néznie az életszínvonal-csökkenéssel. Azonban a jó élet látszatát igyekeztek fenntartani. Egy szalont látunk, benne a ház urát és úrnőjét a kornak megfelelő, elegáns öltözésben, valamint a személyzetüket.