Egy hajvágással is lehet jótékonykodni – daganatos gyerekek fejére kerülnek a tincsek. A Gyermekrák Alapítvány közel három éve indította hajgyűjtő akcióját, amelynek köszönhetően minden beteg igazi hajból készült parókát kaphat. Magyarországon évente mintegy 320 gyermeknél diagnosztizálnak rákbetegséget. Ezek a gyerekek a kemoterápiás és sugárkezelések mellékhatásaként elveszítik hajukat. A Gyermekrák Alapítvány indította Neked egy tincs, neki nagy kincs című kampányban azért gyűjtenek hajat, hogy a beteg gyerekeknek aztán azokból térítésmentesen parókát készítsenek – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a portálja. Az igazi hajból készített parókákat sokkal kellemesebb viselni, mint a műszálast, ezért olyan fontos, hogy ilyeneket tudunk adni. Egy pesti fodrászatban ingyen vállalják a vágást és az új frizura elkészítését, ha valaki az alapítványnak ajánlja fel a levágott tincseket. Aki azonban ezért nem utazna a fővárosba, postázhatja is a hajat, miután azt szakszerűen levágták – jegyzi meg a portál.
kerületi, Rákóczi téri irodája között. A portál kérdésére az alapítvány elnöke azt mondta, a betegszállítót néha "közérdekű ügyintézésre" is igénybe veszik, de magáncélra soha nem használják. Ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága azt közölte: fontosnak tartják, hogy a társadalom tisztán lássa, mire fordítják az életmentésre, a gyógyításra felajánlott összegeket az egyes, gyógyításért adományokat gyűjtő alapítványok. Ezért az átlátható adományozás érdekében Semmelweis garancia védjegyet vezet be. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója akkor bejelentette, pártjuk rendőrségi vizsgálatot követel. Az alapítvány pedig azt közölte, hogy jogi lépéseket tesz "a méltatlan médiatámadások" miatt. | Gyermekrák Alapítvány, egészségpolitika 2014-01-08 13:26:02
Mint elmondta, a Gyermekrák Alapítvány is azon szervezetek közé tartozik, amelyek több tízmillió forintot költöttek eddig reklámra, miközben arányaiban jóval kevesebbet valódi célokra. A Fidelitas keddi közleményében azt írta, megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Gyermekrák Alapítvány elnöke, Balogh István egy gyermekmentő feliratú kisbusszal "rendszeresen furikázik budai luxusvillája és a belváros között". A nagyobbik kormánypárt ifjúsági tagozata szerint egyre többször derül ki, hogy "szánalmas ügyeskedők egy karitatív ügy mögé bújva verik át a jóhiszemű adakozókat". Szerdán Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága azt közölte, fontosnak tartják, hogy a társadalom tisztán lássa, mire fordítják az életmentésre, a gyógyításra felajánlott összegeket az egyes, gyógyításért adományokat gyűjtő alapítványok. Ezért az átlátható adományozás érdekében Semmelweis garancia védjegyet vezet be. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön bejelentette, pártjuk rendőrségi vizsgálatot követel azért, mert a Gyermekrák Alapítvány elnöke magáncélra használta az alapítvány betegszállító autóját.
Szilágyi György beszámolt arról is, hogy a Legfőbb Ügyészségnek hétfőn küldött levelében felhívta a figyelmet arra, a Gyermekrák Alapítvány vezetője január 3-án az Echo TV-ben ellentmondásosan nyilatkozott arról, mekkora összeget költött a szervezet az elmúlt 15 évben a gyermekek gyógyítására. Egyszer 1, 6 milliárdot, majd 3 milliárd forintot említett - tette hozzá, megjegyezve, szükségesnek tartják az alapítvány működésének teljes körű vizsgálatát. A Magyar Nemzet szerdán számolt be arról, hogy feljelentéskiegészítés keretében vizsgálják, hogy megalapozott-e Szilágyi Györgynek a Balogh István vezette Gyermekrák Alapítvány ügyében tett feljelentése. Az Index december 17-én írt arról, "mentős körökben jó ideje terjed a pletyka", hogy a Gyermekrák Alapítvány Gyermekmentő feliratú Mercedesével reggelente Balogh István, az alapítvány elnöke furikázik otthona és a belváros között. A hírportál újságírója többször is tanúja volt, hogy Balogh István az adományokból vásárolt betegszállítóval teszi meg a távot budaligeti villája és az alapítvány VIII.
Ne feledje, hogy mi kártékony elemek építettük fel a maga ostoba birodalmát! " Ebből pedig már lehet olyan filmet csinálni, ami az eredeti novella után majdnem száz évvel is friss és sokféleképpen értelmezhető. Aki király akart lenni (1975) John Huston eredetileg Clark Gable -t és Humprey Bogartot képzelte el főszereplőnek. Epikus páros lett volna, de sosem tudták volna hozni azokat a brit árnyalatokat, amikkel az angol Caine és a skót Connery át tudták lényegíteni a viktoriánus karaktereket. Erre nagy szükség volt, mert a dialógusok hűen tükrözik a Birodalom arrogáns szellemét. Valódi, fapofájú angol irónia kellett ahhoz, hogy Michael Caine pusztán a hangsúllyal komikussá tegyen olyan mondatokat, mint "nem istenek vagyunk, csak angolok, akik a legjobbak Isten után", és Sean Connery ugyanígy rátegyen még egy lapáttal: "Az a dolgunk, hogy elvigyük a haladás fényét a világ sötét sarkaiba" – miközben jól tudjuk, valójában mire megy ki a játék. A filmet Huston, Connery és Caine is legkedvesebb alkotásukként emlegették.
Egy párhuzamos univerzumban John Huston kalandeposza, az Aki király akart lenni (The Man Who Would Be King, 1975) az 1950-es években készült el Humphrey Bogarttal és Clark Gable-lel, nem sokkal az Afrika királynője után, és valószínűleg óriási klasszikusnak számít. A mi valóságunkban Bogart elhunyt, mielőtt Huston tető alá hozhatta volna a filmet, majd, miközben az utódját kereste, Gable is követte. A projekt Burt Lancaster és Kirk Douglas, Richard Burton és Peter O'Toole, valamint Robert Redford és Paul Newman párosával sem tudott megvalósulni, Newman azonban bedobta a rendezőnek Caine és Connery nevét – a többi történelem, bár az Aki király akart lenni a kedvező kritikai fogadtatás dacára sosem tudta elnyerni jól megérdemelt helyét a műfaj legnépszerűbb darabjai között. A Kipling azonos című novelláját (cselekmény szempontjából) hűen követő történet szerint két volt brit katona, Danny Dravot (Connery) és Peachy Carnehan (Caine) 1885-ben nekivág Indiából az Afganisztánon túli, felderítetlen Káfirisztánba, hogy elvigyék az ottani hitetlen kutyáknak a civilizációt, a kultúrát, a Brit Birodalom dicsőségét – de leginkább önmagukat mint a tudatlan vadak új vezetőit és királyait.
Aki király akart lenni (The Man Who Would Be King) 1975-ös brit–amerikai film Rendező John Huston Producer John Foreman Alapmű Rudyard Kipling: Aki király akart lenni (novella) Műfaj kalandfilm filmdráma Forgatókönyvíró John Huston Gladys Hill Főszerepben Sean Connery Michael Caine Christopher Plummer Zene Maurice Jarre Operatőr Oswald Morris Vágó Russell Lloyd Gyártás Gyártó Columbia Pictures Ország Egyesült Királyság USA Nyelv angol Játékidő 129 perc Költségvetés 8 000 000 $ Forgalmazás Forgalmazó Columbia Pictures Bemutató 1975. december 18. További információk IMDb Az Aki király akart lenni (The Man Who Would Be King) John Huston rendezésében készült 1975 -ös brit – amerikai kalandfilm. A négy Oscar-díjra jelölt produkció Rudyard Kipling azonos című novelláján alapszik. A mű névtelen narrátorát Christopher Plummer személyesíti meg a filmben Kiplingként. A történet középpontjában két indiai brit kalandor Afganisztánban lezajló története áll. Mint a legtöbb Kipling-műben, a szerző itt is pozitívan ábrázolja a Brit Birodalmat.
Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit, Douglas Kerr mai kritikus szerint Kipling még ma is indulatos vitákat kavar, és máig tisztázatlan, hová helyezzük el az irodalom- és kultúrtörténetben. Azonban mindenképp figyelemre méltó nemcsak kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, hanem amiatt is, hogy műveiből hű képet kaphatunk arról, milyen lehetett a Brit Birodalomban élni.
A kötet 2008-ban jelent meg New Yorkban. De a malmok őrölnek tovább a Majdan téren, a Krímben, Luhanszkban, Mariupolban. És dörögnek a fegyverek. (Timothy Snyder: A vörös herceg. Egy Habsburg főherceg titkos életei. Fordította: Szántó Judit. Park Kiadó. )
Dravot, immár mint Kafirisztán istenkirálya, egy királynére vágyik, és hű társai figyelmeztetése ellenére ki is szemel egy helybéli lányt. A Michael Caine felesége, Shakira Caine által alakított Roxanne-nak azonban nem fűlik a foga ahhoz, hogy egy istenkirály felesége legyen, mert a babona szerint ennek halál az ára. Így az esküvőn csók helyett beleharap Dravot arcába, akinek vérző sebe elárulja a népnek, hogy az istenkirály mégiscsak halandó: következésképpen szélhámos. Innentől kezdve hőseink percei meg vannak számlálva. Mindhárman kedvenc filmjüknek tekintették az 1975-ös alkotást A nő az a banánhéj, amin elcsúszik a páros addig töretlen karrierje. S a szépséges Roxanne alakja az a kaleidoszkóp, ami a bukás okát kutatva mindig más és más képet rajzol elénk: a nő, mint a férfibarátság megrontója? A női babona, ami a legravaszabb férfiterveket is keresztülhúzza? A női tisztaság, amin nem fog a hazugság? Vagy egyszerűen Daniel Dravot telhetetlenségének büntetése, aki mindent elért, amit akart, mégis többre vágyott?
John Huston a forgatáson Volt a filmnek egy előre nem látott pozitívuma is. A filmbeli Kafirisztán nem Kipling fantáziájának szüleménye: a világ egyik legveszélyeztetettebb etnikai-vallási kisebbségéről van szó. Ők a kalas nép, akik a film hatására kerültek Pakisztán turistalátványosságai közé. Négyezer emberről beszélünk, akik foggal-körömmel ragaszkodnak iszlám előtti kultúrájukhoz és pogány hitükhöz egy 216 milliós országban, ahol az iszlám az államvallás. Ha a film nem irányítja rájuk a világ figyelmét, talán már el is tűntek volna. Az antropológusok dolga kideríteni, hogy valóban Nagy Sándor makedónjainak leszármazottjai-e, ahogy a filmben ábrázolják őket, s aminek ők maguk is vallják magukat. Igazából mindegy is. A lényeg, hogy a filmnek köszönhetően több esélyük lett a fennmaradásra. Adott tehát egy egzotikus, a férfibarátságra építő, izgalmas, derűs, történelmi kalandfilm. Azonban a záró jelenetben eltűnik a filmet végig jellemző humor, és váratlan gyomrosként megérkezik a horror.