FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány Fotó-, és Videográfiai Archívum és Közösségi Portálja A klikk, a kattanás, kattintás szócska a fiatalokban biztosan a számítógép egerével, az egérrel kijelölt folyamat elindításával társul, azonban az idősebb korosztály és a képpé vált fény szerelmesei számára az expozíció utáni kattanás, a blende villámgyors kinyílásának és záródásának hangját, a felvétel megszületését jelenti. És eszükbe jutott már az, hogy a klikk egy, egy úton gondolkodó csapatot is jelent? Ó, azok a régi telek – szánkódombok, befagyott Duna és Muki munkában a Fortepan képein. Milyen jó is valahova tartozni, egy azonos érdeklődésű és látásmódú, azonos célok felé törekvő közösséghez. (Kolta Magdolna)
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára Fortepan fotóarchívum 1/7 Ha bepötyögjük a "Budapest" szót a Fortepan archívum keresőjébe, a találati oldal közel 20 000 képet fog kilistázni, amelyek a város különböző pontjait ábrázolják a régi időktől napjainkig. A kordokumentumok nemcsak olyan jellegzetes épületeket és építményeket mutatnak be, mint a Lánchíd vagy a Bazilika, hanem megörökítenek jelentős múltbeli mozzanatokat (például a háború utáni, széles körű városrekonstrukció munkálatait) és az akkori emberek hétköznapjait is. A Fortepant számos országos médiuma használja hiteles forrásként nap mint nap, és az itt fellelhető képek nem egy művészt megihlettek már. 7 online forrás azoknak, akiket érdekel Budapest régi arca. Fotó: Zoltán Kerényi/Window To The Past Ismert, de annál megunhatatlanabb műfaj az ugyanarról a témáról, azonos szemszögből lőtt régi és új fotók összemosása, ahogy azt Kerényi Zoltán időutazásra invitáló képei is remekül példázzák. A generációkon átívelő alkotások teljesen egyedülálló univerzumot hoznak létre, amelyben a legnagyobb természetességgel léteznek egymás mellett a múlt és a jelenkor emberei.
Ferenc (1), I. Erzsébet (1), Stuart Mária (1), Tudor-kor (1), Mozart (1), zeneszerző (1), Szendrey Júlia (1), mérgezés (1), szabadkőművesek (1), Antonio Salieri (1), művészettörténet (1), festészet (1), kémhálózat (1), titkos ügynök (1), Sztálin (1), Moura Budberg (1), Richard Sorge (1), Romhányi József (1), Mézga család (1), Emilie Flöge (1), A csók (1), Gustav Klimt (1), Macskák musical (1), Lúdas Matyi (1), Petőfi Sándor (1), Széll Kálmán (1), Meryl Streep (1), Tom Hanks (1), A Pentagon titkai (1), true story (1), Benjamin Bradlee (1), Pentagon-iratok (1), II. Erzsébet királynő (1), Kodelka János (1), Schwartz Mici (1), Léderer Gusztáv (1), zene (1), Fülöp herceg (1), Watergate-botrány (1), vietnami háború (1), Krúdy Gyula (1), Pilisy Róza (1), Vörösmarty Mihály (1), Vörösmarty Ilona (1), Deák Ferenc (1), Pesti bordélyházak (1), Kakasos házak (1), Katharine Graham (1), Richard Nixon (1), Peggy Guggenheim (1), Casanova (1), Vörös postakocsi (1), Horthy-korszak (1)
Az épülő Erzsébet híd pesti hídfője a zajló Dunával 1903-ban. Fortepan/Schoch Frigyes 1907. Deák Ferenc tér az evangelikus templom felől nézve. Szemben az Erzsébet tér, jobbra a Kemnitzer ("Két török") ház. Vörösmarty (Gizella) tér, jobbra a Haas palota, szemben a Váci utca torkolata. Fortepan/Schoch Frigyes 1907 régi Városház tér. Háttérben a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom a Kígyó utca felől nézve. Oktogon. Fővám tér, a Szabadság (Ferenc József) híd pesti hídfője, balra a Fővámpalota. Fortepan/ Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége Nos igen, 1908-ban még annyira nem volt forgalom az utakon, főleg ilyen viszonyok között, hogy a budai oldal meredek utcái a világ legjobb szánkópályáváivá válhattak, amint leesett a hó. Itt a Szemlőhegy utca látható, a Rómer Flóris (Zárda) utca torkolatától az Áldás utca felé nézve. Nyakkendőben, keménykalappal és monoklival szánkózni, igazi klasszisok. Fortepan/Magyar Bálint Ez pedig a mai napig a leghamarabb befagyó Duna-szakasz, az Újpesti-öböl 1917-ben.
Pattantyús Ábrahám Géza akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós, a gépészet kiemelkedő személyisége. 1885. december 11-én született Selmecbányán. Budapesten, a katolikus főgimnáziumban érettségizett 1903-ban. Érettségi után beiratkozott a budapesti József Műegyetemre, ahol 1907-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Ez után tanársegéd lett Zipernowsky Károly mellet az elektrotechnikai tanszéken. 1910-ben Ganz-ösztöndíjat kapott, és ezáltal részt vehetett egy 200 napos tanulmányúton Németországban, Angliában, Kanadában és Belgiumban. Útja során a villamos üzemű vasgyárakat és erőműveket tanulmányozta. 1912-ben szerzett doktori címet. Doktori értekezését "Elektromos hengerjáratok üzemének vizsgálata gyorsulások alapján" címmel írta. 1912 őszétől folyamatosan oktatott a Műegyetemen, mellette találmányokon dolgozott. 1926-ban műegyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki, 1930-ban pedig nyilvános rendes tanári kinevezést kapott, és átvette a gépszerkezettani tanszék vezetését Bánki Donát tól.
az Országház, a lillafüredi Palota-szálló felvonója). Az első világháború után fordult a figyelem hazánkban a földgáz mint új energiahordozó felé, s ő is sokat foglalkozott a hajdúszoboszlói földgáz kitermelésének gépészeti problémáival. A légnyomásos vízemelőre, vagyis a mammut-szivattyúra vonatkozó eredményeit ma is használják a szakemberek. Sokat tett azért, hogy a mérnökképzés mellett szervezett kereteket kapjon a továbbképzés. Kezdeményezésére hozták létre – Európában elsőként –1939-ben a Mérnöki Továbbképző Intézetet. 1937-ben jelent meg nevezetes Gépészeti zsebkönyv c. munkája, amely ma is kézikönyve minden gépészmérnöknek. 1937-től volt a műegyetemi zenekar tanárelnöke. Az 1938/39-es tanévben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Karának dékánja. 1942-től a II. világháború végéig a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tanárelnöke. 1945-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, s szerkesztette 1946-tól a Magyar Technika c. szaklapot.