| Illúzió Milyen természeti érték lehet a világörökség Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai - Természeti Világörökség Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6 -án Berlin ben tartott ülésén aTermészeti Világörökség részévé nyilvánította. A világ kulturális és természeti öröksége között számos barlang szerepel, ezek azonban főként az ott található kultúrtörténeti értékek -ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek- alapján kerültek az emberiség féltve őrzött kincsei közé. A barlang, mint természeti érték, 1995-ig csak két esetben nyerte el a Világörökség címet. Először a világ leghosszabb barlangját, az 560 km-es Mammoth-barlangot (USA, Kentucky), majd pedig a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlangot (Szlovénia) vették fel a listára. Nézzen körbe -360 o panoráma >>> 1. 2. (fotó: Pádár László) Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjaival egy időben tüntették ki e címmel a nevében is barlangra utaló Carlsbad Caverns Nemzeti Parkot (USA, New Mexico) is, ahol a világ leghíresebbjei közé tartozó Carlsbad- és Lechuguilla-barlangok találhatók.
abó Sándor / ORFK Légi felvétel Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben kapta meg a címet a puszta, ahol igazából nincs semmi, csak néhány gémeskút vagy bokor, esetleg pár tanya. Az indoklás szerint ez azért lehet a Világörökség része mert Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája, ami úgy jött létre, hogy a természet és az ember békességben élt együtt, nem pedig fogtuk magunkat és kivágtunk egy erdőt. A hagyományos állattartásnak és földművelésnek köszönhetően így sikerült megőrizni a biológiai sokszínűséget is. Ma már 82 ezer hektárnyi területe része a nemzeti parknak, így az ország legnagyobb összefüggő védett területe lett. Pécs ókeresztény temetője Pécs, akkor nevén Sopianae a 4. századra a Római Birodalom egyik virágzó tartományi székhelye és a kereszténység egyik központja lett, 1009 óta pedig püspöki kegyhely. Az ókeresztény temető 2000 óta a Világörökség része, az északi és nyugati provinciák korai keresztény temetkezési szokásait, építészetét és művészetét őrzi. Épített sírok, sírkamrák, mauzóleum és kápolna is maradt ránk, amik hatalmas kulturális értékkel bírnak, és azt is csak kevesen tudják, hogy Rómán kívül itt, Pécsett maradt fent a legnagyobb és legjobb állapotban lévő emlékhely.
A pályázatért dolgozó bizottságban a három érintett megye egy-egy képviselője, a zalai Mohácsi József mellett, Sárdi Árpád (MSZP-SZDSZ), a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint Bóka István (Fidesz-KDNP-MDF), Balatonfüred polgármestere vesz részt szavazati joggal. Az előkészítés programjának részeként hamarosan létrehoznának egy térségi világörökségi bizottságot is – tette hozzá Mohácsi József. A képviselő úgy látja: az igazán csak most induló előkészületek után három évre van szükség ahhoz, hogy a világörökségi listára történő felvétel pályázatát a tervek szerint 2012-ben be tudják nyújtani. (Híradó)
Az egyezmény legfőbb döntéshozó és végrehajtó szerve a Világörökség Bizottság, melynek feladata: részes állam(ok) javaslata alapján a világörökséget képező értékek kiválasztása és felvétele a Világörökség Jegyzékbe; döntés a Világörökség Jegyzékben szereplő értékek felvételéről a Veszélyeztetett Világörökség Jegyzékbe, valamint a veszély elhárítása érdekében a Világörökség Alapból támogatás meghatározása; Világörökség Alap felhasználási módjának és feltételeinek meghatározása. Magyarországi Világörökségi területek (a felvétel/bővítés évszámával): Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete (1987, 2002) Hollókő ófalu és táji környezete (1987) Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995) Pannonhalma, az Ezeréves Benczés Főapátság és természeti környezete (1996) Hortobágyi Nemzeti Park, a Puszta (1999) Pécs, ókeresztény sírkamrák (2000) Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj (2001) Tokaj, történelmi borvidék (2002) Szegedi út rendelő 2
Mi az a Világörökség? A világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményt 1972. november 16. -án alapították, azóta több mint 180 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is). Definíció: Wikipédia Bővebben: Várományosok A Magyar Várományosi Listán szerepelnek azok a helyszínek, amiket a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága a hozzá beérkezett ajánlások közül esélyesnek és érdemesnek talál a későbbi felvételre a Világörökségi Listára.
Ha szeretnél többet megtudni a Fertő-tóról és a partján található településekről, vagy több napot is eltöltenél a környéken, ezért kíváncsi vagy, milyen szálláslehetőségek, vendéglátóhelyek és programok várnak rád, kattints ide! » A régészek az időszámításunk előtti hatodik évezredig tudták visszakövetni a térség történetét: már ekkor is léteztek a környéken nagyobb falvak, később pedig a kelták, majd a rómaiak uralták a területet. A helyi látványosságok is igazolják mindezt, ugyanis 1900-ban a tó déli vidékén egy Marcus Aurelius idejéből származó gyógyfürdő maradványaira és egy rómaiak által használt forrásra leltek, Fertőrákoson pedig két római villa romjait tárták fel. Középkori településeket is találni a tó környékén, az osztrák oldalon például Rust, Purpach, Mörbisch am See és Breitenbrunn ilyen, míg a magyar oldalon Fertőrákost, Balfot, Hidegséget, Fertőbozt és Hegykövet érdemes megcsodálni. A sokszínű néprajzi, építészeti és kulturális örökséget őrzik többek között a tó körüli települések főutcáján domináló 18. századi épületek, a tájházak és a paraszti életforma emlékei, de a főbb látnivalók közé tartozik a híres, barlangszínházként is működő fertőrákosi kőfejtő, a magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi Múzeum és a család mauzóleuma, a balfi fürdőkápolna vagy épp a fertőrákosi kultikus Mithras-barlang.
A vastagbélrák kemoterápiája - Mikor, miért lehet rá szükség? Vastagbél műtét előtt: a daganat méretének csökkentése, eredményesebb operáció. Sikeresen eltávolított daganat esetén: a betegség kiújulásának megelőzése. Vastagbel gyulladas kezelese. Áttétek esetén: a terápia elsődleges eszköze a célzott onkológiai szerekkel kombináltan adott kemoterápia. Célzott terápiák alkalmazása A daganatellenes szerek új családját képezik az ún. célzott onkológiai gyógyszerek. Amíg a hagyományos kemoterápiás készítmények valamennyi gyorsan szaporodó sejtre egyformán hatnak, a célzott készítmények képesek csak - az eltérő viselkedésük alapján azonosított - rákos sejtekre kifejteni hatásukat. Az előrehaladott, már különböző szervi áttétekkel rendelkező vastagbélrák kezelésében jelenleg több olyan célzott terápiás lehetőség alkalmazására is lehetőség van, amelyek különböző nemzetközi vizsgálatok adatai alapján javíthatja a betegek túlélési esélyeit és az életminőségét. A célzott onkológiai terápia gyakorlati szempontból nem különül el a hagyományos terápiától, azt rendszerint ugyanolyan módon kapja meg a beteg.
Az orvos által meghatározott tápanyagszükséglet (vitaminok, ásványok, fehérjék, szénhidrátok…) elfogyasztása. A napi 3 főétkezés mellett kisebb adag tízórai, uzsonna, esetleg utóvacsora beiktatása. A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok folyamatos pótlása. Az étrend zsírtartalmának mérséklése, a zsírok közül a telítetlen zsírsavak (hidegen sajtolt olajok) arányának növelése ajánlott. Kerülni kell a túl fűszeres, füstölt és csípős ételeket! Ügyelni kell az ételek hőmérsékletére: nem javasolt a túl hideg és forró táplálékok fogyasztása. Nagyon fontos az ételek alapos megrágása az emésztés elősegítése érdekében. Az optimális folyadékbevitel 1, 5-2 liter, szénsavmentes ásványvíz, gyógytea, valamint hígított gyümölcs- és zöldséglevek formájában. Vastagbel gyulladás kezelése . Ajánlott élelmiszerek A betegek sokszor az elfogyasztott ételben keresik a betegség kiújulásának okát, pedig annak természetéből eleve adódik a recidívára való hajlam. Csak azokat az ételeket indokolt kihagyni, amelyek ismételten panaszt okoznak.
Az étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia fehérjéket, vitaminokat, ásványi sókat, rostanyagokat és folyadékot. A zsírszegénység azért fontos, mert mind az állati, mind a növényi zsiradékok fokozzák a bélmozgásokat, ingerlik a vastagbelet. Gyakran a zsírok emésztése sem tökéletes, s a széklet nagy mennyiségű emésztetlen zsírt és zsírban oldott vitamint tartalmaz. A tej és tejtermékek fogyasztása – ismét hangsúlyozzuk – a legtöbb esetben tilos. Mozgásszervi megbetegedések: Izomgyengeség | TermészetGyógyász Magazin. Egyrészt súlyos túlérzékenységi reakciót válthatnak ki. Ráadásul egyes tejtermékek zsírban is gazdagok, tehát kétszeresen károsak. A különösen érzékeny betegek állapota már egészen kis mennyiségű tej fogyasztásától is súlyosbodhat, ezért a tejjel, teitermékekkel készült sütemény, piskóta, hideg, vagy meleg konyhai készítmény tejtartalmára is gondolni kell Az erős hasmenés és a bélnyálkahártya túlzott váladékozása miatt a szervezet igen sok energiát és tápanyagot (fehérjét, vitamint és ásványi sót) veszít, ezért az idült fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők többsége sovány, testileg leromlott.
A tej és a tejtermékek könnyen kiváltják a betegség kialakulását, ezért fogyasztásuk semmilyen formában nem javasolt. A betegek kb. 5%-ánál valamelyik fekély rákosan elfajul. A kockázat az idővel arányosan növekszik. Így lehet kezelni a gyulladt beleket | Házipatika. Azoknál, akiknél a betegség legalább 8 éve fennáll, ill. azoknál, akiknél a betegség csak a vastagbél bal oldali szakaszára korlátozódik, és legalább 12-15 éve fennáll, 1-2 évente szövettani vizsgálattal egybekötött kolonoszkópiás szűrővizsgálat javasolt. A szűrés célja a rosszindulatú elfajulás időben történő felismerése.