1959 – A magyar-jugoszláv határon lelőnek a sorkatonák egy határsértőt: Szalánczky Éva újságírót. Évát szenvedélyes szókimondása miatt az ötvenes években mellőzték, meghurcolták. Erdős főszerkesztő, aki megjárta Rákosi börtönét, 1959-ben vette maga mellé az Igazság című laphoz. Éva a lapnál újból harcot kezd nemcsak a valóság feltárása, hanem a másság jogáért is. A téesz-szervezésekről írott cikke, és kolléganője, Lívia iránti szerelme olyan konfliktusok sorát indítja el, amely tragédiákba torkollik, és amelyből nincs más kiút, mint a vak menekülés a halálba. Galgóczi Erzsébet háromszor kapott József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth díjjal tüntették ki. A Törvényen belül című regényéből pedig film is készült Makk Károly rendezésében, Egymásra nézve címmel, amely 1982-ben a cannes-i fesztiválon elnyerte a filmkritikusok különdíját.
Digitalizált művek A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb. ). A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza. Tematikus keresés Életrajz Galgóczi Erzsébet (Ménfőcsanak, 1930. augusztus 27. – Ménfőcsanak, 1989. május 20. ) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró. A Digitális Irodalmi Akadémia 2020. június 4-én posztumusz tagjává választotta. Bibliográfia Önálló kötetek Egy kosár hazai. Elbeszélések. Budapest. 1953. Szépirodalmi, 191 p. Félúton. Kisregény. 1961. Magvető, 207 p. = 2., átdolgozott kiadás: Budapest. 1962. Magvető, 222 p. Ott is csak a hó van. Novellák. Szépirodalmi, 226 p. Öt lépcső felfele. 1965. Szépirodalmi, 325 p. Kegyetlen sugarak. Riportok. 1966. Magvető, 270 p. Fiú a kastélyból. Elbeszélések, tévéjáték. 1968. Szépirodalmi, 290 p. Inkább fájjon. Elbeszélések, tévéjátékok. 1969. Szépirodalmi, 849 p. Ott is csak a hó van. 1969. BM Határőrség Politikai Csoportfőnöksége, 122 p. Nádtetős szocializmus.
Az egyetlen, a maradást választó szereplőt a halál menti fel döntése következményei alól, a többiek a mű záróképében a házat körülfogó katonák és az itthoni hó csapdájába szorulnak. A novellák több szöveghelyén élesen villannak elő a kor terrorra építő hatalmi légkörét kifejező ítéletek. Az Emberék macskája című írás saját kölykeit kényszerből felfaló anyamacskája, a Félelem közúti balesetének allegorikus értelme közvetett módon is az önkényuralmi évek riasztó atmoszféráját jelenítik meg. A vesztes főhőse egyenesen 1956 áldozataihoz méri kudarcainak ízét: "Ilyen íze lehetett a mésznek, amellyel ötvenhat őszén leöntötték az utcán a temetetlen halottakat"; s "egy új hazát" akar, "ahol ne legyenek kiváltságok kevély, nagy tornyai…, hol minden szögletig eljusson a nap, a tiszta levegő. " A novellákban a különböző formákban újra és újra visszatérő halálmotívum önmagában is nyomatékosan fejezi ki a korszak közérzetét. A kötet fordulatot jelentett az alkotó pályáján: kritikai szemlélete innentől tovább mélyül ( Vidravas).
2021. 03. 17. Lovász László matematikus, az MTA volt elnöke kapta meg az Abel-díjat – amelyet a matematikusok Nobel díjának szoktak nevezni. (Matematikai Nobel díj ugyanis nincs. ) Ez a legrangosabb kitüntetés ezen a tudományterületen, presztizse legalább akkora, mint a Nobelé.
A matematikai Nobel-díjként számon tartott Abel-díjban részesült Szemerédi Endre magyar matematikus. Abel-díjban részesült Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, valamint az egyesült államokbeli Rutgers Egyetem tudósa, akit idén március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal tüntettek ki. A Norvég Tudományos Akadémia Szemerédi Endrét a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és ergodikus elméletre gyakorolt "mély és tartós" befolyása elismeréseként részesítette a matematika Nobel-díjaként számon tartott Abel-díjban - jelentette be Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke. Matematikai nobel díj. 2012-es Abel-díj - Szemerédi Endre (MTI Fotó: Mohai Balázs) Mint a díjbizottság közleményében olvasható a magyar matematikus május 22-én Oslóban, Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át az elismerést. Az Abel-díj, amely kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés, 6 millió norvég korona (229 millió forint) pénzjutalommal jár.
Abel-díjat kapott a BME "Neumann János" professzori címmel kitüntetett szakember, az MTA korábbi elnöke. 2021-ben két kutató, köztük Lovász László, az MTA korábbi elnöke, a BME "Neumann János" professzori címmel kitüntetett szakember, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszora részesült Abel-díjban. A kitüntetetteknek az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén meghatározó jelentőségű munkásságukért, és e területek modern matematika központi területeivé válásáért végzett kiemelkedő tevékenységükért ítélték oda a nemzetközileg is rangos elismerést. Lovász László a BME "Neumann János" professzori cím átvételekor (Képünkön Friedler Ferenc, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság korábbi elnöke, Lovász László és Józsa János rektor) Az Abel-díjat a matematika terén kiemelkedő szakmai tevékenységet végző szakembereknek ítélik oda. Felesége matematikussal csalta Alfred Nobelt, ezért nincs matematikai Nobel-díj? - Dívány. 2001-ben a norvég kormány bejelentette, hogy az Oslói Egyetem matematika tanszékének javaslatára, Niels Henrik Abel születésének 200. évfordulójára a Nobel-díj mintájára megalapítja a matematikai Abel-díjat.
Az 1970-es években a gráfelmélet volt a tiszta matematika egyik első olyan területe, ahol megmutatkoztak a számítási bonyolultság elméletének sajátos problémái és lehetőségei. Lovász egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, miként képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit. Később egy alkalommal úgy nyilatkozott, nagyon szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika teljesen együtt fejlődött egy alkalmazási területtel. A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett a magyar matematikus széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, illetve az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL-algoritmus, amely fogalmi áttörést jelentett a rácsok megértésében. Index - Tudomány - Tényleg Nobel féltékenysége miatt nincs matematikai Nobel-díj?. A jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL-algoritmuson alapulnak. Lovász László számos rangos elismerést kapott, köztük az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat.
Lovász László az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Jelenleg a Rényi Intézetben a DYNASNET kutatócsoportot vezeti, amihez elnyerte az Európai Kutatási Tanács "Synergy grant" támogatását. Lovász László pályafutásának legnagyobb részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora volt, de hosszabb időt töltött a szegedi József Attila Tudományegyetemen, a Yale Egyetemen és a Microsoft kutatóintézetében is. Az ELTÉ-n ő alapította és hosszú időn át vezette a Számítógéptudományi tanszéket, az ELTE TTK Matematikai Intézetének 8 éven át volt igazgatója. A matematika Nobel-díját kapta Lovász László. Egy matematikust vagy problémamegoldóként vagy elmélet-építőként szokás jellemezni. Lovász mindkét vonatkozásban kiemelkedőt alkotott. Számos nehéz és hosszú időn át megoldatlan kombinatorikai problémát sikerült megoldania, például a perfekt gráf sejtést 1972-ben, a Kneser-gráfok kromatikus számának kérdését 1978-ban, gráfok Shannon-kapacitásának problémáját 1979-ben – hogy csak egy néhányat említsünk. Zseniális megoldásai gyakran olyan ötleteken alapultak, amelyeket egy másik, látszólag ide nem kapcsolódó matematikai terület inspirált.
A kapcsolat csak rövid ideig tartott, mivel Bertha inkább visszatért egy korábbi szeretőjéhez, Arthur Gundaccar von Suttner báróhoz, akivel aztán össze is házasodott, ám Nobellel egész hátralévő életében jó viszonyt ápolt, az ő inspirációjára született a Nobel-békedíj ötlete. A tudós harmadik nagy szerelme a szlovén származású, bécsi Sofija "Sophie" Hess volt, akivel 18 évig élt együtt, és ugyan sohasem törvényesítették viszonyukat az oltár előtt, leveleiben gyakran Madame Sophie Nobelként hivatkozott rá. Egyesek úgy hiszik, Hessnek lehetett szerelmi viszonya Gösta Mittag-Lefflerrel, ezt azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá: Sophie ugyan egyszer bevallotta Nobelnek, hogy gyereket vár másvalakitől, de a kicsi édesapjaként nem a svéd matematikust, hanem egy magyar katonatisztet, bizonyos Kapivári Kapyt nevezte meg. Matematikai nobel díj per. Valószínűleg sosem ismerte vélt riválisát A feltételezett rivális, Gösta Mittag-Leffler (1846–1927) Wikimedia Commons A legenda másik változata szerint Mittag-Leffler és Nobel között szakmai rivalizálás állt fenn, amely odáig fajult, hogy utóbbi nem akart olyan díjat alapítani, amit gyűlölt ellensége esetleg elnyerhet.