2022. március 12. 19:35 Múlt-kor 1191-ben a két évvel korábban elhunyt II. Henrik angol király javaslatára feltárták Artúr glastonburyi apátságban található feltételezett sírját. Avalon Glastonburyvel történő azonosítása a Plantagenetek propagandatörekvéseinek volt köszönhető, akik gondolták, uralkodásukkal beköszöntött az Artúr-legendákban a nagy király visszatérésével összekapcsolt aranykor, így az uralkodói sír megtalálásával véget vethetnek a messiásváró hangulatnak. A sír az elkövetkező évszázadokban látogatók tömegeit vonzotta Glastonburybe. Artúr király Charles Ernest Butler 1903-as képén 1. Artúr legendája hosszú évszázadokon át számos nemzedék képzeletvilágát formálta, a történészek azonban még manapság sem tudják biztosan, a király valós történelmi személy volt-e. 2. Artúr alakja legkorábban egy walesi szerzetes, Nennius 9. században írt Historia Brittonum című munkájában bukkant fel. A történészek egészen a 20. század közepéig hiteles forrásként támaszkodtak a műre, de kiderült, hogy az abban megjelenő artúri alak eredetét a kelta szájhagyományban kell keresnünk.
Először Nagy Konstantinnal, akit 306-ban Yorkban császárrá koronáztak, ami után brit és gall seregével 312-ben legyőzte és megölte Maxentius császárt, majd 324-ben leigázta a Keletrómai Licinus császárt. Nem sokkal később, 383-ban Magnus Maximus római tisztet kiáltották ki császárrá, méghozzá teljesen illegitim módon. Ő is felkerekedett, hogy elfoglalja Rómát, és Párizsnál legyőzte Gratianus császárt. Artúr a legendában szintén felkerekedett, hogy leigázza Rómát, és Párizsnál legyőzte Lucius Hiberius császárt. Artúr és a kerekasztal lovagjai egy XV. századi enciklopédia illusztrációjánForrás: A nagy Artúr király valószínűleg még a halálának a történetét is mástól vette kölcsön. A Historia szerint Artúr nem volt hajlandó adót fizetni Rómának, így megtámadták a királyságát. Amikor már majdnem visszaverte az inváziós sereget, gonosz unokaöccse, Mordred elárulta. Ez valójában az I. e. I századi Cassivellaunus királlyal történt meg, a történelemkönyvek szerint pontosa úgy, hogy nem volt hajlandó adót fizetni Rómának, így megtámadták a királyságát.
Előfordulhat, hogy Gottfried krónikájából lenyúlta a Camlan-i csata (itt halt meg Artúr és Mordred) nevét, és a rím kedvéért mögé csapta, hogy -lot. A késő-középkorban Winchestert tartották Camelot örökösének, de a cím VIII. Henrik idejében átszállt a South Cadbury-i erődre. Valószínűleg pusztán azért, mert egy környező folyót Cam-nek hívtak. Felmerült még Colchester és egy egykori római erőd, Slack is, méghozzá azért, mert a római uralom alatt ezeket Camulodunumnak (Camul isten erődje) hívták. De a legvalószínűbb, hogy Artúrhoz hasonlóan Camelot is csak legenda, semmi több. (Borítókép: Artúr ábrázolása a 1300-as években készült Rochefoucauld Grálként ismert kéziratban)
Nikola Tesla az 50, 20, 10 centes érmékre, míg az öt-, a két- és az egycentes érmékre az ősi szláv glagolita írás kerül majd. Nikola Tesla 1856-ban az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó, ma Horvátország területén található Smiljanban született szerb nemzetiségű szülők gyermekeként. Élete nagy részét külföldön töltötte, Grazban, Mariborban és Prágában tanult, majd Budapesten és Párizsban dolgozott, végül 1884-ben az Egyesült Államokba költözött. A történelemkönyvekben található leírások szerint a feltaláló azt mondta, büszke szerb származására és horvát szülőföldjére. Nikola Tesla származásáról Szerbiában és Horvátországban évtizedek óta vita folyik, mindkét ország sajátjának tekinti a 20. század egyik legnagyobb géniuszát. A fizikus, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus legismertebb találmányai között a váltakozó áram, a távirányítás és a radar előli álcázás is szerepel. Legnagyobb riválisa Thomas Edison volt. (MTI)
Kifejtette, hogy lehetőség nyílik a Vajdaságban található műemlékek, régi kúriák, köztük a középkori aracsi pusztatemplom helyreállítására. Beszéltünk arról, miként tudjuk ápolni Magyarországon a szerb kultúra emlékeit, az egyházi épületeket. Belgrád és Zimony között felavattuk Hunyadi János mellszobrát, és szerb igény, hogy Budapesten állítsunk szobrot Nikola Tesla világhírű tudósnak – sorolta Kásler Miklós, hozzátéve: egyeztettek az Újvidéken január 13-án nyíló Európa Kulturális Fővárosa programsorozatról is. Maja Gojkovic hangsúlyozta: példaképként tekintenek Magyarországra a filmipar területén, és számos közös alkotás jöhetne létre közös történelmükből. A szerb filmintézet a közelmúltban tizenkét elveszettnek hitt magyar filmet fedezett fel, ezeket jelenleg másoljuk és hamarosan Magyarország rendelkezésére bocsátjuk – mondta. Hogy pontosan milyen filmekről van szó, azt egyelőre nem közölték. Könnyen lehet azonban, hogy a második világháború előtt vagy alatt készült filmhíradós tudósításokról lehet szó, mivel ezekből az anyagokból a világégés miatt rengeteg elveszett Magyarországon.