30 és 15. 30-kor ingyenes tárlatvezetést indít. A Szaléziánum előtt ingyenes gyertyamártó foglakozásokon is részt vehetnek az érdeklődők. Idén is izgalmas alkotási lehetőségek várják a látogatókat a Művészetek Háza Veszprémben. Kiállítóhelyeik egész nap ingyenesen látogathatók. A kalandtúra a szabad alkotás jegyében című programban alkotópontok lesznek. Az elkészült alkotások hazavihetők. Az állomások teljesítése után kapott pecsétek összegyűjtéséért ajándék jár. Veszprém chagall kiállítás szabályai. Veszprémi titkokat is felfedezhetnek, betekinthetnek a Víziközmű Múzeumba vagy a Veszprémi Petőfi Színház kulisszái mögé (ez utóbbi regisztrációhoz kötött), és megtudhatják, hova vezet a Művészetek Háza titkos lépcsője. Nagyon izgalmasnak ígérkezik a Benedek-hegy gyomrában lévő II. világháborús óvóhely kiállítás is, melyet a HATESZ egyesület szervez, valamint a távcsövezés immár kívülről a Benedek-hegyen.
A kiállítás a múzeum részéről nem igényel jelentősebb anyagi ráfordítást, a logisztikai és biztosítási költségeket a német partner vállalja a jegybevételek egy részéért cserébe - mutatott rá. A gazdasági vezető utalt rá: a tavalyi Leonardo-kiállításnak köszönhetően az előző évi 80 ezerről 150 ezerre nőtt a múzeumhoz tartozó intézmények látogatóinak száma, s abban bíznak, hogy kiállításaik iránt idén is hasonló lesz az érdeklődés.
Kiállítás - A színek költészete - CHAGALL – A színek költészete - Veszprém Kukac Laczkó Dezső Múzeum - Veszprém Vasútmodell kiállítás Itthon legnagyobb egyházi körökből ajánlották a fiút és festményét a Vatikánnak. Az említetteken túl több mint 90 festménye került különféle köz-és magángyűjteményekbe. Harmadszor Veszprémben A január 6-án nyílt kiállítása nem az első Veszprémben. Veszprém chagall kiállítás képei. A Petőfi Színház előtt a korábbi érsek, Márfi Gyula meghívására kétszer, 2014-ben és 2018-ban a Szaléziánumban mutatkozott be. Most egy hónapon át 45 alkotása látható a színház aulájában, melyek elmondása szerint életének egy-egy személvényét mutatják be. A kiállításmegnyitón azt mondta, minden munkája egyformán kedves számára. A kiállításon kifejezetten az erre az alkalomra festett alkotása is látható, melyet 2019 őszén készített. A kép Boldog Gizella és Szent István kézfogóját ábrázolja. Vollein Ferenc és Fenyvesi Zoltán a január 6-i kiállításmegnyitón a Petőfi Színház aulájában A Színek az égből című kiállítás megnyitójának díszvendége Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő volt, aki azt mondta, büszke arra, hogy az általa képviselt badacsonyi térség művésze a megyeszékhelyen mutatkozhat be.
Különleges kiállítás nyílik meg február 16-án, pénteken 16. 30-kor Laczkó Dezső Múzeumban: Marc Chagall alkotásaiból láthatnak válogatást az érdeklődők. A kiállítást Thomas Emmerling műgyűjtő nyitja meg. A tárlat kurátora Sipos Anna művészettörténész. Az ő beharangozójával szeretnénk kedvet csinálni a kiállítás megtekintéséhez: A XX. század legsikeresebb művészeinek egyike volt Marc Chagall (1887–1985). Február 16-ától április 29-éig látható a Laczkó Dezső Múzeum új időszaki kiállítása, amely Chagall több mint 150 alkotását mutatja be. Chagall álomszerű képein keresztül egy olyan képzeletbeli világ tárul elénk, ami dacol a természet törvényeivel. POKET x MNG | Marc Chagall // Longosz: Daphnisz és Chloé | Múzeumok Éjszakája - 2022. június 25.. Nem csoda, hiszen a valóság szó szerinti ábrázolását nem pusztán unalmasnak, hanem egyenesen idegesítőnek találta. Ezért művein merész színeket használt, és naiv stílusban ábrázolta a figurákat. Sajátosan költői festésmódot alakított ki, ami sokat merít orosz és zsidó örökségének kincseiből. Bár a csaknem 80 évet átfogó pályája során Chagall mindig kapcsolatba került a legfrissebb és legdominánsabb művészeti irányzatokkal, egyikhez sem csatlakozott, megmaradt a rá olyannyira jellemző figurális, lírai ábrázolásmód mellett.
Hétfőn nyílik Pécsen a 20. század egyik legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb képzőművésze, Marc Chagall (1887-1985) műveiből álló kiállítás. A nagyközönség a világhírű művész csodálatos alkotói világába betekintést engedő tárlatot április 28. Chagalltól Spielbergig - Veszprém Televízió. és október 31. között tekintheti meg a Káptalan utcai Martyn Múzeum emeleti kiállítótermeiben - áll a Janus Pannonius Múzeumnak (JPM) az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában. A szervezők korábbi közlése szerint a kiállításon Marc Chagall 148 alkotása, köztük bibliai témájú és Homérosz Odüsszeia című művéhez kapcsolódó litográfiái, a Párizsi Opera mennyezetének megújítására készült tervrajzai, vázlatai és a jeruzsálemi Hadassah Egyetemi Kórház zsinagógájának ablakillusztrációi láthatók. Sárkány József, a JPM művészettörténeti osztályvezetője a tárlatot beharangozó februári sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy Pécsen néhány évvel ezelőtt volt már Chagall-kiállítás, de az nagyságrendjét tekintve messze elmarad a mostanitól. Hozzáfűzte: anyagát ebben az összeállításban még nem mutatták be Magyarországon.
ʺA Szent László Legenda nem azonos az ugyanezzel a névvel megismert falkép ciklussal. A Szent László Legenda László király szentté avatásához készített, hitelesített leírás az életében és halála után történt csodás eseményekről. A Szent László legenda néven is mert falkép ciklus egy olyan eseményt tár elénk, amely László herceg életének egy – a magyarság számára kedves – eseményét dolgozza fel. A népi emlékezetben a történet inkább mesei elemekkel maradt fenn, ám ezek az elemek tették a népmesékhez hasonló módon értelmezhetővé László herceg (királyfi) történetét. Nem véletlen, hogy ez a történet a szentté avatási legendába nem került be, ám krónikáink tartalmazzák. Az István király halála utáni 37 év eseményein lépjünk át, míg (Koppány unokája) László, Béla király fia, lett a magyarok királya. Azaz álljunk meg egy történet kedvéért az 1068-as évnél, amikor a krónikák szerint a fehér kunok kelet felől betörtek az ország ba. A kunok ellen Salamon király a két királyi herceggel, Gézával és Lászlóval együtt indult hadba, és a teljes kun sereget megsemmisítették.
30 perc olvasás Az 1068. évi kerlési csata emléke szájhagyomány útján terjedt el az országban. A besenyők, úzok ellen vívott ütközet legendás eleme – Szent László megmenti az elrabolt (elszöktetett) leányt – később a középkori magyar művészet egyik legismertebb témájává vált, amelyet falképciklusokban festettek meg a Magyar Királyság egész területén. A kezdetben profán jellegű téma László király szentté avatása után szakralizálódott, és így átértelmezve vizuális elbeszélés formájában kapott helyet más szentek ábrázolásaival és bibliai témájú falfestményekkel együtt a 13–15. században épült templomokban. A 16–18. század folyamán azonban – az ország más vidékeihez hasonlóan – a székelyföldi protestáns templomokban is bemeszelték vagy bevakolták a középkori falképeket. Egészen más okok – épületjavítások, a falképek időjárás vagy emberi tényezők által okozott sérülése, roncsolódása, valamint az új oltárok és táblaképek berendezése – miatt a katolikus valláson maradt templomokban szintén eltüntettek sok régi falfestményt.
Helyi szokások: Bárányles Mint már oly sok éve, idén is 'Bárányles'-re gyülekeznek húsvét vasárnap hajnalban a hosszúhetényi és környékbeli férfiak. Európa egyetlen, így a maga nemében páratlan, csak férfiak számára szóló zarándoklatának története a falubeliek szerint az első világháborúig nyúlik vissza. Akkor fogadta meg néhány környékbeli katona, hogy amennyiben épségben hazatérnek, minden húsvét vasárnap hajnalban felmennek a Zengőre, és a csúcs közelében lévő kereszt mellett imádkozva várják a napkeltét, és egyben Jézus feltámadását, vagyis az Úr bárányának eljövetelét. Innen származik a zarándoklat elnevezése is. A fogadalomból hagyomány lett, melyet azóta számos legenda sző át. A zarándokok több helyről szoktak indulni, kisebb csoportokban, lényeg, hogy a napkelte már a keresztnél érje őket. Az asszonyok és leányok sajnálják, hogy nem vehetnek részt ezen a rendezvényen. Így viszont lesz aki meleg reggelivel várja a fáradt zarándokokat reggel.