(Cikkünk legfőbb forrása az Astronautix összefoglalója volt. ) (Borítókép: A Szojuz 4 és 5 legénységének tagjai: Borisz Volinov, Alexej Jeliszejev, Jevgenyij Khrunov és Vlagyimir Shatalov 1969 januárjában. Fotó: Svf2 / Getty Images Hungary)
1967 szeptembere és 1968 áprilisa között viszont négyből három kilövésen besült a rakéta. Na, majd a második kör! Az Apollo–8 1968-as sikeres visszatérésével az amerikaiak megnyerték a verseny első szakaszát, így a szovjeteknek már nem volt értelme további erőforrásokat fordítani az L1 projektre. Az L3-hoz szükséges űrhajó viszont még nem állt készen, így új módot kerestek, hogy még az Apollo–11 előtt valamiféle győzelmet arathassanak. Index - Tech-Tudomány - Az igazi holdraszállós hazugság. A Lunohod E–8 holdjáró robot lehetséges leszállóhelyek után kutatott volna, és leszállásjelző lehetett volna a későbbi holdra szálláshoz. A Luna E–8–5 robotot pedig arra tervezték, hogy felmarkoljon egy kis talajmintát, és visszatérjen vele a Földre. Ezek sajnos szintén nem jöttek össze. Az utolsó L1-kilövés 1969 januárjában sikertelen volt, akárcsak a februári N1-teszt. A rakéta ugyan elkezdett felszállni, de 68 másodperc után a hajtóművek leálltak egy rendszerhiba miatt. A januári Lunohod- és júniusi Luna-kilövések is meghiúsultak, mert a Proton rakéták meghibásodtak.
-, az a Holdhoz képest állandó helyen maradna, a Holddal együtt keringene a Föld körül. Ezeket a pontokat Lagrange-pontoknak nevezzük. Az egyik ilyen pont a Hold túloldalán, 60000 km magasan a Holdfelszín fölött van. Egy ide eljuttatott műhold tulajdonképpen egyhelyben lebegni látszana a Holdhoz képest, hasonlóan a geostacionárius műholdakhoz, amelyek a földi egyenlítőhöz képest látszanak egy helyben "állni". Egy ilyen műholdat tehát mindig kitakarná a Földről a Hold, nem lehetne jeleket eljuttatni ide. Hold körüli kör otonomedya. Ha azonban ennek a pontnak a közvetlen környezetébe juttatunk el egy műholdat, az keringésbe kezd a Lagrange-pont körül. Ezt kihasználva a kínaiak olyan kör alakú pályára állították a Queqiao műholdat a fent leírt Lagrange-pont körül, aminek a pályasíkja merőleges a Földet a Holddal összekötő képzeletbeli egyenesre, és olyan széles sugarú körpályán mozog, hogy a Földről nézve folyamatosan látszik. Innen úgy tűnik, mintha a Holdat járná körbe (jóllehet valójában mögötte, a Lagrange-pont körül kering).
Magas hatékonysággal dolgozó robotok Az automatizált tőzsdei kereskedés keretei között az algoritmus önállóan cselekszik. Vagyis nem teszi szükségessé az emberi beavatkozást. Rövidebb idő alatt dönt és hajtja végre magát az ügyletet, mint ahogy arra bármelyik kereskedő képes lenne. Úgynevezett "high frequency trading" robotok azok, amik a világ legnagyobb kaliberű tőzsdéin végzik a dolgukat. A rendkívüli hatékonyságuk kulcsát a speciális kábelek, a gépek, illetve leginkább a tőzsdéhez való közelségük eredményezi. Mivel a működésük során folyamatosan hasznot termelnek, ezért a piaci szereplők értelemszerűen nagyon sok pénzt áldoznak a fejlett gazdasági területek nagy kapacitású kábelekkel való összekötésére. Fejlesztésre szoruló területek A tanulási folyamat jelenti azt a területet, ahol az automatizált tőzsdei kereskedés indikátoraiként működő gépeknek még lenne hova fejlődniük. Elvégre egy olyan mesterséges intelligenciáról van szó, ami megszámlálhatatlan értékpapír kapcsán képes egyidőben monitorozni a legfontosabb tényezőket, hogy ezeket analizálva pillanatok alatt legyen képes optimális döntést hozni.
Automatizált tőzsdei kereskedés Az EU nem várja meg, míg öntudatra ébrednek a kereskedési robotok Portfolio Cikk mentése Megosztás januárjától szigorúbb előírásokat kell betartaniuk azoknak az európai befektetési szolgáltatóknak és ügyfeleiknek, akik a pénzügyi piacokon a kereskedési tevékenységük során a befektetési döntéseket számítógépes algoritmusokra bízzák. Milyen vadállat van egy állományrobot A páréves humán skalpolási aranykor a as válsággal egyidejűleg azonban szinte az egyik napról a másikra ért véget. Ekkoriban szabadították rá a piacra félelmetesen szofisztikált algoritmusaikat a magasfrekvenciás villámkereskedők HFT, high frequency tradingakik az idő igazi uraivá váltak a tőzsdéken. A másodperc milliomod részén dolgozva értek el ők időbeli előnyt minden más befektetővel szemben, ami által az első körben a korábbi humán erőforrást alkalmazó skalpoló rendszer haszonélvezőit ítélték halálra. Tevékenységük eredményeképpen a magas tőzsdei forgalmak mögött meglévő amerikai részvénypiaci likviditás hirtelen puszta illúzióvá változott.
Miért változik folyton a mozgás karaktere? Nincs két egyforma perc, amikor ugyanazok a piaci résztvevők lennének jelen a kereskedésben, így nincs két egyforma nap, hét, hónap vagy év sem. A piac összetétele és a résztvevők aránya folyamatosan változik. Például: 10 évvel korábban jóval kevesebb robot dolgozott, mint ma, aztán megjelentek a HFT rendszerek — ezek mind-mind átrajzolják a grafikonok profilját. Folyton változik a tréderek összetételének az aránya is illetve a robotok-emberek aránya. Nincs megállás. A statikus rendszerek nem sokáig állják meg a helyüket ebben a környezetben. Saját fejlesztésű robotok A saját készítésű robotoknál jóval tisztább a kép. Feltehetően jó okkal programoz — vagy programoztat — valaki egy stratégiát. Itt szóba sem jöhet, hogy homályos lenne a robot működési elve. Viszont itt is tisztában kell lenni otthonról dolgozni az interneten keresztül befektetés nélkül, hogy a tartós siker kulcsa a folyamatos felügyelet és utógondozás — és természetesen az életképes stratégia.
Ezeknek az egyszerűbb feladatoknak a robotizálása, és komplikálása tette lehetővé hogy a statisztika, az informatika és a pénzügyi piacok ismeretének segítségével programozható stratégiákat lehessen létrehozni. Az algoritmusok az adott paraméterek indikátorok és azok jelzései segítségével bináris opciók taktika és eladási pontokat határoznak meg, különböző értékeknél. Az algoritmus magától cselekszik, emberi beavatkozást nem igényel. Forex robot programozás, készítés, tesztelés, automatizált kereskedés Gyorsabban hoz döntést, és egyben végre is hajtja az ügyletet, mint bármelyik kereskedő. Ezek a speciális kábelek, a gépek, de főleg a tőzsdéhez való közeli elhelyezkedésük miatt gyorsabban teljesítik az ügyleteket mint bármely más szereplő a piacon, egy folyamatos minimális hasznot generálva ezzel. Néhány miliszekundum dollármilliókat érhet. Pont ezért költenek a legnagyobb cégek dollármilliárdokat arra, hogy a fejlett gazdasági területeket, nagy átviteli kapacitású kábelekkel kössék össze.
Új fegyvert ad azonban a kezükbe az új technológiák fejlesztése (fintech cégek betörése), mint a big data, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, amivel sokat javíthatnak a kereskedési módszereken, ha már a gyorsaság önmagában nem elegendő. Forrás: