Itt már a kőkorszakban is éltek emberek, bizonyára nem véletlenül. Eredeti neve Lehota volt, csak később, amikor fürdőhellyé vált kapta ezt a nevet, teplice ugyanis hévíz szlovákul. Aki ott jár, a medencék mellett keresse fel a kádas részleget. Találhat ott olyan kádakat, amiket arannyal vontak be, mert az évszázados tapasztalatok szerint az aranynak is gyógyhatása van. De két másik fürdőhely is van a vidéken. Az egyik Rajecfürő (Rajecké Teplice), vize a mozgásszervi betegségeket és a központi idegrendszer gyulladásos betegségeit gyógyítja. A másik, Lúčky gyógyfürdő pedig a nőgyógyászati, idegrendszeri ártalmak ellen jó. Bizonyára csak nagyon kevesen tudják, hogy nem kell Rio de Janeiróba utazni egy monumentális Krisztus szobor meglátogatására. Árva (folyó). Van ennél sokkal közelebb is, Szlovákiában, a Zsolnai Régióban, egészen pontosan Klin falu fölött a Grapa dombon. Ez a szobor az éppen kilencven évvel ezelőtt felavatott rióinak másolata, bár valamivel kisebb, így is Szlovákia legmagasabb Megváltó szobra.
Egy valódi szlovák zenekar műsorával kezdődött a budapesti Szlovák Intézetben Szlovákia egyik legszebb tájegysége, Zsolna és környéke bemutatása. Szomszédunknál ez az a terület, ami a magyar turistáknál szinte egészen feledésbe merült, keveseknek jut eszébe, ha valami rövid, néhány napos kiruccanást terveznek. Pedig van ott bőven látnivaló a híres Árva várán kívül is! Marta Zimanova, a Zsolnai Régió képviselője elmondta róluk, hogy a hangulatot megalapozó Janoštin család – azon kívül, hogy remek muzsikusok – a Zubereci Falumúzeum fenntartói, igazgatói, a múzeumi programok szereplői is egyben. A terület, amit képviselnek, három határ: Szlovákia, Lengyelország és Csehország találkozásánál fekszik. A régión belül pedig ide több – a történelemben is szerepet játszott – vidék tartozik. Ott van a Vág völgye, Liptó, Turóc, Árva. A természeti környezet is csodálatos. Szlovákiában kilenc nemzeti park van, azok közül öt ezen a tájon található. Árva folyó szlovák never. Itt van például a Kis- és a Nagy-Fátra, no meg az Alacsony-Tátra is.
Dennis Lehane tökéletes regényéből Clint Eastwood rendezett tökéletes filmet, tökéletes szereposztással. A 2003-as Titokzatos folyó indította el Dennis Lehane regényeinek diadalútját a vásznon: Clint Eastwood mesterműve után Martin Scorsese ( Viharsziget), majd Ben Affleck adaptálta a szerző regényeit - utóbbinak négy rendezői munkája közül kettő Lehane-feldolgozás: a Hideg nyomon és Az éjszaka törvénye. Sztároké Ibiza legfurcsább, új klubja. Lehane napjaink egyik legjobb krimiírója, a Titokzatos folyó pedig remekmű - talán elég annyi bizonyságul, hogy Clint Eastwood rettentően erős filmje tökéletesen hű az alapanyaghoz, csupán apró különbségeket találunk. A Titokzatos folyó ban a krimi pusztán a keret a kőkemény emberi drámához, és Eastwood tökéletes szereposztást hozott ehhez össze, hiszen nagy meló három karakter minél összetettebb bemutatása, ám hála Sean Penn, Tim Robbins és Kevin Bacon tehetségének, egyik sem sikkad el (na jó, Baconé egy kicsit). A film elősorban a gyászról szól, méghozzá döbbenetesen erősen mutatja be, nem csupán a családtagok, hanem egy egész közösségen keresztül, és Eastwood jó ízléssel kerüli el azokat az olcsó csapdákat, hogy érzelgős melodrámába csapjon át.
A falut elhagyva hamarosan egy dombos fennsíkon találtuk magunkat. Ez már a Jósvafői-fennsík (Gergés-lápa), ahol békésen legelészett az imént már említett hucul ménes. A kéktúra útvonalán elhelyezett táblák szerint (amelyek őszintén szólva sokszor bizonyultak kicsit pontatlannak), rengeteg a környéken a barlang. Így ha valaki nem csak a kéktúra teljesítésének reményében jár erre, mindenképp érdemes több barlangot is felkeresni a Baradla mellett. Meseszép erdei utakon (Kattintson a képre a galériáért! ) Forrás: Pénzes Gyöngyvér Innentől nem volt más dolgunk, mint az egész délutánt szapora léptekkel megtűzdelni. Szelcepuszta kivételével nem is álltunk meg pihenni, itt azonban több őzet is megfigyelhettünk pihenő közben. Eléggé elcsigázva értünk a következő pecsételőhelyre, a szlovák határtól 1 km-re lévő Derenk romfalvába. Árva folyó szlovák nevez. A falu története nem mindennapi. Az Aggteleki-karsztba beékelve egy kis lengyel közösség éldegélt a fennsíkon. A településből mostanra egyedül az iskola épülete maradt meg, amely szabadon megtekinthető.
Tizenöt vár áll a hegycsúcsokon és átépítéseik jól tükrözik a különböző kultúrák hatását. Ráadásul a kirándulókat – ha kívánják – színes szertartás keretében itt lovaggá is avatják, az erről szóló díszes oklevelet hazahozhatják, érdemes tehát útba ejteni ezt a vidéket!
A Hunyadiak korában Zöldvár néven jelölték. A helység az Anjou-királyok alatt élte virágkorát, Károly Róberttől 1321-ben jelentős kiváltságokat kapott, szabad királyi várossá pedig 1405-ben emelkedett Zsigmond király jóvoltából. helyszíni riport 2019. 04. Terényről. 08:23 A komáromi országhatártól alig egy órányira fekvő MOL Arénában talán még a szokásosnál is többen voltak megyénkből a hétvégi DAC-meccsen. Ennek két oka is volt, az egyik a Zsolna elleni rangadó, a másik a "himnusztörvény" elleni tiltakozás. Már a mérkőzés előtt egy órával sárga-kékbe öltözött drukkerek hangoltak a második helyért zajló rangadóra a stadion környéki kocsmákban. Nem csak a tét miatt volt különleges ez a találkozó, hanem azért is, mert ahogy megírtuk: a szlovák parlament nemrég elfogadta, hogy május közepétől büntetendő Szlovákiában annak az országnak a himnuszát elénekelni, amelyiknek a helyszínen nincs hivatalos küldöttsége. Mindenesetre a szurkolók és a játékosok is csattanós választ adtak. A drukkerek az összecsapás előtt és után is elénekelték a magyar himnuszt, a szerdahelyi focisták pedig egygólos győzelmet arattak.
Ahogy felbukkan itt egy magyar, rögtön a Nobel-díjasokkal áll elő. Mintha neki bármi köze lenne hozzá. Elakadt a szavam, elgondolkoztam azon, amit hallottam. Meg tudnám-e magyarázni Steve-nek, hogy én magam legfeleljebb patrióta vagyok? És azt, hogy a kis nemzeteknek is kell valami, amivel dicsekedhetnek? De nem mondtam, mert tovább gondolkozva rájöttem, hogy a hollandok, a svájciak vagy a finnek nem dicsekednének ilyesmivel. Mindez arról jutott az eszembe, mennyire szerettük volna, hogy Karikó Katalin idén Nobel-díjat kapjon. Mi ez? Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: Bényei Tamás: Belső földrajz – A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényeiről A friss Nobel-díjasról szóló hírek Abdulrazak Gurnah -t tanzániai íróként emlegetik, ennél azonban jóval bonyolultabb a helyzet. Miért kellett lemondania Sebastian Kurznak? | 24.hu. Gurnah nem tanzániai, hanem Zanzibár második leghíresebb szülötte (a nála két évvel korábban világra jött Freddie Mercuryt ő sem fogja letaszítani a képzeletbeli dobogó tetejéről).
A vita akörül zajlik, vajon az árak tartós vagy átmeneti növekedésével kell-e számolni, hiszen ezen múlik, hogy szükséges-e beavatkozni, és ha igen, akkor milyen eszközökkel. Kármán József: Fanni hagyományai (*12) - Klasszikusok - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Egyes elemzők már a stagfláció – hetvenes években megismert – rémével riogatnak, azzal, hogy a magas inflációhoz lanyha gazdasági növekedés társul. Mielőtt a COVID-járvány hatására elapadt kereslet végképp kihúzta a talajt az infláció alól, a fejlett világban már régóta hatottak az árszínvonal emelkedését fékező strukturális változások, amelyek még a 2008-as pénzügyi válságot követő – a jegybanki és költségvetési politikák által táplált – pénzbőség inflációs hatását is ellensúlyozták. A globalizáció nem csupán a termékpiaci verseny erősödésén keresztül törte le az árakat, hanem az olcsó, főként távol-keleti munkaerő felhasználásával is, és költségcsökkentő hatása volt a digitalizációnak, valamint az automatizálásnak is. Még a növekvő egyenlőtlenségek is fékezték az inflációt, mivel a gazdagabbak a jövedelmük kisebb hányadát költik fogyasztásra, a szociális biztonságérzet hiánya pedig megtakarításra ösztökél.
Nyitókép: Abdulrazak Gurnah. Fotó: MTI/AP/Frank Augstein