Szeretettel vár mindenkit újra a csepeli Kultik Mozi a Csepel Plázában! További információ
Ezt a hagyományt a mozi megnyitása után is tovább fogják vinni.
A 7 csoda társasjáték (7 wonders) A 7 csoda a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb társasjátéka, 2011-ben elnyerte az év társasjátéka díjat. Kiváló választás családoknak, de tapasztalt társasjátékosoknak is. Leírás és rövid ismertető A játékban az ókori világ hét városainak egyikét irányíthatjuk, és nem mellékesen megépíthetjük a 7 csoda egyikét is. Nyersanyagot termelhetünk, kereskedhetünk, céhet alapíthatunk, hadsereget állíthatunk fel, vagy éppen épületeket emelhetünk. Lássuk a részleteket! A 7 csoda társasjáték egy klasszikus kártyaalapú draftolos társasjáték (ha nem ismered a draftolást ne ijedjem meg tőle, hamarosan bemutatjuk a lényegét. ). Játékmenet A játék elején mindegyik játékos húz a csodakártyák közül. Ez alapján dől el, ki melyik várost irányítja. Az alapjátékban hét csoda található. Az újrajátszhatóságot növeli, hogy az egyes csodalapoknak két változata van "A" és "B". Í játékos bármelyiket választhatja, az "A" oldal általában egyszerűbb, kezdő játékos számára ajánlott, míg a "B" nagyobb odafigyelést és tapasztalatot igényel, de talán több benne a lehetőség.
A lilák csak az utolsó korban lépnek be, és az eddig lerakott lapjainkra kombóznak rá, akár a szomszédokéra is (ezek volnának a céhek). Minden kor elején 7-7 kártyát osztunk ki véletlenszerűen, így elég sok lap megfordul majd az ujjaink között, és általános esetben ebből 18-at építünk majd le magunk elé a pástra (az utolsókat eldobjuk), ezzel jelezve, hogy az onnantól a mi birodalmunk része, és mi vagyunk a haszonélvezői. Pontszámolásra csak a játék legvégén kerül sor, tehát sosem vagyunk teljesen tisztában vele, hogyan állunk. Számít, mennyit háborúztunk, hogyan ügyeskedtünk a lila és a sárga lapokkal, mennyi pontot adott a Csodánk, mennyi pénzünk maradt - és még ezeket is befolyásolhatják egyes lapok, különösen a kiegészítők által behozott fehér és fekete színek. A 7 Csoda zsenialitása az egyszerűségében rejlik. Első lepesek alapítvány dunakeszi Citológia eredmény p. r Albérletek nyíregyháza 49 tv méretei schedule Tisza tavi kerékpárút
Ehhez hasonló lapok mind a négy színben megtalálhatók, köztük néhány különleges zöld (tudományos épület) lapkával is, amelyek megléte más színű épületek ingyenes megépítéséhez is hozzájárul. Aztán vannak még a lila lapok, a céhek, amelyeknek a változatosság kedvéért mindig csak egy részét keverjük bele a pakliba (kizárólag a harmadik forduló paklijába). Ezek sokba kerülnek (sokféle nyersanyagnak és terméknek kell rendelkezésünkre állnia ahhoz, hogy kirakhassuk ezeket), de sokat is érhetnek: az egyik például minden barna, szürke és kék lapunk után ad egy pontot, a másik 2 pontot ad a szomszédaink minden szürke épületéért, a harmadik (a tudósok céhe) dzsókerlapnak számít a tudományos zöld lapok között és így tovább. A lehetőségek számtalanok, a lapok viszont számosak. Ha belegondolunk, 18 lapból kell kihozni a legtöbbet: elérhetővé tenni minél többet a négyféle nyersanyagból, háromféle termékből (ezek közül egy alapból elérhető a játékos megépítendő csodájával), akár három lapot áldozni a csoda megépítésére, sárga épületekkel javítani a lehetőségeinket, áldozni a tudományra, műemlékekre és az egymással folyó hadászati versengésre, végül céhekbe lépve minél több pontot gyűjteni… Nyilvánvaló, hogy mindez egyszerre nem fog menni.