Polgármesteri Hivatal Balinka, Balinka Polgármesteri Hivatal Csehimindszent, Csehimindszent Polgármesteri Hivatal Villány, Kisjakabfalva Polgármesteri Hivatal Hangony, Hangony Polgármesteri Hivatal Kisigmánd, Kisigmánd
2022. július 08., péntek Főoldal Községünk KORONAVÍRUS Hirdetmények HVB Határozatok Választás-2019 Meghívók Pályázatok Iskola energetika Pályázat - Bölcsőde TOP-3. 1.
Szüreti bál Szeptember utolsó hétvégéje, vagy október első szombatja... Videógaléria Képgaléria Térkép
1803. november 30-án a Maria Píta nevű hajó történelmi küldetésre indult a spanyol partoktól: fedélzetén a fekete himlő ellenszerével véget kívánt vetni a pusztító járványnak. A vállalkozás sorsa a rajta tartózkodó, huszonkét árva kisfiún múlt, ugyanis ők szállították az oltóanyagot, méghozzá a bőrük alatt. Tehénhimlő mint inspiráció A vakcina feltalálása előtt a fekete himlő gyorsan szedte áldozatait Európában, a fertőzések körülbelül egyharmada halállal végződött. Az Újvilágban még több áldozatot szedett a betegség. A kórban szenvedők lázasak lettek, fájdalmas, hólyagszerű kiütések jelentek meg rajtuk, amelyek nyoma a leszáradás után is megmaradt. A szem gyakran érintetté vált, Kölcsey Ferenc is így veszítette el jobb szeme világát. Az immunológia atyjának tartott angol orvos, Edward Jenner az 1700-as évek végén fejlesztette ki a himlő elleni oltóanyagot, ami egyben a világ első ilyen készítménye is volt. Megfigyelte, hogy a jóval enyhébb tehénhimlőn áteső tehenészlányok mintha védettséget élveznének az embereket tizedelő járvánnyal szemben.
A vakcina kockázatos lehet az immunszupprimált emberek számára is, ide értve például a HIV-fertőzötteket is. Sőt, akár az egyszerű ekcémában szenvedők számára is veszélyes lehet. A The New England Journal of Medicine szakfolyóiratban 2003-ban meg is jelent erről egy tanulmány, amely összehasonlítja, hogy egy potenciális támadás esetén milyen halálozással kellene számolni a fekete himlő esetében, és hogy az előzetes védőoltás hány potenciális áldozattal járna (országos szinten az egészségügyi dolgozók esetében például 25 fős vakcina okozta halálozással számol). Ha az Egyesült Államok lakosságának 60 százalékát immunizálnák, az körülbelül 500 halálesetet jelentene. A konklúzió egyértelmű: az elemzés előnyben részesíti az egészségügyi dolgozók előzetes beoltását, kivéve, ha egy ilyen támadás valószínűsége nagyon alacsony, de a lakosság beoltását csak akkor részesíti előnyben, ha magas a biológiai támadás valószínűsége. Persze azok számára, akik a fekete himlővel fertőzöttek közelében vannak, az oltás előnye meghaladná a kockázatokat – de egyelőre ilyesmire nincs szükség.
Ezeket az aggodalmakat tovább szította, amikor a CDC nyilvánosságra hozta június elején, hogy a jelenlegi megbetegedéseket két különböző vírustörzs okozza. Ez azt jelentheti, hogy a hosszabb ideje terjedhet észrevétlenül, mint azt gondoltuk. Fotó: MTI Raktáron van a himlő elleni oltás Egyes országok annak ellenére, hogy a fekete himlőt – melybe a fertőzöttek 30 százaléka belehal – negyven éve sikerült eltüntetni a föld színéről, mégis tartalékolt oltást. Alapvetően két vakcinatípus áll rendelkezésre, mindkettő a himlővel közeli rokonságban álló, vaccinia nevű élő himlővírust tartalmazza. Az úgynevezett második generációs vakcinák ritka, de súlyos mellékhatásokat okozhatnak, mivel olyan vírust tartalmaznak, amely képes lehet szaporodni az ember sejtjeiben. A harmadik generációs változatoknak kevesebb mellékhatásuk van, mert gyengített vírust tartalmaznak, amely nem képes szaporodni. A CDC és a WHO is egyetért abban, hogy ezen oltások 85 százalékos hatékonysággal védenek majomhimlő ellen, állításaikat ugyanakkor korábbi afrikai adatokra alapozzák, ezek azonban meglehetősen bizonytalanok lehetnek.
Az a hólyag aztán rövid időn belül kifakadt és begyógyult, kisebb vagy nagyobb heget hagyva maga után a felkaron. Ez a betegség az első, amelyet – a védőoltásoknak hála – sikerült teljesen felszámolni. A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak nyilvánította a fekete himlő kórokozóját, de a világon több helyen őriznek mintákat a halálos vírusból. Ugyanakkor sosem lehetünk teljesen nyugodtak, a betegség visszatérésének esélye soha nem nulla. Nem véletlen, hogy a világ első fekete himlő elleni gyógyszerét engedélyezte nemrégiben az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerfelügyeleti Hatóság (FDA). És amire szintén érdemes odafigyelni: Az amerikai hadügyminisztérium olyan meggyőzőnek találta a klinikai kísérletek eredményeit, hogy mindjárt kétmillió adagot rendelt a szájon át szedhető szerből. ( Tudásfája) Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Napi horoszkóp: a Mérleg gyógyulását támogatják most az égiek, Halaknak üldözési mániája van, a Baknak változtatnia kell az életén A nyár egyik legnagyobb trükkje: ezért kenj borotvahabot a testedre A fiú két nappal a megismerkedésük után megkérte a kezét.
Péter orosz cártól XV. Lajos francia királyig. Kölcsey Ferenc azok között volt, akik túlélték ugyan a fertőzést, de szemük világát elveszítették (a költő viszonylag szerencsésen megúszta a gyerekkori fertőzést, csak a jobb szemére vakult meg). Kölcsey Ferenc Anton Einsle festményén Janet Parker 1978-as esete már akkor is furcsaságszámba ment, hiszen természetes úton a nyugati világban akkoriban már senki nem kapta el az évszázadokon át rettegett kórt. Sőt, a betegség már a fejlődő országokban is ritkaságnak számított, az utolsó természetes fertőzést 1977-ben jegyezték fel Szomáliában. Később kiderült, hogy a nő munkaállomása balszerencséjére pont egy variolaellenes szer kidolgozására vállalkozó laboratórium felett volt. című oltásellenes röpiratához készült, amelyben ő is megismétli a mutálódott gyerekekről terjedő történeteket: "Azt hallottam, hogy Peckhamben beoltottak egy gyereket tehénhimlővel, és korábbi természetes alkata elállatiasodott, és elkezdett bestiaként négykézláb járni, tehénként bőgve, bikaként tülekedve. "