A oldalon már többször volt szó a versenytilalmi megállapodásról (például ITT és ITT). Ennek lényege, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné; például nem helyezkedik el a (volt) munkáltató versenytársánál, amelyért cserébe – a Munka törvénykönyve szóhasználatával – "megfelelő" ellenértéket kap. A Kúria a napokban tette közzé a versenytilalmi megállapodás gyakorlatával kapcsolatos véleményét, amelynek lényegét az alábbiakban ismertetjük. A Kúria álláspontja szerint a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartás minősítésekor, a versenytárs fogalmának meghatározásánál elsősorban az új munkáltató cégjegyzékben szereplő adatait kell kiindulási alapnak tekinteni, azonban ellenbizonyításnak helye lehet (pl. hogy adott tevékenységet mégsem végez ténylegesen a cég). A cégjegyzék adataival szemben is lehetőség van annak bizonyítására, hogy az új munkáltató valóban olyan versenytársnak tekinthető-e, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.
A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok jelentős részétől el lehet térni akár a munkavállaló hátrányára is. Ez vezethetett ahhoz a munkáltatói értelmezéshez, amely szerint a vezető állású munkavállaló nem jogosult díjazásra a korlátozás ideje alatt. Ezt az értelmezést azonban a Kúria nem fogadta el! A legmagasabb bírói testület álláspontja szerint a Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja a versenytilalmi megállapodás esetén az ellenértéket, így a felek attól nem térhetnek el olyan mértékben, ami a jogintézményt ingyenessé tenné. (BH2019. 24. ) A versenytilalmi megállapodás megszüntetése Tapasztalataink szerint a versenytilalmi rendelkezések egyik legérzékenyebb pontja éppen az, ha a munkáltató mégsem akarja a munkatársat korlátozni a későbbi munkavállalásban és meg szeretné szüntetni a korábban megkötött megállapodást. A kérdés csak látszólag egyszerű, ugyanis a Munka Törvénykönyve a felmondás kapcsán mindössze annyit rögzít, hogy ha a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatállyal, a munkáltató lényeges kötelezettségszegésére alapítottan szünteti meg, akkor a megállapodástól elállhat.
A munkaviszony megszűnését követően a korábbi munkatárs azonban csak díjazás ellenében és kifejezett megállapodás alapján kötelezhető önkorlátozásra, ami tulajdonképpen maga a versenytilalmi megállapodás. Hiszen máskülönben nem várható el a munkavállalótól például, hogy ne használjon egy programozási nyelvet, vagy egy rendszeresen alkalmazott eljárást csak azért, mert másik munkahelyen dolgozik. Az üzleti titok megőrzése viszont a munkaviszony fennállásától függetlenül kötelezettsége a munkavállalónak, amiért ellenértékre nem tarthat igényt. Az üzleti titkok megőrzését ezen felül 2018 óta külön törvény is szabályozza. A munkabérbe épített díjazás csak bizonyos feltételekkel ad versenytilalmi védettséget A versenytilalmi megállapodás helyes értelmezésének részleteit illetően azonban már akadnak bizonytalanságok azok körében is, akik egyébként a jogintézmény céljával és a tételes jogszabályi előírásokkal tisztában vannak. Korábban is vitatott, de sok helyen elterjedt gyakorlat volt, hogy a munkáltatók a munkaszerződésben akként rendelkeztek, hogy a munkabér tartalmazza a versenytilalmi megállapodás ellenértékét is.
Gyakorlati tanács: a kompenzáció kiszámításakor minden elemet figyelembe kell venni "a kevesebb több" elve alapján inkább rövidebb időre, kisebb földrajzi helyen korrekt kompenzációban állapodjunk meg, hogy jogvita esetén a bíróság előtt is megálljon a versenytilalmi megállapodás. Szeretne több hasznos információt kapni?
Bizonyos cégek esetében szükséges lehet egy egész országra kiterjedő tilalom, míg más esetekben egy pár kilométer sugarú terület is bőven megfelel. A védelem ideje A Munka Törvénykönyve szerint a versenytilalmi megállapodás határozott időre szólhat, amely nem haladhatja meg a két éves időtartamot a munkaviszony megszűntét követően. Fontos, hogy ez az időtartam nem hosszabbítható. Díjazás A munkavállalónak fizetett juttatásnak az arányosság elvén kell alapulnia ahhoz, hogy jogilag érvényes és végrehajtható legyen. A munkavállalónak járó versenytilalmi megállapodásért járó kompenzáció nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló azonos időtartam alatti alapbérének 33%-a. Ez azt jelenti, hogy ha egy évig szeretnénk a munkavállalót versenytilalmi megállapodással kötni a munkaviszony megszűnése után, akkor nem lehet 4 (négy) havi alapbérnél kevesebb juttatást fizetni érte. Az arányossággal kapcsolatban az időtartam, a terület és a tiltott tevékenységek köre az, ami meghatározó. Egy 24 hónapos versenytilalmi megállapodás korlátlan területi tilalommal a minimális 8 havi fizetésnek megfelelő juttatással ellentétezve jogilag aligha elfogadható.
A gyakorlatban a versenytilalmi megállapodás akkor tisztességes, ha a munkavállaló megélhetését, a szabad piaci versenyt méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltételek kerülnek benne meghatározásra. A juttatás mértékét a felek határozzák meg, figyelembe véve, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az elhelyezkedési esélyeket elsősorban a munkavállaló képzettségére és gyakorlatára tekintettel kell megállapítani. A törvény meghatározza a versenytilalmi megállapodás ellenértékének a minimumát, mely a versenytilalom időszakára járó alapbér egyharmadánál kevesebb nem lehet. Forrás: Shutterstock Az ellenérték, a megállapodás jellegéből adódóan, csak pénz lehet, melyet a munkáltató megfizethet a munkaviszony fennállása alatt, illetve a megszüntetést követően, egy összegben vagy akár havi rendszerességgel is. A versenytilalmi megállapodás elállással megszüntethető. Az elállás jogkövetkezményeként a munkavállaló mentesül a korlátozások alól (szabadon elhelyezkedhet), a munkáltató fizetési kötelezettsége pedig megszűnik.
A munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartást az Mt. konkrétan nem határozza meg. Ilyennek minősülhet a konkurens cégnél való elhelyezkedés, vagy a munkáltatóéval azonos gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás indítása. A pontos tevékenységi kört, a tilalmazott jogviszonyt, annak területi hatályát mindenképpen célszerű és szükséges meghatározni a megállapodásban. Nem elegendő, ha a felek csak az Mt. egzakt megfogalmazását ismétlik meg. A munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban tagsági viszony fennállása csak akkor minősül a versenytilalom megszegésének, ha a munkavállaló személyesen és tevékenyen közreműködik a társaság tevékenységében. Ugyanakkor a versenytilalom nem eredményezhet olyan mérvű korlátozást, amely nem a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését szolgálja, hanem az adott tevékenység tekintetében széles körben és területen a piaci verseny jelentős korlátozását jelenti. Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.
Mára az állaga sajnos erősen leromlott, de csaknem 2000 év után ezen annyira nem kell csodálkozni. 6. Burj al Alam, Egyesült Arab Emirátusok A szuper-felhőkarcoló a tervek szerint 510 méter magas lett volna, és úgy nézett volna ki, mint egy gyönyörű kristályvirág. A múlt idő nem véletlen: az épületet már 2009-ben be kellett volna fejezni, azonban a globális pénzügyi válság elsodorta az építtetőt. A félkész épület azóta az Emirátusok számtalan félbehagyott építkezéseinek sorát gazdagítja. Mikor épültek a piramisok 15. 7. Unity Tower, Lengyelország A lengyel Unity Tower-t (az "Egység Tornyát") a lengyel mérnöki kamara krakkói irodájának szánták. Az építkezés 1975-ben kezdődött, de gazdasági nehézségek miatt 6 évvel később leállították. A torony – amely Krakkó legmagasabb épülete – azóta is félkész állapotban várja sorsának jobbra fordulását. Erre van némi remény, a legújabb tervek szerint luxuslakásokat alakítanának ki benne. Fotó: english eurobuildcee +1. A rózsadombi "szellemhotel" Sajnos kicsiny hazánk is "büszkélkedhet" hasonló befejezetlen épületekkel.
A rámpát valószínűleg Hufu fáraó készíttette, aki a Nagy Piramist is építtette, vagyis az építmény több mint 4500 éves. A brit-francia kutatócsapat szeptemberben fedezte fel a rámparendszert, hamarosan tanulmányt készítenek belőle. Mikor épültek a piramisok 13. Az elmúlt egy évben nem ez volt az első olyan eset, amikor nagy történelmi felfedezést tettek a régészek. Feruárban például 60 000 (! ) rejtett, ősi maja építményre, köztük egy 30 méteres piramisra bukkantak tudósok. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Ezek közül az egyik legismertebb a Budapest II. kerületében, a Rózsadombon található egykori SZOT-üdülő, amely betoncsontvázként csúfítja el a Margit-híd feletti hegyoldalt. Az üdülőt a 90-es évek elején zárták be, részben elbontották, majd a 2000-es évek elején újra elkezdték felépíteni, de sosem fejezték be. Index - Tudomány - Rájöttek, hogyan épültek a piramisok. A történetét végigkísérő botrányos tulajdonosváltások, pereskedések után nemrég röppent fel a hír, hogy az épületet az ismert vállalkozó, Wáberer György venné meg. Forrás: