Budapest, 1993 Erdélyi Alajos: Barcsay Ákos fejedelemsége. Századok, 1906 Georg Krauss: Erdélyi krónika, 1608–1665. Budapest, 1994 További információk [ szerkesztés] Kemény János művei (MEK) Vasárnapi Ujság, 1857. 40. sz. Deák Farkas: Rövid észrevételek Kemény János önéletírásáról s az erdélyi történetirodalom egy-két kútforrásából; Akadémia, Bp., 1886 ( Értekezések a történelmi tudományok köréből) Persián Kálmán: Kemény János fejedelemsége; Stief Ny., Kolozsvár, 1907 Malártsik Lajos: Kemény János "Gilead Balsamuma"; Zemplén Ny., Sátoraljaújhely, 1911 Csabai István: Kemény János erdélyi fejdelem irodalmi munkássága; Hornyánszky Ny., Bp., 1911 Iosef Marlin: Szász utazás. Kemény Jánosról, Attiláról, Horeáról; németből ford., bev., jegyz. Balogh Edgár; Nis, Kolozsvár, 1994 ( Erdélyi kiskönyvtár) Gyöngyösi István: Porábúl megéledett Főnix avagy Kemény János emlékezete; szöveggond., jegyz. Jankovics József és Nyerges Judit, utószó Jankovics József; Balassi, Bp., 1999 ( Régi magyar könyvtár.
bethleni Bethlen Miklós * 1642. szeptember 1. † 1716. október 27. 1691. december 4. 1704. Ő éri el okos diplomáciával Bécsben a " Diploma Leopoldinum " (1690) megfogalmazását. Ez a Habsburg-birodalmon belül az adott körülmények közt a viszonylag legnagyobb szabadságot biztosítja Erdélynek. Így a Habsburg uralkodók veszik fel az erdélyi fejedelmi címet, és Erdélyt továbbra is önálló tartományként kormányozták, élén császári főkormányzóval. Bethlent Erdély kancellárjává nevezték ki. felsővadászi II. Rákóczi Ferenc * 1676. március 27. † 1735. április 8. július 8. Kemény János átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen és rendszeresen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű, amelyet felhasznált munkássága során Kemény Zsigmond, valamint Móricz Zsigmond is az Erdély-trilógia megírásakor. U alaku házak
Ezen a napon született Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23. ) erdélyi fejedelem. A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november végén, Örményesnél – a későbbi Marosörményesnél – Kemény serege csatát nyert, Barcsay Gáspárt megölték. Kemény Jánost 1661. január 1-jén választották fejedelemmé. Kemény később elfogatta Barcsay Ákost, és emberei 1661. július elején Kozmatelkén meggyilkolták a volt fejedelmet. A törökök azonban már korábban, Barcsay elfogása előtt, végleg elfordultak az általuk erélytelennek tartott Barcsaytól, ezt Kemény is tudta, ugyanis 1661. márciusában maga mondta azt, hogy "Barcsaynak töröknél igen be van téve a kapuja". A volt fejedelem egyik testvérét, Barcsay Andrást 1661. május 16-án Kemény János felakasztatta, annak ellenére, hogy korábban Fogaras várát, Barcsay Ákos erre utasító levelének kézhezvételét követően, átadta Keménynek.
Állítólag azért végeztette ki, mert Barcsay András – amikor az erdélyi sereget a tatárok 1657-ben fogságba ejtették – Kemény kezességvállalása ellenére a rabságból megszökött, és helyette Keménynek kellett fogságban maradnia. Kemény szakított a Portával, és I. Lipót császár oltalmát kérte. A büntetésére szervezett török hadjárat elől Magyarország területére menekült. Kemény helyére a Porta I. Apafi Mihályt nevezte ki. A Kemény segítségére érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, azonban csata nélkül cserbenhagyták, aki mégis megütközött Apafinak és az őt támogató törököknek Kucsuk (Kücsük) Mehmed jenői bég vezette seregével, és Segesvár mellett, Nagyszőlősnél, 1662. január 23-án elesett a csatában (lezuhant lováról, s valószínűleg a menekülő sereg taposta halálra). A fennmaradt hagyományok szerint a szásznádasi temetőben temették el. Barcsay Ákos és András megölését a kortársak mélyen elítélték. Ezért, amikor Kemény János elesett, így írtak haláláról: "Barcsay uram bús haláláért áldozat kellett, Isten keze volt rajta"; és: "Visszaadá Isten igaz kölcsönnel a jámbor, kegyes Barcsay Ákos ártatlan halálát.
Kemény János Gyerőmonostori Kemény János Kemény János Erdélyi fejedelem Uralkodási ideje 1661. január 1. – 1662. január 23. Elődje Barcsay Ákos Utódja I. Apafi Mihály Életrajzi adatok Született 1607. december 14. Magyarbükkös Elhunyt 1662. (54 évesen) Nagyszőlős Édesapja Kemény Boldizsár (? – 1630) Édesanyja Tornyi Zsófia Házastársa Kállay Zsuzsanna (1632), Lónyay Anna (1659) Gyermekei Kemény Ferenc Kemény Simon ( 1633 – 1675) A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János témájú médiaállományokat. Magyargyerőmonostori Kemény János ( Magyarbükkös, 1607. [1] – Nagyszőlős, 1662. ) erdélyi fejedelem. Katonai és politikai pályája [ szerkesztés] Kemény János öt fejedelmet szolgált, közülük a legfontosabbak: Bethlen Gábor udvarában került közel a politikához. Később nagykövetként szolgált Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen részére), Lengyelországban és a Portán. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa volt.
De tanultak itt mások is. A XVIII. század elején például Bod Péter, református lelkész és korának egyik legnagyobb tudósa, az első magyar lexikon ( Magyar Athenas, 1766) szerzője és Bolyai Farkas, a híres matematikus, majd a XIX. században Kőrösi Csoma Sándor, Kemény Zsigmond és gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije, a XX. században pedig mások mellett Sütő András. Az intézmény a magyar irodalomba is bevonult. Történt, hogy 1704-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején Rabutin osztrák tábornok parancsot adott a város, és vele együtt a kollégium feldúlására. A diákok és a polgárok közül sokan a környékbeli erdőkbe, illetve az úgynevezett. Őrhegyre menekültek, és onnan ütöttek rajta a rablás után visszavonuló labancokon. A harcban elesett diákok tiszteletére a város melletti Kápolnadobon állítottak emlékművet. Ezt a felemelő történetet örökítette meg A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélésében Jókai Mór, a nagy mesemondó. Az intézmény impozáns, ám omladozó XIX. századi épületegyüttesét, amelyben a rendszerváltás óta középiskolai színű tanító- és óvónőképzés, valamint szakmunkásképzés folyik, a 2010-es évek első felében az Európai Unió, valamint a magyar és a román kormány támogatásával teljeskörűen felújították.
Április 14-én Kiskunfélegyháza határában védett állatok elpusztulását jelentette a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre. A vizsgálatok fényt derítettek a pusztítás okozójára. Az eset kapcsán készült cikkünk ben megírtuk, hogy a mérgezés miatt számos védett madárfaj vesztette életét.
Furcsa védett állatok Magyarországon - Utazás | Femina Védett állatok Magyarországon (Protected animals in Hungary) | Körinfo Míg az előbbi csoportba 2000-től 50000 forintig terjed az eszmei érték – azaz a bírság értéke -, addig a különösen veszélyeztetett állatfajok esetében ez az összeg 100, 250, 500 ezer, illetve 1 millió forintra is rúghat. A 2001-es rendelet szerint 39 fajt eszmei értékénél határoztak meg 500 ezer forintos, 14 fajnál pedig 1 millió forintos eszmei értéket. Fokozottan védett kategóriába tartoznak azok a fajok, melyek védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható. Védett állatok eszmei értéke 2020. A fajokat a természetvédelemért felelős miniszter nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté. Emellett a miniszter határozza meg az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, beleértve az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat. - olvasható a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos weboldalán.
Dia A vakondot sokan egyértelműen kártékony állatnak tartják, melyet irtani kell, holott amellett, hogy ez nincs így, még tilos is, a vakond ugyanis védett állat, melynek eszmei értéke 25 ezer forint. Gyümölcsösökben például nagyon jó szolgálatot tehetnek az apró állatok, mivel elfogyasztják a fák gyökereit pusztító lárvákat, de akkor is kizárólag csak természetes, életüket nem veszélyeztető módszerekkel lehet őket távol tartani a kerttől, ha zavarnak. Védett Állatok Eszmei Értéke: Védett Állatok - Blikk. Kattints ide, ha szeretnél megismerni néhányat ezek közül! Bár keveseknek jut eszükbe elpusztítani, a kerti sünről sem árt tudni, hogy védett állat szintén 25 ezer forintos eszmei értékkel. Esetében inkább azt lenne lényeges tudni, hogy hobbiállatként nem megengedett a tartása, így ha a kertbe téved, amellett, hogy nem célszerű zargatni és puszta kézzel megfogni, semmiképpen sem szabad a lakásba vinni, nem tesz ugyanis jót neki, ha emberekhez szokik. Ha sünit találsz a kertben, örülj neki, hiszen csodálatos kis rovarirtóval van dolgod, ha azonban menni akar, engedd útjára.
A természetvédelmi törvény és a veszélyeztetett fajok kereskedelmét tiltó nemzetközi egyezmény alapján a határőrök jelentős illegális szállítmányt foglaltak le az utóbbi években. A zöldek szerint a poszáták, pacsirták, sármányok, gébicsek, gyurgyalagok és még számos faj a tisztességes vadász számára nem jelenthet vadászzsákmányt. Emlékezetes a 2001 őszén Udvarinál lefoglalt vadászzsákmány. Védett állatok eszmei értéke magas. Egy hűtőkamionban harmincféle, összesen 11 668 darab védett szárnyas tetemét akarta kicsempészni az országból két olasz. A lelőtt szárnyasok között három fokozottan védett madár - nagy póling, haris és cigányréce - is akadt. A törvénysértő vadászat terítékének eszmei értéke 280 millió forint volt. Képforrás: Canva Pro adatbázis.