Kezdetben egy kiszolgáltatott áldozat, majd egy határozott, céljára összpontosító hős – pontosan az a végzet, amelyet az őt megalázók elképzelhetetlennek tartottak. A rendező egyébként folyamatosan kiváló képi- és fény kontrasztokat vet be: Jen kezdeti öltözete teljesen átalakul, ahogy a többiek narcisztikus gőgje fokozatosan alakul át egy kiszolgáltatott, nevetséges tortúrává. Előbbi remek példája a füléből csüngő nagy, lilás színű csillag alakú fülbevaló, szemben meggyötört és sérülésekkel teli testével. A bosszu revenge teljes film magyarul. A bosszú útja pedig rengeteg vérrel, fröcsögéssel, szenvedéssel és brutalitással van kikövezve, a vér pedig már-már a vászon oldalán csordogál. Ehhez társul a test-horror, illetve a bizarr, de hatékony humor, amely még az ilyen abszurd helyzetekben is csalhat egy fél mosolyt az arcunkra – bár a film inkább összeszorított fogsorokkal, összeráncolt szemöldökökkel, szemüket takaró kezekkel és/vagy fintorgó arcokkal néz majd szembe. Mivel a film gyakorlatilag a semmi közepén játszódik, Fargeat kiválóan alkalmazza a földrajzot ahhoz, hogy egyrészt térben elhelyezhessük a történéseket és a szereplőket, másrészt, hogy felmérjük a távolságokat és a helyzeteket.
Magyarország 2012. augusztus 22. – 2015. május 10. Első magyar adó M1 M2 További információk weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Bosszú témájú médiaállományokat. A Bosszú (eredeti cím: Revenge) amerikai televíziós dráma sorozat, Alexandre Dumas Monte Cristo grófja c. regénye által inspirálva, Madeleine Stowe és Emily VanCamp főszereplésével. A sorozat 2011. szeptember 21-én debütált az ABC -n, szerda esténként volt látható este 10/9 órai kezdettel ( ET /CST). Áttekintés [ szerkesztés] Emily Thorne - aki valójában Amanda Clarke - hamis névvel visszaköltözik Long Islandre, hogy bosszút álljon azokon a személyeken, akik tönkretették családját, és apja, David Clarke ( James Tupper) halálát okozták. „Rape-revenge” filmek, és ami mögöttük van - Mindset Pszichológia. Amikor Amanda még kislány volt, az apját koholt vádak alapján elítélték terrorizmusért és hazaárulásért. Később a börtönben halt meg, soha többé nem találkozhatott lányával. Amanda körül felfordult a világ, és javítóintézetben kötött ki. Amikor betöltötte a 18. születésnapját, Amanda megkapta az apja után járó örökségét, aki így - apja sikeres befektetéseinek köszönhetően - egyszeriben milliomossá vált.
Viszont Daniel Grayson egy alaposan változó figura, a kezdeti szinte szimpatikus jófiúból a feltörekvő új fő gonosz egyértelműen Emily káros befolyásának köszönhető. Joshua Bowman jó választás volt a szerepre, már arcra utálható. Nem tudom hol folytassam, Daniel jó átvezető Emily sleppjéhez, talán logikus választás lenne Jack Porter ( Nick Wechsler) figurája, aki Amanda-Emily kölyökkori szerelme. Az egyik legártatlanabb induló szereplő és szinte az egyetlen, aki ezt képes fenntartani. Amellett nem igazán szerethető, nyámnyila, töketlen és időről-időre durcássá váló személyisége miatt. Mégis a legidegesítőbb szál Jack és Emily viszonya a sorozatban. Már többször majdnem összejönnek, amikor felváltva kitáncolnak a kapcsolatból. A bosszú revenge. Teljesen érthetetlen az ügy. Aiden Mathis (Barry Sloane) éppen Victoria körül sündörög Aiden Mathis ( Barry Sloane) esetében legalább egyértelműek a viszonyok. Aiden a szerelmesebb, mégis Emily az, aki állandóan a karjaiba fut. Én már többször vizionáltam Aiden halálát, mint az egyetlen értelmes kimenetelt ebből a helyzetből.
De ezt követően néhány 100 millió évvel valami ismét ionizálta az anyagot, leszakítva az elektronokat az atommagokról. Fontos események a Világegyetem fejlődése során (NASA) Az ekkorra már elég ritkává vált anyag azóta is átlátszó maradt, de nagy kérdés, mi hozta létre ismét az ionizált állapotot. A mai feltételezések szerint az elsőként kialakult csillagok ultraibolya sugárzása felel ezért - ekkor gyúlt fény először a Világegyetemben. A megfigyelések alapján azonban úgy fest, nem volt elég galaxis mindehhez. Az is elképzelhető, hogy az ősi fekete lyukak és a környezetük között fellépő intenzív kölcsönhatás felel az ionizáció jelentős részéért, és a feltűnő kvazárok okozták a jelenséget. Szimuláció az anyag reionizációjáról és a galaxisok fejlődéséről (NASA) A következő évtizedekben elkészülő 20-40 méter átmérőjű távcsövekkel a kutatók feltehetőleg választ kapnak a kérdésre. Ezek a műszerek már sokat tudnak majd azonosítani az elsőként kialakult galaxisok közül, amelyek akár 300 millió évvel az Ősrobbanás (Nagy Bumm) után is létezhettek.
A sötét anyag az Univerzum ötödét teszi ki, mintegy négyszer annyit, mint a "normális" vagyis látható anyag. Amerikai asztrofizikusoknak most sikerült először kimutatniuk az eddig rejtélyes sötét anyagot. A Hubble űrtávcső és a Chandra röntgentartományban mérő űrteleszkóp, valamint földi telepítésű óriásteleszkópok felvételei alapján egy százmillió éve történt galaxishalmaz-ütközés alapján mutatták ki, hogy a sötét anyag elkülönül a látható anyagtól, vagyis első alkalommal vált láthatóvá gázok és forró plazma formájában a sötét anyag, amely eddig csak elméletben létezett. Már a harmincas évek óta köztudott, hogy a Világegyetem nem csak a teleszkópon keresztül látható égitestekből és anyagból áll, viszont eddig csak közvetett bizonyíték állt a tudósok rendelkezésére. Felfigyeltek ugyanis arra, hogy a galaxisok – így a mi csillaghalmazunk, a Tejút is – gyorsabban örvénylenek maguk körül, mint azt ismert tömegük lehetővé tenné. A Világegyetem nem létezhetne a mai formájában, amennyiben csak a látható anyagból állna; akkor ugyanis a galaxisok szétsodródnának, mivel csak a látható anyagok gravitációja nem lenne elegendő a forgó rendszer egybetartására.
A neutrínók olyan részecskék, amelyek nem alkotják a rendszeres anyagot. A neutrínók folyója a napból áramlik, de mivel ritkán lépnek kapcsolatba a normál anyaggal, áthaladnak a földön és annak lakóin. Három ismert neutrínótípus létezik; egy negyedik, a steril neutrínó, sötét anyag jelöltként javasolják. A steril neutrínó csak a gravitáció révén lép kölcsönhatásba a szabályos anyaggal. úgy tűnik, hogy a sötét anyag hálózatszerű mintázatban terjed a kozmoszban, a galaxishalmazok a csomópontokon alakulnak ki, ahol a szálak keresztezik egymást. Annak igazolásával, hogy a gravitáció ugyanúgy működik mind a naprendszerünkön belül, mind azon kívül, a kutatók további bizonyítékokat szolgáltatnak a sötét anyag és a sötét energia létezésére. (Kép jóváírás: WGBH) "az egyik kiemelkedő kérdés az, hogy van-e minta az egyes neutrínófajokba kerülő frakciókban" – mondta Tyce DeYoung, a Michigan Állami Egyetem fizika és csillagászat docense, az IceCube kísérlet munkatársa a kisebb semleges tengely és a töltetlen fotinók — mindkettő elméleti részecske — szintén potenciális helyőrzői a sötét anyagnak.
más műszerek vadásznak a sötét anyag hatásaira. Az Európai Űrügynökség Planck űrszondája 2009-es felbocsátása óta készít térképet az univerzumról. Az univerzum tömegének kölcsönhatásának megfigyelésével az űrhajó megvizsgálhatja mind a sötét anyagot, mind a partnerét, a sötét energiát. 2014-ben a NASA Fermi Gamma-ray Űrteleszkópja térképeket készített a Tejútrendszer szívéről gamma-sugár fényben, feltárva a magjából származó gamma-sugárzás feleslegét. "az általunk talált jel nem magyarázható a jelenleg javasolt alternatívákkal, és szorosan egyetért a nagyon egyszerű sötét anyag modellek előrejelzéseivel" – mondta Dan Hooper, az Illinois-i Fermilab asztrofizikusa a többlet a 31-40 milliárd elektronvolt tömegű sötét anyag részecskék megsemmisülésével magyarázható. Az eredmény önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a sötét anyag füstölgő fegyverének lehessen tekinteni. Az értelmezés érvényesítéséhez további megfigyelési projektekből vagy közvetlen detektálási kísérletekből származó adatokra lenne szükség.
Erőműnyi energiát képviselő magányos atommagok, az első fény megjelenése a Világegyetemben, valamint különféle láthatatlan anyag és energia - ezeket tekintik fő kihívásnak a kutatók napjainkban. Sok érthetetlen jelenség van a Naprendszerben, de talán még több az ismeretlen, ha a bolygórendszerünkön kívül tekintünk körbe. Sorra vesszük napjaink legnehezebbnek tartott az asztrofizikai és kozmológiai rejtélyeit. Honnan jönnek az energikus kozmikus sugarak? A világűrben mozgó nagysebességű atommagok között kis számban, de akadnak rendkívül energikus részecskék. Közel 30 évvel ezelőtt észlelték az egyik ilyen jelenséget, amikor egy ilyen kozmikus sugár 300 EeV (exaelektronvolt, 1 exaelektronvolt = 1 000 000 000 gigaelektronvolt, 1 gigaelektronvolt = 1 000 000 000 elektronvolt) energiával bírt, amikor a detektort eltalálta - egyetlen részecskeként ez akkora energiát képviselt, mint egy baseball labda, amely 100 kilométer/óra sebességgel halad. Az ilyen extrém gyors kozmikus sugarak keletkezése azóta sem világos.
A kutatócsoport több mint száz órán keresztül vizsgálta a Chandra –űrteleszkóppal az 1E0657-56 nevű galaxishalmazt, amely egy több százmillió fokos hőmérsékletű, puskagolyó formájú gázfelhőt ölel fel. A röntgenképek alapján a tudósok kimutatták, hogy a különleges formát egy szél idézi elő, amely a nagy galaxishalmaz egy kisebbel való találkozása határán, a sebességkülönbség miatt képződik. Valószínűleg az egykori két galaxishalmaz összeütközésekor is felpörgött gáz, ami egy, a légellenálláshoz hasonló erő hatására lefékeződött. A két halmazban lévő sötét anyag viszont nem lassult le, mivel nem lépett kölcsönhatásba a gázzal. A kutatók szerint ezért tudott a két anyag, vagyis a látható és a sötét az ütközés után szétválni. Nem dőlt meg a gravitácós törvény "Ez az első közvetlen bizonyíték a sötét anyag létezésére. Habár létezik olyan elmélet is, amely kiküszöböli a sötét anyag létét; eszerint ugyanis a gravitációs erő a kozmikus távolságokban erősebben hat, mint kis távolságban. Viszont az 1E0657-56 galaxishalmazban lejátszódó folyamatokat ezzel az elmélettel nem lehet magyarázni" – hangsúlyozta Clowe.