Ady Endre (1877-1919) 1877 Érmindszenten született 1896 Zilahon érettségizik 1897 Budapesten joghallgató 1898-99 Debrecenben újságíró 1900 - 1903 Nagyváradon újságíró 1903 megkezdődik szerelmi viszonya Brüll Adéllal (Léda) 1904 - 1905 első párizsi útja 1907 - 1908 a Budapesti Napló újságírója 1906 - 1907 országos hírű költő 1911 firenzei és római utazás 1910 a Világ újságírója 1912 a Nyugat szerkesztője 1915 feleségül veszi Boncza Bertát 1919 Budapesten meghal
Ady Endre-Életrajz és pályakép Képgyűjtemény - Ady Endre Az Új versek címlapja Címlapfotó Ady édesanyjával Ady Endre és édesanyja ("Édes") fényképe. Ady karikatúra Életrajz és pályakép Ady Ady Endre portréja. Sulinet Tudásbázis. Ady portré Fotója Ady portré, portré Ady Endre Ady Endre, költő fényképe. Ady szülőháza Érmindszenten Ady szülőháza Érmindszenten, lakóház fotója Ady portéja Ady portéja, portré 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
;">Életrajz (1877-1919) Az észak-erdélyi Érdmindszenten (ma Adyfalva) született elszegényedett kisnemesi családban. Ketten testvérek: Endre az idősebb, Lajos az öccse 4 évvel fiatalabb. Az elemi iskolát falujában végzi, a középiskolát a nagykárolyi piarista gimnáziumban, a felső négy évet pedig a neves Wesselényi Kollégiumban Zilahon végzi, igen jó erdményekkel. Ady az újságíró Szülői késztetésre jogi pályára készül, a debreceni majd a pesti egyetemet látogatja, ügyvédi irodában gyakornok, de az újságírói pálya jobban vonzza. 22 éves korában jelenik meg első verskötete (Versek, 1899). Életrajz - Kataning. Újságíró Debrecenben majd Nagyváradon a Szabadság, később a Nagyváradi Naplónál. Tehetséges és jó újságíró és publicista. Léda 1903-ban találkozik "nagy szerelmével" Brüll Adéllal, egy nála 5 évvel idősebb párizsi kereskedő feleségével. Léda - ahogy a Ady nevezi írásaiban - aki Párizsban már olvassa Ady cikkeit, nagyváradi megismerkedésük után meghívja Párizsba. 1907 és 1911 között rendszeresen járt Párizsban, rövidebb és hosszabb tartozkodásokkal.
4 évet jár a pesti egyetemre magyar-francia bölcsész szakra, jó tanuló, szorgalmas, de 23 évesen anyagi problémák miatt abba kell hagynia tanulmányait. Már egyetemi éveitől a Hét, majd indulásától a Nyugat munkatársa, versei jelennek meg a nívós irodalmi lapban. Első verses kötete 1913-ban jelenik meg. (Hajnali szerenád) Visszamegy Debrecenbe, újságíró, több helyi lap munkatársa. 1913-ban újra a fővárosba megy házitanítónak, majd később Hatvany Lajos a "nagy pártfogó" lapjának az, Esztendőnek segédszerkesztője. A vézna testalkatú költő komoly tüdőbetegséggel küszködik, rendszeresen hegyvidéki szanatóriumokban keres enyhülést. 1917-ben megnősül. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Ady Endre oldala, Magyar életrajz. Felesége Lichtmann Anna. 3 év múlva születik meg Eszterke, kislányuk, apja nagy örömére. "Eszterke rajzát, az ablakon kinézőst, direkt zseniálisnak tartom... ez a kis rajz zseniális. Na! " Írja feleségének a szanatóriumból 1925-ben. 1921-től az Est munkatársa. Mindössze 42 évesen tüdőbajban hal meg. Egysíkú költő mondják néha, lehet - Babits így ír Tóth Árpádról - Pádiról, ahogy becézik - a Nyugat 1928 november végi számában, néhány nappal halála után: " Tiszta volt, egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan... nemes és magas poéta, mindvégig hű a költő igazi hivatásához, amely mégis csak a "szépségek teremtése, s amelyhez mind többé-kevésbé hűtelenek lettünk e "káromkodó és nyers-dalú korban.
A szerző Ady Erdélyben című képeskönyve és a múlt évben megjelent, nagy sikert aratott Ady és Léda - egy szerelem története című levélregénye után ezúttal a költő Nagyváradon töltött éveit írta meg hitelesen, dokumentumokra támaszkodva, de mégis a széppróza eszközeivel. Több mint 400 oldalnyi életrajzi adalék korabeli fotókkal, versidézetekkel, jegyzetekkel.
Neve utoljára jelenik meg a szerkesztők között... (1883-1937) Tanár, költő, újságíró A nyugatosok közül talán a legtragikusabb sorú magyar költő Juhász Gyula. A szegedi piarista gimnázium tanulója, érettségije előtt meghal édesapja. Pestre megy az egyetemre latin-magyar bölcsész szakra, a tanári vizsga megszerzése után máramarosi, lévai, nagyváradi, szakolcai, makói középiskolák tanára. 1908 őszén találkozik Sárvári Annával (Nusival), az Anna versek ihletőjével, akibe reménytelenül szerelmes lesz. A kortársak szerint Anna erősen molett, nem igazi nőideál, de tényleg szőke és kékszemű, fiatal, mindössze 21 éves nem különösen tehetséges szinésznő. Ady endre életrajz ppt. A csendes, félénk, zárkózott költő közeledését nem méltányolja, nem érti, és nem foglakozik vele, néhányszor találkoznak csupán. A színésznő így nyilatkozik kapcsolatukról: " én nem tehetek róla, hogy olyan halálosan belém szeretett... nem szerettem, nem tudtam szeretni... " Megismerkedésük után egy évvel Anna Nagyváradról más társulathoz szerződik.
A Haast-féle sas (latin neve Harpagornis moorei, de mivel újabb eredmények alapján a külön nembe sorolása nem indokolt, ezért neve lehet Hieraaetus moorei vagy Aquila moorei is) egy kihalt, hatalmas sas, amely Új-Zéland Déli-szigetén alakult ki a pleisztocén során. 32 kapcsolatok: Új-Zéland, Újmadárszabásúak, Ausztrál törpesas, Állatok, Állkapcsosok, Déli-sziget, Denevérek, Dezoxiribonukleinsav, Emlősök, Európa, Fóka, Gerincesek, Gerinchúrosok, Hüllők, Hidasgyík, Julius von Haast, Madarak, Magzatburkosok, Maorik, Moafélék, Négylábúak, Nemi kétalakúság, Neornithes, Pleisztocén, Sas, Sasformák, Vágómadár-alakúak, Vágómadárfélék, 11. század, 15. század, 16. század, 18. század. Új-Zéland Nincs leírás. Új!! Haast-féle sas - Uniópédia. : Haast-féle sas és Új-Zéland · Többet látni » Újmadárszabásúak Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják. Új!! : Haast-féle sas és Újmadárszabásúak · Többet látni » Ausztrál törpesas Az ausztrál törpesas (Hieraaetus morphnoides) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
A Proceedings of the Royal Society B szakfolyóiratban közzé tett tanulmányban a kutatók leírták, hogy bár az állat maradványainak első felfedezésekor a névadó Julius von Haast aktív ragadozóként könyvelte el, ám később, a csőr alaposabb tanulmányozását követően ő maga is jelezte, hogy egészen keselyűszerű ez a fontos szerv. A maradványok vizsgálatai ellentmondásosak voltak, egyaránt támogatták a dögevést és az aktív vadászatot: míg a fejforma és a csőr a dögevés melletti, a karmok a vadászat melletti érveket szolgáltattak. Haast féle sas van. Most a kutatók új összehasonlító elemzéseket végeztek el, mind a koponya, mind a karmok 3D digitális képe segítségével. Ez alapján az óriás sas a mai ausztrál ékfarkú sashoz hasonló, ám annál sokkal nagyobb és erősebb karmok segítségével vadászott, majd a sikeres zsákmányejtést követően a fejét a keselyűkhöz hasonlóan használta. "Úgy képzeljük el az eseményt, hogy a sas lecsapott a moára, a hatalmas karmaival belekapaszkodott, majd az erős csőrével végzetes csapást mért rá.
Megismertem az Adatkezelési szabályzatot és hozzájárulok, hogy a National Geographic Magyarország hírlevele(ke)t küldjön számomra és saját, vagy üzleti partnerei ajánlataival megkeressen a megadott elérhetőségeimen.