Keresés a leírásban is Főoldal Az aranyszőrű bárány (30 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 12 7 2 5 1 3 4 8 Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán lejárt aukció van, ami érdekelhet. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Az aranyszőrű bárány (30 db)
Hát a király üzente a népének, hogy aki megkacagtatja a lányát, annak feleségül adja s vele a fele királyságát. Elhatározta a juhász, hogy szerencsét próbál. Elment a királyhoz s bejelentette, hogy ő megkacagtatja a búbánatos király kisasszonyt. A király jónéven vette a szándékát s mindjárt leültette a lányát maga mellé, a tornácra. A juhász vette a furulyáját és megfuvintotta. Hát abban a szempillantásban táncolni kezdett a bárány, bárány gyapján a lány, a lány derekán a lapát, a lapát végén a sütőasszony, a sütőasszony derekán a bot, a bot végén a pap. Táncoltak, táncoltak, a királylány pedig akkora kacagásra fakadt, majd lefordult a tornácról. Ennek a kacagásnak úgy megörült az aranyszőrű bárányka, hogy lerázott magáról mindent s magában folytatta a táncot. Táncolt a leány is, a sütőasszony is, a pap is, külön-külön. De a lapát meg a bot se állottá meg tánc nélkül. Mikor jól kitáncolták magukat, a király összeeskette a lányát a juhásszal s neki adta fele királyságát. így lett a juhászból király.
Mikor letelt az esztendő, szépen hazahajtotta a nyájat, a kapu előtt elévette szépen szóló furulyáját, fújta, fújogatta, s a juhok táncolva mentek bé az udvarba. Ott állott a gazda az udvar közepén, s számolta a juhait, de csak úgy csillogott a szeme, mikor látta, hogy egy sem hibádzik a nyájból. – No, te legény – mondá -, megöregedtem, kenyeremnek javát megettem, de még ilyen szolgám nem volt. Neked ígértem, neked is adom az aranyszőrű bárányt, legyen rajta szerencséd. Hej, örült a legény, örömében nem találta helyét. Elbúcsúzott a gazdától illendőképpen, s ment az aranyszőrű báránnyal hazafelé. Mentek, mendegéltek, szépen lassan eregéltek, s estére egy faluba értek. Ott a legény szállást kért egy jó gazdaembernél, aki azt mondta: – Istené a szállás, kerüljön beljebb, öcsémuram! Bement a házba, de magával vitte az aranyszőrű bárányt is. De nézték, csodálták a bárányt! Különösen a házi leány nézte, csodálta sokáig, egész éjen be nem tudta hunyni a szemét, mind az aranyszőrű bárányról gondolkozott.
- Éppen jókor jöttél - mondá a gazda -, mert elcsaptam a juhászomat. Hát, hallod-e, én felfogadlak, s ha egy esztendeig hűségesen őrzöd a juhaimat, bizony meg nem bánod. Megalkudtak, hogy ha esztend' ilyenkor a nyájból egy sem hibádzik, ad egy aranyszőrű bárányt: abból megélhet úrimód, míg a világ s még két nap. - Itt a kezem, nem disznóláb! - mondá a legény, s kezet csaptak magyarosan. A juhosgazda adott neki egy szépen szóló furulyát, jól feltarisznyáltatta, s a legény kihajtá a nyájat a rétre. Közmént legyen mondva, a juhosgazdánál három nap volt az esztendő, de még eddig nem akadt legény, aki az esztendőt kiszolgálta volna, mert éjjel-nappal talpon kellett lennie, s ha csak behunyta a szemét, annyi juh hibádzott a nyájból, hogy egy szegény embernek elég lett volna egész életére. No, ez a legényke bezzeg nem aludt el. Mikor egy kicsit elálmosodott, elévette szépen szóló furulyáját, fújta, fújogatta, s hát, Uram, Teremtőm, amennyi juh, mind táncra kerekedett. Az aranyszőrű bárány el nem maradt tőle, ez mindig előtte táncolt, de olyan szépen, olyan módosan, hogy csupa csuda.
De a lány csak táncolt. Erre hozzáütött a lapáttal. Mindjárt megbánta a cselekedetét. Mert a lapát a lány derekára ragadt, ő maga meg a lapát végére. Így mentek a templomig. Ott a legény megint furulyázni kezdett. Táncolt a bárány, bárány gyapján a leány, a leány derekán a lapát, a lapát végén a sütőasszony. Meglátta őket a pap: — Ne űzzétek az eszeteket — kiáltott rájuk —, menjetek dolgotokra. A szó nem használt, megmérgesedett a pap s botjával odasózott a sütőasszony dereka végire. Aztán úgy elcsodálkozott, leesett az álla. Mert hát a bot nyomban odaragadt a sütőasszonyhoz, ő meg a bothoz. Mentek, ahányan voltak, a bárány, a lapát, a sütőasszony, a bot meg a pap, míg be nem értek a királyi városba. A város végén a juhász betért egy öregasszonyhoz, hogy megszálljon. Attól aztán megtudta, hogy beteg a király leánya, s nem segít rajta semminő orvosság. A doktorok azt beszélik, hogy egy jóízű kacagás mindjárt meggyógyítaná. De még eddig senki sem bírta megnevettetni. Ahogy beszélgetnek, megszólal a dob az utcában.
Táncolt nagy begyesen elöl a bárány, bárány hátán a leány, leány hátán a lapát, lapát nyelén az asszony, úgy mentek végig az utcán. Ahogy a templom elé érnének, éppen jön ki a templomból a pap, s utána a sok nép. Kacagtak a népek, de a pap erősen megbotránkozék, hogy az ünnepnapot így meggyalázzák, odaszalad, s üti az asszonyt a pálcájával. De csak egyszer ütött rá, a pálca az asszony hátához ragadt, a pálca végéhez a pap, s az is táncolt a többi után. A vénasszonyok összeverték a tenyerüket, s elkezdettek kiabálni, jajgatni: – Jaj, jaj, még elviszik az aranyszájú papunkat, ne hagyjuk, emberek, asszonyok! Nosza, utána az egész falu népe, megfogják a papot, hogy visszahúzzák, de ahogy rátették a kezüket, sorba mind odaragadtak. A legény pedig fújta tovább, fújogatta szépen szóló furulyáját, s táncolt a bárány, bárány hátán a leány, leány hátán a sütőlapát, lapát végén a sütőasszony, sütőasszony hátán a pálca, pálca végén a pap, pap után az egész falu. Így értek egy városba. Ez éppen a király városa volt.
Kelt: 2016. 10. 17 Juhasz Julianna A PASSIO XXI modern, zenés passiójáték 2017. április 9-én kerül bemutatásra Budapesten a Papp László Sportarénában Stohl András, Feke Pál, Tóth Gabi, Szabó Kimmel Tamás és Pápai Erika főszereplésével Alföldi Róbert rendezésében. Jegyek már kaphatóak! A PASSIO XXI modern, zenés passiójáték 2017. április 9-én kerül bemutatásra Budapesten a Papp László Sportarénában. Székely Csaba (A Bányavidék drámatrilógia szerzője) a bibliai történetet napjainkba helyező, erre az alkalomra írott drámáját egyetlen napon láthatja a közönség a Budapest Sportaréna egyedi módon kialakított színpadán. A nagyzenekari kísérettel, 150 táncos és énekes közreműködésével bemutstásra kerülő előadásban olyan sztárok lépnek színpadra mint Stohl András, Feke Pál, Tóth Gabi, Szabó Kimmel Tamás és Pápai Erika. Jegyinfók és jegyvásárlás itt! Az előadást a legutóbbi István a király arénaelőadás rendezője Alföldi Róbert állítja színpadra Menczel Róbert díszleteivel és Tihanyi Ildikó jelmezeivel.
Hogy a hatalmasok mennyire élnek vissza a hatalmukkal, mennyire keverik össze a magánérdekeikkel, magánélvezeteikkel. Ha már azonosulás: mit jelent az a szó, hogy "haza" Alföldi Róbertnek? Mit jelent a "haza"? Azt, hogy nem tudok innen elmenni. Akkor sem, ha itt van ez a sok szarság. Ez a haza. Az élet. Meg az, ami érdekes belőlem külföldön. Aki én vagyok., Alföldi Róbert: "Semmit sem bántam meg" Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Színházban direktben nem politizál, azonban társadalmi kérdéseket, jórészt a hatalom mikro- és makroközösségi természetét boncolgatja. Alföldi Róbert a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadvány ötvenes listáján az első név. A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése: Alföldi Róbert (Fotó/Forrás: Horváth Evelin Lina) A Jászai Mari-díjas színész, rendező a Vígszínházban kezdte pályáját, volt tévéműsorokban műsorvezető és tehetségkutató reality zsűritagja, beszélgetett képernyős talkshow-kban és pódiumon, igazgatta a Bárka Színházat és a Nemzeti Színházat. 2013 óta szabadúszóként kapja a meghívásokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Rendezőként mindig nagyon pontosan tudja, mit akar, színésznek, alkotó- és munkatársnak lazsálást, készületlenséget nem enged, színészként pedig abszolút alázatosan csinálja, amit kérnek tőle. Rajongják – rengeteg közönségdíja van – és elutasítják. Utóbbit jórészt olyanok, akik még soha nem vettek jegyet sem a színész, sem a rendező Alföldire.
A Magyar Televízió A Nagy Könyv című műsorában ő rendezte meg a Micimackót, különös és újszerű értelmezésben, nagy sikerrel. 2009-ben az ő rendezésében mutatták be a New York-i Dicapo Operaházban az Emmeline című operát. 2010-ben Norvégiában állította színpadra Knut Vaage Veslefrikk című operáját. 2015-ben a Budapest Bábszínházban bábszínészekkel rendezte meg a Kabaré című világhírű musicalt. Első játékfilmjét 2007-ben forgatta Bartis Attila Nyugalom című regényéből. Az általa igazgatott Nemzeti Színházban emlékezetes rendezései voltak: Kacsóh Pongrác: János vitéz, Sperr: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, Schiller: Ármány és szerelem, Závada: Magyar ünnep, Madách: Az ember tragédiája, végül Klaus Mann: Mephisto című darabjai. A Nemzeti után, az elmúlt négy évben Bécstől Szöulig rendezett külföldön és különböző hazai színpadokon is. Több darabban játszott is. Az Arénában színpadra vitt szuperprodukciói az István, a király, a Játékkészítő, a Passio XXI., idén pedig a Hegedűs a háztetőn voltak, utóbbival országos turnéra is indultak.
Tevje haladó gondolkodó, önmagán túllépve képes arra, hogy lazítson a túlzottan szűkre szabott, pusztán megrögzött hagyományokon alapuló rendszeren, ám az ő engedékenységének is van határa. Hogy melyik az a pont, ahol megszűnik a toleranciája, azt az elvándorolt, folyton kiközösítve élő zsidó nép történetének ismeretében lehet megérteni. A közösség ugyanis csak akkor van biztonságban, ha összetart, ezért aki – mint Chava – úgy dönt, hogy nem zsidó férjet választ magának, az automatikusan persona non grata lesz. Hogy a valóságban egy összetartó kisebbség milyen esélyekkel indul a regnáló hatalommal szemben, azt nem csak az előadás utolsó jelenetei miatt tudjuk, hanem hozott történelmi ismereteink is ezt bizonyítják. Jelenet az előadásból. Alföldi rendezése összetetten mutatja be a tradíciók megőrzésének és elvetésének problémáját. Az előadás szövege arról szól, hogy vannak tarthatatlan szokások, amelyeknek változniuk kell a világ mozgásával, ugyanakkor a történet a zsidó kultúra olyan elemeibe ágyazódik, mint a néptánc, a népzene, a zsidó esküvői szertartás vagy a zsidó lakodalom, amelyek önmagukban lélegzetelállítóan szépek, és határozottan ellenpontozzák, amit a szöveg a hagyományokról kijelent.