Kép forrása Leírás szerzője Vaszita Emese A Föld belső része öves felépítésű. Ma már jól ismert az övek elhelyezkedése, kiterjedése, sőt esetenként mozgása is. Az övek összetételét illetően azonban még feltételezésekre, elméletekre kell hagyatkozni, mivel a legfelső 30-70 km-t leszámítva ez teljesen ismeretlen. Jelenlegi tudásunk szerint a földbelső szerkezeti egységei a következők: legkívül van a földkéreg, ezen belül található a földköpeny, és legbelül a külső és belső magból álló földmag. A földkéreg Földünk legkülső kőzetburka. Halmazállapota szilárd. A földkéreg magmás, metamorf vagy üledékes kőzetekből épül fel. Az óceánok alatt a földkéreg 6–7 km, a szárazföldek területén pedig 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. Ezek alapján a kérget óceáni és kontinentális kéregre osztják. Az óceáni kéreg anyaga vékonyabb és szinte kizárólag bazaltból áll, átlagsűrűsége 3 g/cm³. A szárazföldi kéreg egy 15–20 km mélységben húzódó vonal mentén további két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre.
A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek lemeztektonika (tk. 35 – 44. oldal) 2015. 10. 22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok fajsúlyuk szerint gömbhéjakba, (geoszférákba) rendeződtek. GEOSZFÉRÁK: 1. Levegőburok (atmoszféra) 2. Vízburok (hidroszféra) 3. Közetburok (litoszféra). 2015. 22. 2 A Föld belsejének fizikája o 1. Geotermikus gradiens (100m 3 C) 2. A belső hő radioaktív anyagok (uranium, tórium) bomlásából származik. 3. A nyomás a mélység függvényében egyenletesen növekszik. 4. A sűrűség növekedése hirtelen változást mutat. 5. Bolygónkat mágneses tér veszi körül. (Mágneses deklináció) 2015. 22. 3 Utazás a Föld középpontja felé A Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű: 1. Földkéreg 2. Földköpeny 3. Külső mag 4. Belső mag 4 1. Földkéreg Óceáni kéreg Szárazföldi kéreg Óceánok alatt. Vékonyabb, 7-11 km vastag. Felső része bazaltból, alsó része gabbróból áll. Szárazföldek alatt.
2 - Köpeny Ez a kéreg alatti, és a legnagyobb réteg, amely a Föld térfogatának 84% -át és a tömeg 65% -át foglalja el. Körülbelül 2900 km vastag (Planet Earth, 2017). A köpeny magnézium, vas-szilikátok, szulfidok és szilícium-oxidokból áll. 650-670 kilométeres mélységben a szeizmikus hullámok különleges gyorsulása következett be, amely lehetővé tette a felső és alsó köpeny közötti határ meghatározását.. Fő funkciója a hőszigetelés. A felső köpeny mozgása mozgatja a bolygó tektonikus lemezeit; a köpeny által dobott magma azon a helyen, ahol a tektonikus lemezek elkülönülnek, új héjat képez. Mindkét réteg között a szeizmikus hullámok különösen gyorsulnak. Ez annak köszönhető, hogy egy köpeny vagy műanyag réteg egy merevre változik. Ily módon és a változások megválaszolásához a geológusok a Föld köpenyének két jól elkülönített rétegére utalnak: felső köpeny és alsó köpeny. Felső köpeny A vastagsága 10 és 660 kilométer között van. A Mohorovicic (penész) megszakításával kezdődik. Magas hőmérsékletű, így az anyagok hajlamosak bővülni.
Kontinentális kéreg A kontinentális kéreg a kontinenseket alkotja, átlagos vastagsága 35 kilométer, de több mint 70 kilométer. A kontinentális kéreg legnagyobb ismert vastagsága 75 km, és a Himalája alatt van. A kontinentális kéreg sokkal idősebb, mint az óceáni kéreg. Az összeállítandó anyagok 4000 évvel ezelőtt követhetők, és olyan sziklák, mint a pala, a gránit és a bazalt, és kisebb mértékben a mészkő és agyag.. Óceáni kéreg Az óceáni kéreg az óceánok alját képezi. Kora nem éri el a 200 évet. Átlagos vastagsága 7 kilométer, sűrűbb sziklák, lényegében bazalt és gabbro. Az óceánok nem minden vizei részét képezik ennek a kéregnek, van egy olyan terület, amely megfelel a kontinentális kéregnek. Az óceáni kéregben négy különböző zóna azonosítható: az abyssal síkságok, az abyssal gödrök, az óceáni gerincek és a farkasok. A kéreg és a köpeny közötti határ, 35 kilométeres mélységben, a Mohorovicic, a penész, a felfedezője, Andrija Mohorovicic néven nevezett, folytonossága.. Ez az a réteg, amely elválasztja a kevésbé sűrű anyagokat a kéregtől a sziklás anyagoktól.
Politikai elemzők szerint a nemzetközi széljárás sem kedvez a hazai baloldalnak, de a helyzeten sokat javíthatna, ha egy hiteles és erős vezetőt találnának 2018-ig. Kódolva volt Orbánék megfutamodása A választási vereségek, a belső konfliktusok és többek között a meggyengült médiaháttér miatt kénytelen egyre többször visszavonulót fújni az Orbán-kormány a tervezett intézkedéseiből. Amerikai filmsztár mentheti meg a baloldalt Tapolcán nem folytatódott a baloldal korábbi felemás győzelmi sorozata, és ez jelzi, hogy az MSZP és szövetségesei továbbra is válságos helyzetben vannak. Az Origo annak járt utána, mik lehetnek a baloldali kitörés lehetőségei a következő években, és hogyan szerezhetnék vissza a korábbi szavazóikat. Méltányosság Politikaelemző központ – Újpest Media. Tervszerűen robbanthatja föl magát a Fidesz Az utóbbi hónapok fejleményei azt is mutathatják, hogy a Fidesz egysége már egyáltalán nem nyilvánvaló. A Méltányosság Politikaelemző Központ szerint a jobboldal jelenlegi gondjain akár a kettéosztódás is segíthet, amire egyébként a magyar politikatörténetben volt már példa.
Keresés Főmenü Friss hírek Ukrán helyzet Interjú Publicisztika Vendégszoba Impresszum Címlap Méltányosság Politikaelemző Központ 1 2021. 09. 03. | 10:05 Harmati András A Fidesz azért rakhatja kirakatba Karácsonyt, mert tudja, hogy könnyebben győzné le, mint Jakabot 2020. 08. 07. Méltányosság politikaelemző központ - hírek, cikkek az Indexen. | 14:30 Németh Márton Az a baj a populizmussal, hogy már mindenre és mindennek az ellenkezőjére is használjuk Sándor Zoltán Újságíró Tresó T. Tibor N1TV szerkesztő-riporter Kárpáti Lóránt Máté Újságíró Harmati András Szerkesztő Béli Balázs Fotóriporter Lánczi Richárd N1TV főszerkesztő Zimon András N1TV főszerkesztő-helyettes Verebes Károly Újságíró Sarkadi-Illyés Csaba Főszerkesztő
Kell-e egyáltalán foglalkozni mostantól Magyarországon az ellenzékkel? "A mai ellenzék a közhiedelemmel ellentétben tanulóképes. Annyit már megértettek, hogy a Fideszt nem lehet legyőzni anélkül, hogy a magyar történelemnek erre a nagyobb trendjeire valamilyen rálátásuk lenne. És ebből azt a következtetést vonták le, hogy az ellenzék nem maradhat olyan szétaprózott, mint a dualizmusban, mint a Horthy-rendszerben. […] Most az ellenzéket a választás után sokan megvádolták azzal, hogy nincs országismerete, nem ismeri a vidéket. Ez szerintem a dolognak az egyik fele. Valóban az is megkérdőjelezhető, hogy van-e elegendő történelmi ismerete. Értik-e, miért alakul ki a nagy párt? " hirdetés Van olyan, hogy néplélek? Ha igen, ilyen nagy szerepe van a politikában? "Nem szeretem a néplélek szót, de valamiféle tulajdonságokat azért felhalmoz minden ország a maga történelmében. A tételem nagyon egyszerűen az, hogy minden ország a saját történelmét éli. Az, hogy ma Hollandiában, Németországban, a nyugati országokban nagyon különböző koalíciók tudnak kormányozni, gyakori a váltógazdálkodás, ez a holland, német és egyéb történelemmel függ össze.
A magyarországi társadalmi polarizációt mérte fel a Policy Solutions legújabb kutatása. Kiderült, hogy bár a választások óta kicsit lenyugodtak a kedélyek, mindkét oldal agymosottnak tartja a másik tábort, és az ukrajnai háború és a gazdasági válság megítélése is nagyban függ attól, hogy az ember kire szavaz. Romákat és a muzulmánokat viszont a többség nem szeretne a szomszédjában látni, függetlenül a politikai beállítottságtól. Van egy körülbelül 12 éves Halott Pénz-szám, amelyben azt rappeli Marsalkó Dávid Magyarországról, hogy itt mindenki utál mindenkit / és mindenki utálja, hogy utálat marad majd csak utánad. Körülbelül ezekkel a sorokkal lehetne összefoglalni a Policy Solutions legfrissebb tanulmányát is, amelyben azt vizsgálták, mennyire megosztott és távolodott el egymástól (azaz polarizált) a magyar társadalom a választói magatartás mentén. Az eredményt tekintve senkit nem érhet meglepetés, aki az elmúlt 12 évben élt akárcsak egy kicsit is Magyarországon, és legalább érintőlegesen foglalkozott a hírekkel és a politikai közélettel – a részletek azonban eggyel izgalmasabbak annál, minthogy Magyarországot átszőtte a gyűlölet.
Az ellenzékiek közel egyharmadát zavarná egyébként egy fideszes szomszéd is (fordítva ez az arány 19 százalék). Érdekesség, hogy a Mi Hazánk -zavazókat mind a fideszesek, mind az ellenzékiek szívesebben látnák a szomszédban. Mindenki agymosott! Nemcsak számszerűen, hanem szavak terén sincsenek jó véleménnyel egymásról a táborok. Egészen pontosan: ha egy szóval kell jellemezni, jobb- és baloldal agymosottnak tartja egymást, a Mi Hazánknak pedig az agresszív jelző jut. Az összellenzékiek 63 százaléka tartja agymosottnak a fideszeseket, de a képmutató és agresszív szót is több mint egyharmaduk aggatná rájuk – ellentétben a jószándékú, az intelligens és a nyitott gondolkozású jelzővel. A Fidesz-szavazók sem hagyják annyiban a dolgot, igaz, itt is kirajzolódik, hogy ők kevésbé ellenségesek a másik oldallal szemben, mint fordítva. A kormány támogatói szintén a negatív konnotációjú szavakkal illetnék leginkább az egyesült ellenzékieket, 49 százalékuk pedig konkrétan agymosottnak tartja őket. A külön utat a Mi Hazánk képviseli – róluk leginkább azt gondolják, hogy agresszívak, érdekes módon viszont a második legtöbbet rájuk használt szó pozitív kicsengésű: intelligensek.