Hiszen Bálint Anna (aki először Charles Manson családját idéző galerivel tűnik fel a magányos nő portáján) tényleg folyton átlépi a határokat, rendre belép a képkeretbe és Kata intimszférájába – talán így tanítva őt arra, hogy lépjen túl a rá szabott kereteken. A folyton fahrtsínre helyezett kamera lomha hullámzással, imbolygó körmozgásokkal érzékelteti a viszonyok formátlanságát és a benyomások bizonytalanságát: mintha valami csónakban lennénk, ahol újra és újra meg kell keresni a kapaszkodót vagy a megfelelő pozíciót. Az örökbeadás teljes film magyarul videa - Divatikon.hu. Nem lehetünk biztosak abban, hogy az intézetis lány érdeklődése tényleg őszinte, s az is kérdéses, hogy zárt tekintete mikor mit rejt – de éppen ez viszi fel a jelenetek hőfokát, és ettől a sajátos intenzitástól annyira különleges Mészáros munkája. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Örökbefogadás / Adoption (1975) by Márta Mészáros, film clip - YouTube
Az örökbeadás teljes film magyarul indavideo Az örökbeadás – Nowhere Special amerikai-olasz-román dráma, 2020, 96 perc Tartalom: A korábban Oscar-jelölt Uberto Pasolini (Alul semmi – a legjobb film-jelölés, 1998) megható új filmjében a szeretet erejéről mesél. A harmincas évei közepén járó egyedülálló apa, John (James Norton) a lehető legtöbbet szeretné a kisfiának nyújtani. Amikor a férfi megtudja, hogy egy betegség miatt csupán néhány hónapja van hátra, kétségbeesett keresésnek indul, hogy új szülőket találjon, és biztosítsa a gyermeke jövőjét az ő halála utáni időkre is. A szívbemarkoló és felemelő alkotásban egy írországi, egyszerű munkás mutat példát sokaknak felelősségtudatból, önzetlenségből és a szeretet erejéből. Örökbefogadás teljes film sur imdb. A valós események nyomán készült film a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, majd számos díjat nyert a világ különböző fesztiváljain. A teljes film ITT NÉZHETŐ! Hirdetés
(Különösen hatásos, amikor az egyik intézeti lány saját levelét olvassa fel egy jelenetben). De a szürkeség és a hiány totálképei helyett jobbára közeliket látunk, a nagybetűs Társadalmi Valóságot mintegy "kitakarják" az arcok, kezek és a finom mozdulatok. Több mint 60 film nézhető ingyenesen a Filmarchívum honlapján – Videó | EgerHírek. Nem az üzemi rutin fásultsága tűnik fel, hanem a fát csiszoló munkásnő könyökén a ráncok. Mészáros és operatőre, Koltai Lajos közvetlen közelségbe húzódnak a tárgyakhoz és a szereplőkhöz, vagy teleobjektívvel teremtik meg a közelség hatását: lassúdad svenkek simítják végig a karokat, a hajat, a szobák falát vagy a meztelen háton lecsorgó vízcseppeket. És ugyanilyen intim közelségbe szorulnak össze a szereplők is: a szűkös képkivágaton belül folyton egymást érintik az arcok, és még ha távol is vannak a térben egymástól, az operatőr és a rendező rendre olyan szöget választ, ahonnan a két test látszólag súrolja egymást. Ez a radikális intimitás azért különösen hatásos, mert módszeresen visszafogott színészi játékkal találkozik. Az intim képeken távolságtartó, hideg figurákat látunk: Kata és Anna halk szavú, kedvetlen nők, akik túlnyomórészt fahangon, tőmondatokban beszélnek egymással – de a testek mozgása és a tekintetek villanása egész másfajta viszonyról tudósít.
Operatőr: Koltai Lajos, Mészáros Márta Forgatókönyv: Hernádi Gyula, Mészáros Márta, Grunwalsky Ferenc Szereplők: Berek Kati, Vígh Gyöngyvér, Szabó László, Fried Péter, Perlaky Árpád A Berlinale Classics programja után az Urániában is látható a film felújított kópiája! A vetítés vendége: Mészáros Márta Mészáros Márta történelmet írt az 1975-ös Berlinalén: Örökbefogadás című filmjével első magyarként és első nőként nyerte el a fődíjat, az Arany Medvét. Film ∙ Örökbefogadás. Idén az Örökbefogadás digitálisan felújított változatának bemutatásával tiszteleg a Berlinale a fesztivál egyik legeredményesebb, többször is díjazott rendezőjének munkássága előtt. Néhány nappal a berlini bemutató után Budapesten, az Urániában is láthatjuk a film felújított változatát és a vetítés előtt pódiumbeszélgetésen találkozhatunk Mészáros Mártával. Az Örökbefogadfás főszereplője, Kata (Berek Kati) vidéki, özvegy munkásasszony, aki a negyvenes éveinek az elején jár. Mindenáron tartozni szeretne valakihez, és mivel más választása nincs, nős szeretőjétől, Jóskától (Szabó László) szeretne gyereket.
Tipikus reneszánsz egyéniség volt, az életöröm és a szerelem költője, aki nagyon friss, élénk ritmusú verseket írt, főleg 3 témában: szerelem, Isten és vitézség. Balassi Bálintot tartjuk a magyar szerelmi költészet megteremtőjé nek. Fiatalkorától írt udvarlóverseket, de ezek – és az 1578-as Anna-versek – még csak szárnypróbálgatások voltak, melyeken Petrarca hatása érezhető. A költő korai szerelmeit az ún. achrosztikon okból (névrejtésekből) ismerjük, amelyek divatban voltak a reneszánsz korban. Az achrosztikon a versfőkben (minden strófa első betűje) található. Ha a versszakok első betűit föntről lefelé összeolvassuk, akkor megkapjuk annak a nőnek a nevét, akihez a vers szól. Ennek köszönhető, hogy Balassi több szerelmesét is ismerjük név szerint: Krusits Ilona, Bebek Judit, Morgai Kata, Csák Borbála. Hozzájuk még azelőtt írt udvarlóverseket, hogy nagy szerelmét, Losonczy Annát megismerte volna. Ezek még sablonos – petrarkista – szerelmes versek, vak rajongás jellemzi őket. Itt kell megjegyeznünk, hogy Balassi legtöbb verse fordítás, vagy inkább átdolgozás-átköltés: más költőktől vett át fordulatokat, többnyire külföldiektől (a reneszánsz korban az eredetiség még nem volt követelmény).
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki - YouTube
A költészetének egyik témája a szerelem volt. Balassi a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Ezt bizonyítja nevezetes drámai műve: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül szép magyar comoedia. Ez a munkája 1589-ben keletkezett, s a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletének tekinthető. Ezzel egy új műfajt honosított meg a magyar irodalomban a reneszánsz szerelmi komédiát. A magyar szerelmi líra megteremtője. Udvarló költészettel kezd, a versek Petrarca hatásáról vallanak. A nő szépségét dicséri, bókokkal halmozza el. De hiányzik az igazi mély szerelem- korai versei. Júlia – versek: Ihletője: Losonczi Anna A versek újszerűek, eltérnek az udvarló költészet sablonjaitól. Az őszinte, mély érzések a meghatározók. Hogy Júliára talála, így köszöne neki: ** A vers valószínűleg legutolsó találkozásukat örökítette meg. Az egész vers elragadott ujjongó bókok halmaza. Az 1. versszak boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott örömtől.
A Hogy Júliára talála így köszöne neki Balassi szerelmi költészetének egyik legismertebb alkotása. Jól kifejezi a költő reneszánsz értékrendjét, mely szerint a szerelem az élet egyik legfőbb értéke. A reneszánsz lírának Európa-szerte a szerelem volt a legfontosabb témája, és az udvarlóversek különösen divatban voltak akkoriban. A motívumokat a költők a késő-középkori virágénekekből és Petrarca dalainak képi világából kölcsönözték. Balassi szerelmi költészete arról tanúskodik, hogy végletesen boldog és boldogtalan is tudott lenni, így nem csoda, ha nem elégítette ki az antik és a latin költők olvasása: Petrarca költői világa és a német humanizmus hatott rá igazán. Az elemzés vázlata ● A magyar reneszánsz ● Balassi szerelmi költészete ● A vers keletkezésének életrajzi háttere ● A Júlia-ciklus ● A vers szövege ● A vers helye a költő versgyűjteményében ● A vers formai sajátosságai, szerkezete, verselése ● A vers értelmezése ● Befejezés A magyar reneszánsz Balassi két korszak, a reneszánsz és a barokk kor határán élt, és őt tartjuk a magyar nyelvű szerelmi líra megteremtőjének.
Az asszony viszont csak kacérkodott vele, hogy hosszabbítsa hirtelen előkerült hódolója szenvedéseit. Ez amennyire nem volt szép Balassival szemben, annyira hasznos volt irodalmunk szempontjából: mert bizonyára ennek köszönhetjük, hogy megszületett a halhatatlan Júlia-ciklus, a magyar világi költészet első remeke. Lehet, hogy a költő számításból kezdett udvarolni az özvegynek, de az is lehet, hogy udvarlás közben a szíve is újra felmelegedett irányában, a gazdag szépasszony azonban gőgösen visszautasította régi szeretőjét, és 1589-ben máshoz ment feleségül. Ez a szerelmi kudarc nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is megviselte Balassit: annyira, hogy bujdosásra adta a fejét. 1589 őszén lóra kapott és elhagyta az országot. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!