Pajkaszeg közössége mindig tartogat újabb és újabb meglepetéseket. 2019. augusztus 31-én este 8 órakor negyedik évadjával folytatódik az RTL Klub népszerű sorozata, "A mi kis falunk. " Pajkaszeg lakói történetének folytatását sok néző várja, hiszen a kis falu közössége mindig tartogat újabb és újabb meglepetéseket. A harmadik évad befejező epizódjában elcsattant egy rég várt csók Teca és a pap között, ezért garantált, hogy a romantikus szálnak így vagy úgy, de lesz folytatása a hamaarosan kezdődő negyedik évadban. Izgalmas történetekkel tér vissza a képernyőre a legismertebb magyar falu | Sokszínű vidék. A polgármester ezúttal majd az életéért aggódik, az új lakók, Viki és Zsolt pedig egyre nehezebben viselik a falusi életet. Stoki kemény rendőrszívét egy új nő dobogtatja meg, Erika unokatestvére, Ildikó jelenléte pedig Gyuri idegeit teszi próbára, írjaz RTL Klub. A negyedik évadban érkeznek majd új szereplők is, hogy felkavarják Pajkaszeg lakóinak életét. Kiemelt kép: Sárosi Attila
______________________________________________________ Különleges szálláshelyek Magyarországon
A két domb között, a völgy vonalában vettük észre teljesen véletlenül az eldugott falut körülbelül nyolc-tíz évvel ezelőtt. Valahogy megtaláltuk azt a rejtett hajtűkanyart is, amelyre ráfordulva leértünk a völgybe, és megláttuk a falu nevét: Pilisszentlélek. Ez olyan, mint egy költemény. A falu is, ott, a völgyben, és a neve is. Ízlelgettem: Pilisszentlélek… Nyár volt, meleg, ittunk a helyi kocsmában egy-egy kólát – emlékszem, a teraszon megtámadott minket egy darázs, de megúsztuk -, aztán sétáltunk a főutcán fel-alá, és nézegettük a házakat. Jó lenne itt venni egy kisebbet, és néha idejönni pihenni, elbújni, bekuckózni, mert itt ugyan senki sem zavar, hiszen mióta itt sétálunk, azóta egy lélekkel sem találkoztunk, egyetlen árva kutyán kívül. Nos, hát mára sok minden változott a falu életében – ma már rengetegen ismerik, valóságos "zarándokhely" lett, amióta kiderült, hogy ott forgatják a híres magyar sorozatot, a Mi kis falunkat. Klastrom Söröző "Teca Kocsmája" - Gastro.hu. Most, amikor ott jártunk, családok, barátok, kisebb-nagyobb csoportok álltak fel a híres kocsma teraszára, és egymást fotózták… A főúton nagy volt az autóforgalom is, szóval: oda a falu nyugalma.
Kerékpárosoknak csak akkor ajánlott, ha kellő rutinnal rendelkeznek a kanyargós és jelentős szintemelkedéssel járó utak abszolválásában. A hegyi kerekpározás szerelmesei előtt pedig amúgy is minden út nyitott. Autóval és motorral kimondottan kellemes út, Esztergom felől bő negyedóra, Pomázról szűk félóra. Én is robogóval vágtam neki, Esztergomból. 2 / 21 Az aratási időszak végén itt a szalmabálák rendezett látványa kíséri az utazót, miközben a háttérben ott magasodnak a Pilis zöld bársonyba bújtatott csúcsai. Turista Magazin - Nyáresti túra későn kelőknek Dobogókőtől Pajkaszegig. Kimondottan kellemes volt a vasárnapi zivatar után berobogózni a Dobogókő irányába futó út erdei műút-szakaszára, ahol a hőmérséklet érezhetően lecsökkent. Akár Pomáz, akár Esztergom irányából érkezünk a műúton, ne várjunk arra, hogy egyszer csak megjelenik majd a Pajkaszeget jelző tábla. Ilyen nem lesz, viszont a Pilisszentlélek irányába mutató jelzésnél forduljunk le a völgybe, és haladjunk mindaddig egyenesen, míg meg nem látjuk a sorozatból ismert kocsmát vagy a szobrot. Ott le is állíthatjuk járműveinket és kezdődhet a felfedezés.
Mindig elgondolkozom, mennyivel csendesebb és érintetlenebb lehetett akkoriban. 6 / 40 Fotó: Konfár Tibor A 30-as években átadott autóutaknak köszönhetően Dobogókő mára már elsősorban az autós és motoros kirándulók Mekkája. A hatalmas parkoló betontengerének üdítő kis oázisa a Matyi büfé, melyet minden alkalommal felkeresünk, amikor erre járunk, az itt kapható almás pite nélkül egyszerűen nem szabad túrát kezdeni. Az almás pités nyammogós idillbe azonban egyszer csak villámként csap egy félmondat: "Öt óra van, nem kéne már indulni? " 7 / 40 Fotó: Konfár Tibor Kevés szebb túrakezdet van, mint a kereken 700 méteres magasságban merészen kiugró Dobogó-kő pazar panorámája. Ezt soha nem hagyjuk ki, bár szerintem a szomszédos Rezső-kilátó még egy hangyányival szebb kilátást biztosít a Dunakanyarra, innen ugyanis még a visegrádi vár és a Salamon-torony is látható. Készül pár fotó, majd ezt követően a piros jelzésen, a Jász-hegy gerincének gyönyörű tölgyerdejében indulunk Pilisszentlélek felé. Az enyhén ereszkedő, kellemesen hűvös, árnyas erdei utakon üdítő élmény volt önmagában a gyaloglás is, ezt fűszerezte olykor egy-egy újabb Dunakanyarra vagy éppen a főváros irányába nyíló panoráma.
1323-ban I. Károly király is meglátogatta az új kolostort, aztán Nagy Lajos király is töltött itt néhány napot. A kolostor egyre csak gyarapodott, de 1526-ban, a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó török seregek elpusztították. Az 1700-as, 1800-as években a romos épületek falai még magasan álltak. Az első ásatások 1928-ban voltak. Aztán 1980-tól 1990-ig folytatódtak a kutatások a helyszínen. Egyelőre nem találták még meg sem a 13. századi vadászlakot, sem a korábbi kolostor maradványait. A pálos kolostor romjai egy rendezett tisztáson találhatók, körülbelül egy kilométerre Pilisszentlélek központjától. Amikor ott jártunk, rengeteg mécses égett a romok között, itt-ott, a falban lévő lyukakba is betéve… Szerettük volna megtudni, hogy miért égnek a mécsesek, és miért tették be az emberek a falakba a gyertyákat. De senki nem tudta a választ. A tulaj a Svejkben található Na, jó, hát persze, hogy mi is "Teca kocsmája" előtt parkoltunk le, és az volt az első, amit megnéztünk újra – szép emlékeket ápolva az italozóról.
Pilisszentlélek közigazgatásilag 1985 óta Esztergom része, hivatalos neve 1907-ig Szentlélek volt, de használták a Szent-Lélek, Huta-Szent-Lélek formákat, most pedig a Mi kis falunk című sorozatnak köszönhetően Pajkaszegként is ismertté vált. 1 / 21 Az alig 300 fős falucska a Pilis és a Visegrádi-hegység egy festői völgyében fekszik, így műút szempontjából zsákfalunak számít. Erdei út szempontjából nem az, de azt csak a műúton előforduló közlekedési, illetve fakidőlési anomáliák esetén teszik a közforgalom számára is elérhetővé, ami kissé megnehezíti a tömegközlekedési eszközök használatához szokott túrázókat. A gyalogos túrázók számára viszont nyitott a pálya, hiszen a falu a pilisi erdők jelzett ösvényein és útjain minden irányból megközelíthető, eltérő időintervallumú gyalogtúrával. Budapest (Pomáz) irányából csak átszállással, ám Esztergomból közvetlenül elérhető busszal is. Sajnos ritkák a járatok, így aki nem szeretne gyalog nekivágni, saját közlekedési eszköz után kell, hogy nyúljon.
Hőse: az istenek által is támogatott nagy formátumú hős, az ún. eposzi hős. Története: mindig két szinten játszódik; az istenek és az emberek szintjén Ideje: mindig a múlt; s ez az alkotó illetve befogadó számára eszmény, követendő példa 2. Homéroszi eposzok Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta. Magáról Homéroszról semmi bizonyosat nem tudunk, sőt már az antik görögök is a mítoszok meselégkörével vették körül személyét. Homéroszi Eposzok Tétel. Rengeteg fantasztikus elbeszélés szólt róla. Ha létező személy volt Homérosz, akkor a legvalószínűbb, hogy i. e. a VIII-VII. században élt. Egyes források szerint vak énekes volt, de Homérosz lehetett egy ión énekmondó iskola is, az ún. Homérida nemzetség gyűjtőneve vagy az Iliász-költő neve a költőt jelentette, s a név fogalommá vált. A legendás vak szülővárosának rangjáért a monda szerint már az ókorban hét város versengett. Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, természetfölötti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el.
Iliász A trójai háború történetének egyetlen szakaszát, ötvenkét nap eseménysorát mutatja be. Előzménye Zeusz és Léda násza, melyből Heléna, a legszebb földi asszony születik, valamint Péleusz mermidón király és Thetisz tengeristennő esküvője, amelyet Erisz, a meg nem hívott viszályistennő aranyalmája tesz nevezetessé, s mely házasság következtében majd a hős Akhilleusz születik. A téma már a kezdősorban olvasható, Péleidész Akhilleusz haragja, mely köré a mű cselekménye épül. Homéroszi eposzok tetelle. A főszerepet leginkább a lelki történések játsszák a főszerepet, az egyén és a közösség viszonya világossá válik, mert a hős – személyes sérelmeitől vezérelve – eltávolodik az emberi magatartástól, az indulati kör akkor zárul, mikor az emberiesség ismét az előtérbe kerül. A cselekmény más vonatkozásban is az értékrend válságát tükrözi; Akhilleusz haragját a hírnevét ért sérelem váltotta ki, és egyébként is a nála kisebb hős, az esetenként rossz döntéseket hozó Agamemnón a sereg vezére. A hős tehát szembefordul a közösséggel, melyért eddig küzdött, de nincsen tisztában ennek következményeivel, tehát felborul az egyén és a közösség érdekeinek egyensúlya.
A végső cél a hazatérés, a legfőbb értékek tehát az otthon, a béke és a hűség. Célba érése azonban az akadályok leküzdése, a belső és külső erők megfékezése, sőt, céltudatos igába fogása teszi hőssé és méltóvá. Befelé tehát önmérséklet szükséges a vágyak és ösztönök megfékezéséhez. A külső veszedelmek leküzdésére azonban nem elegendő a fizikai erő, szükséges a céltudatosság és a leleményesség is. Ezenkívül Odüsszeuszt rendkívüli tudásvágy vezérli, és egyes titkok megszerzésekor saját életét is kockára teszi. A kalandok és a hazatérés eposzában tehát egyszerre érvényesül az otthon- és ismeretvágy valamint a ráció és a hűség. Az Odüsszeia emberszereplői saját sorsuk formálói, s legtöbben saját vétkeik miatt vesznek oda. Homéroszi eposzok tétel. Az istenek közül csak a haragvó Poszeidón (fiának, Polüphémosz küklópszának megvakítása végett) és a segítő Athéné játszik aktívabb szerepet, valamint a furfangos Hermész és az alkotó Héphaisztosz. Ez a Homérosz-mű is számos világirodalmi alkotásban él tovább; a reneszánsz hajnalán Dante megfogalmazza Odüsszeusz utolsó kalandját, a XX.
invokáció: (segélykérés, megszólítás) Az antik eposzokban ez Kalliopéhoz, az eposzírás múzsájához szól. A barokk eposzokban Szűz Máriához. A késő-klasszicista- és romantikus eposzokban pedig látomássá alakul. Vörösmarty: Zalán futása – "Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? " Arany: Toldi előhang 2. ) propozíció: (tárgymegjelölés) Homérosz: Odüsszeia – "Férfiúról szólj nékem, múzsa, ki sokfele bolygott. " 3. ) enumeráció: (előszámlálás, seregszemle) a. ) a vizuális szemléletmód következménye b. ) az egyetemesítés eszköze; a küzdelem nagyságát jelzi két típusa van: 1. a szembenálló feleket veszi sorra 2. genealógiai (leszármazástani): egy-egy kiemelkedő alak nagyságát jelzi az ősök felsorakoztatásával 4. ) in medias res: (a dolgok közepébe vágva) a. ) Odüsszeia A főhős elmeséli az előzményeket 5. ) epitheton ornans: állandó vagy eposzi jelző (gyorslábú Akhilleusz) a. ) a vizuális szemléletmód függvénye b. ) a névvel együtt nagyobb ritmikai egységet alkot; s könnyebb megalkotni a hexametert 6. Homéroszi eposzok – a mefiblogon. )