Kép:
2016. szept 21. 15:59 Mindenképpen próbáljunk fel többfélét az üzletben, mielőtt döntünk /Fotó: shutterstock Ha van egy jó fülhallgatónk, kinyílik előttünk a világ: bárhol kiváló minőségben meghallgathatjuk kedvenc zenéinket, és a metróban sem maradunk le a reggeli rádióműsorról. De milyet érdemes választanunk? Méhes László, az LG Electronics termékspecialistája elmondta nekünk, mi az az öt dolog, amire érdemes figyelnünk, ha új fülhallgatót veszünk. Fülbe vagy fülre? Gondoljuk át, mire szeretnénk használni a fülhallgatót, ez rögtön el is dönti, milyen legyen a kialakítása. A hallójáratba dugható gumis fülhallgatóval teljesen kizárhatjuk a külvilágot, ami igen jól jön, ha például nyitott irodában dolgozunk és háttérzenével szeretnénk elszigetelni a hangos kollégákat. Milyen fülhallgatót vegyek tv. Fülbe vagy fülre? Nem mindegy! Ha a buszon, metrón akarjuk hallgatni kedvenc slágereinket, használjunk fülre illeszthető, könnyű fülest, ami nem szűri ki teljesen a forgalom zaját, így biztosan hallani fogjuk, melyik a következő megálló.
Utána "próbáljuk fel" a fülhallgatót, nézzük meg, mennyire kényelmes, hogyan passzol a fülünkhöz. A hangzást teszteljük többféle zenével: egy húzósabb electro szám jól megmutatja milyen mélyek a basszusok és tiszták a magas hangok, a rocknál a középső hangtartományok jönnek jobban elő. Próbáljunk ki legalább 4-5 féle fülhallgatót. van a dobozon? A csomagoláson rengeteg műszaki adat van, de közülük háromra érdemes odafigyelni. Fülhallgató - 5+1 tipp – hogyan találd meg a tökéletes fülest?. A frekvencia átvitel a fülhallgató hangtartományát jelöli, ez legyen 16 – 24 000 Hz közötti. A mindenhol feltüntetett 85 decibel azt a hangerőt jelzi, ami mellett már halláskárosodást kaphatunk. Fontos: soha ne tekerjük maximumra a hangerőt! A vezeték nélküli, azaz akkumulátoros fülhallgatóknál az üzemidőre figyeljünk oda. Az LG Tone Pro 2 fejhallgatóval 10 órán át lehet zenét hallgatni egy töltéssel – válasszunk olyan eszközt, ami legalább ennyit bír. +1 tuti tipp És még egy jó tanács azoknak, akik többször is próbára tették már ügyességüket egy-egy összegabalyodott fülhallgatópár kiszabadításakor: érdemes olyan nyakba akasztható készüléket venni, amely mágnessel rögzíti magához a kis hangszórókat, vagy használat után visszahúzza a tokba a zsinórt.
Szabadság mértéke 2013-ban Nem vagy biztos abban, hogy jól számolták ki a szabadságodat? Itt megtudhatod, hogy mennyi a szabadság mértéke 2013-ban! A szabadság mértéke A Munka Törvénykönyve alapján 20 nap alapszabadság mindenkinek jár. Ezen felül pótnapok is megilletnek. VÁLTOZÁS! Szabadság 2022 : Itt a táblázat, mutatjuk kinek, pontosan hány nap szabadság jár 2022. január 1-től az új szabályok szerint!. 1. Életkortól függően A munkavállaló a) huszonötödik életévétől egy, b) huszonnyolcadik életévétől kettő, c) harmincegyedik életévétől három, d) harmincharmadik életévétől négy, e) harmincötödik életévétől öt, f) harminchetedik életévétől hat, g) harminckilencedik életévétől hét, h) negyvenegyedik életévétől nyolc, i) negyvenharmadik életévétől kilenc, j) negyvenötödik életévétől tíz pótnap jár. (Ha közalkalmazott vagy, akkor kicsit más a számítás módja) 2. Gyerekeid után a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben, amikor 16 éves lesz. Fogyatékos gyermek esetén további két nap jár.
Úgy kell kiadni a szabit, hogy az alkalmazott legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, és erről 15 nappal a tervezett szabi előtt értesíteni kell a főnököt. Tehát ha valakinek 30 nap szabadsága van, akkor a 23, 3 százalékát veheti ki akkor, amikor ő szeretné; akinek viszont 20 nap jár, az a 35 százalékáról dönthet. Mikor kapok pótszabadságot? A pótszabadság az életkor előrehaladtával nő: a munkavállaló 25. életévétől egy, 28 éves korától kettő, 31. születésnapja után három, a 33 évének betöltése után négy nappal. Aki elmúlt 35 éves, az huszonöt, aki pedig 37, az huszonhat nap szabit kap egy évben. A 39. életévétől huszonhét, 41 éves kora után huszonnyolc, 43. születésnapja után huszonkilenc és 45 év felett pedig 30 nap az alapszabadsága. Mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül).
A szakember szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy leginkább a munkaadóktól függ a kiadott szabadnapok száma. "Sok cég szabadnapokban kompenzálja a túlórát. Számos vállalat ténylegesen kötelezi az alkalmazottakat arra, hogy mikor és mennyi szabadnapot vegyenek ki az olyan időszakokban, mint például a július-augusztus; ám egyes munkáltatók nem engedélyezhetnek két hétnél több szabadságot egyhuzamban. Bizonyos iparágakban, jellemzően az építőiparban is, meghatározott időszakok vannak kijelölve a szabadságra, például augusztus és az év vége, de a két időpont között nem mehetnek szabadságra a munkavállalók" – mondta el az ügyvezető. "Bevett gyakorlat az is, hogy a gyártó cégeknél az előre betervezett leállások alatt kell szabadságra menni, sok cégnél pedig a karácsony és az újév közötti időszakot is kötelezően ki kell venni. Mindez azt mutatja, hogy az iparág, a szezonalitás és a cégvezetés bizonyos esetekben meghatározza a szabadság ütemezését, természetesen a törvényi szabályozás figyelembevételével.