SZENT LÁSZLÓ királyt Nagyváradon temették el az általa emelt székesegyházban. Sírjánál csodák történtek, a törvénykezésben ott történő eskünek perdöntő ereje volt. Szenttéavatása 1192-ben történt s a XIII. század elején elkészült életírása is: Legenda Sancti Ladislai. Szent László legendák - Mondák. A névtelen szerző a kereszténység jámbor hősét dicsőíti a királyban minden különösebb magyar vonatkozás nélkül. Nem annyira életéről, mint inkább csodáiról szól. A Szent László-legenda legrégibb latin kéziratában hat csoda van: az imádkozó király levegőbe emelkedése, az éhező sereget tápláló vadállatok meséje, a király tetemeit szállító szekér megindulása, a hátrafordult fejű ember története, az ezüst tál esete és a csillag-csoda.
a Szent László-legenda a rimabányai templom falán Halálát követően kultusza gyorsan terjedt. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták körül alakját. Szentté avatását azonban csak III. Béla kezdeményezte száz év múlva, 1192-ben. Kérésére III. Celesztin pápa két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192. június 27-én déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. Árpád-házi Szent László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, "égi születésnapja" évfordulóján, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján ünnepeljük. Szentek és legendák - Astronet.hu Vallások. Szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. A mélyen hívő király uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspököt, I. István királyt, Szent Imre herceget, András és Benedek remetéket.
– Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok korában. Két kötet. Budapest, 1893. – Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet. II. kötet. Kolozsvár, 1919. – Holik Flóris: Szent László-mondáink és Compostellai Szent Jakab. Katolikus Szemle. 1923. évf. – Berze Nagy János: A Szent László pénzéről szóló monda népmesei kapcsolatai. Népélet. 1925. – Karácsonyi János: Szent László király élete. Budapest, 1926. – Horváth Cyrill: Szent László-legendáink eredetéről. Szent László napi koszorúzás Székesfehérváron - Székesfehérvári Egyházmegye. Mozgó mozi kalocsa fun Samsung galaxy a10 árukereső Alkonyat hajnalhasadás 2 teljes film magyarul Gif képek Sniglar rácsos age of empires
László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, "égi születésnapja" évfordulóján üljük, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján.
Amikor az esztergomi érsek levette a szemfedőt, így szólt a gyászolókhoz: "Ne sírjatok, hanem nézzétek őt, az örök király lányát, mert a feltámadás jele van az arcán". 1276-ban avatták szentté.
A nép úgy tudta, imájával bölény- és szarvascsordát varázsolt éhező serege elé, lándzsájával vizet fakasztott a sziklából. Halála után csaknem száz esztendővel, 1192-ben avatták szentté. Szent Margit, a rendíthetetlen (1242-1270) A tatárjárás miatt hazáját elhagyni kénytelen IV. Béla és Mária királyné fogadalmat tett: ha valaha is visszatérhetnek Magyarországra, száműzetésben született kislányukat Istennek ajánlják. Más kérdés, hogy később leginkább ők maguk fordultak szembe e fogadalmukkal. A hercegnőt először a veszprémi apácák nevelik, majd felserdülvén abba a domonkosrendi kolostorba került, melyet apja az ő kedvéért alapított a Duna szigetén. Akik Margitot kislánykorából ismerték, templomban merengő gyermeknek írták le. Játék helyett gyakran imádkozott az oltár előtt, valahányszor a keresztre feszített Krisztust látta, megsiratta. Éjjeli imáihoz gyakran egy-egy nővért választott társul. A vele lévők arról vallottak, hogy ilyenkor a hercegnő arca különös szépségben ragyogott. Szokatlanul vallásos, elmélyedő lényének híre annyira elterjedt, hogy messzi országrészekből jöttek előkelő asszonyok, hogy láthassák a király különösen kegyes lányát.
Izgalmas, érdekes kezdet, amely, még az eredeti Thomas Mann-műhöz képest is meghökkentő. De miért lenne az, ha egy korszak tükrét tükörképként, a maiba adaptálják? ►Tovább BEOL | Ma este kerül terítékre a Jókai Színházban a Mario és a varázsló. Thomas Mann elbeszélését Zalán Tibor írta át. Mario és a varázsló röviden. A darabot pedig a Jászai Mari-díjas Kovács Frigyes rendezi. Licska Balázs interjúja ►Tovább Be kell valljam, soha nem tartozott a kedves Thomas Mann-elbeszéléseim közé a Mario és a varázsló. Ez talán így nem biztos, hogy igaz, mert elképzelhető, hogy csak a róla szóló elmélkedések és tanulmányok, avagy a különféle feldolgozások távolítottak el a közeléből. Ezek pedig leginkább azért, mert igen leegyszerűsítették a mű elképzelt üzenetét, mármint, hogy Mann ebben a munkájában a fasizálódás (keletkezés, eluralkodás, hipnózis, lealjasítás és megalázás) veszélyét és démonikus hatásmechanizmusát veszi górcső alá. Amellett, hogy elképzelhető ez is, sőt, bizonyára nem kizárható, a német írót én ennél mélyebbnek – és ennél bonyolultabb gondolkodónak (hogy az egyetemes szót kikerüljem) – vélem.
A szerzőnek egy sajátos dramaturgiát és zenei szerkezetet kellett megvalósítania. Az opera egyedisége is elsősorban ebben két dologban nyilvánul meg. A dramaturgia egyediségét az adja, ahogy a prózai mű úgy alakult át drámává, hogy közben megtartotta az eredeti novella egyvonalú, a végkifejletre kihegyezett menetét. A szövegkönyvet Bókkon Gábor állította össze Thomas Mann elbeszélésének magyar fordításából. Lényegében csak Thomas Mann bevezető elmélkedéseit hagyta el, mert ezek nem voltak dramatizálhatók, de a párbeszédeket meghagyta eredeti formájukban. A szegényes cselekmény minden mozzanata a végső történést, Mario lövését készíti elő. A darab egyetlen igazi operai szereplője Cipolla: végigénekli az egész operát, rajta kívül mindenki más csak egy-két mondatott mond vagy énekel, még a címszereplő Mario is. Mario és a varázsló mek. Ezeknek a szereplőknek jóformán nincs is kapcsolatuk egymással: a cselekmény egyenes vonalát követve hol előtérbe, hol meg háttérbe kerülnek, és ezzel is a varázsló szerepét erősítik.
A szereplők gondolkodásmódjának, lelki, érzelmi életének bemutatását a belső monológok vagy dialógusok szolgálják, főleg regényeiben van nagy szerepe az esszéisztikus megoldásoknak, vagyis hosszú dialógusokban fejt ki véleményét, és vitatkoznak egymással a szereplők. Ezek az elmélkedések fejezik ki az író álláspontját a vitatott kérdésről. Írói szemléletét az irónia hatja át, ami abból fakad, hogy az író képes "felülről" látni az embereket, megértéssel, de bizonyos távolságtartással szemléli a világot. Kiegészítő információk: a. ) Keletkezéstörténet: Az elbeszélés egy 1926-os olaszországi nyaralás emlékanyagából született 1929-ben. A valóságban is Olaszország egy nyaralóhelyén a Mann család tagjai irritáló atmoszférát érzékeltek maguk körül. Elmentek a varázsló estjére is, aki ugyanúgy viselkedett, mint a novellában, csak a valóságban másképp fejeződött be: Mario a csók után megszégyenülten elszaladt. b. Mario és a varázsló | Békéscsabai Jókai Színház. ) Cím, alcím: Mario (egy név) és a varázsló (egy foglalkozás) tragikus úti élmény c. ) Elbeszélői nézőpont: Ebben a műben egy mindentudó, szubjektív hangú elbeszélővel van dolgunk.
Kolibri Színház (VI. Jókai tér 10. ) I. félév VII. Kaposvári ASSITEJ Biennálé Üveghegy-díjas előadása Thomas Mann írására a legtöbben úgy emlékszünk, hogy az kizárólag egyetlen démonikus alakra, Cipollára, a bűvészre koncentrál, s ezt a képzetünket erősítik azok az elhíresült színpadi adaptációk is, amelyek Latinovits Zoltán vagy éppen Mácsai Pál jóvoltából épültek be a köztudatba. Pedig a mű egyik nagy erénye, hogy egy egész városka lakosságának idegrendszerét rajzolja meg a múlt század húszas éveinek fokozódó gazdasági és társadalmi válságának idején. A történetben Cipolla felbukkanásáig fontos és pontos benyomásokat szerezhetünk a fasizálódó Olaszország népének akkori hangulatáról és észjárásáról, méghozzá egy művelt européer szemszögéből. Van-e esélyünk a szabad akaratra? Kívánjuk-e egymásnak, hogy legyen? Vagy jobban vágyunk arra, hogy mások uralkodjanak fölöttünk? A halhatatlan klasszikussá vált történetet fiatal nézőinknek ajánljuk. Az előadás időtartama kb. 70 perc. Mario és a varázsló – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Budapest. Bemutató: 2012. szeptember 30.
A Kolibri Színház szinte teljes társulatával, a valódi nézőkkel elvegyülve kíséreljük meg létrehozni ennek a végzetes történetbéli estének az atmoszféráját, megpróbálván belesűríteni mindazon tapasztalatokat, amelyeket hosszú expozíciójában az eredeti novella feltár. Abban bízom, hogy az olyan témák, mint az idegengyűlölet, a munkanélküliség, a rasszizmus, a tekintélyelvűség, a babonás hit vagy a provincializmus a fiatal közönség számára is jól felismerhetővé válnak. Ismerős lehet a társadalmi atmoszféra, amely gazdasági válság idején szokott megjelenni, tele indulatokkal, frusztráltsággal, kirekesztéssel, háborús metaforákkal. A vezér és az öldöklés iránti vággyal. Mario és a varázsló rövid tartalom. Thomas Mann története feltűnően nagy gondot fordít ennek az atmoszférának a megrajzolására. Cipolla szerepére Scherer Pétert kértem fel, aki már nem először vendégeskedik a Kolibri Színházban, tehetségével és hatalmas játékkedvével igazi motorja a produkciónak, amely szinte a teljes társulatot felvonultatja. Sokukkal jól ismerjük egymást korábbi munkákból, így a próbák baráti hangulatban és a kölcsönös bizalom jegyében folynak.