A kormány 2010-ben állt a törekvések mellé. Kósa Lajos köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek azokban a folyamatokban, melyek ahhoz vezettek, hogy immár mindhárom kép közösségi tulajdonban van. Papp László polgármester úgy fogalmazott, több mint százéves folyamat végére értünk, az elmúlt 23 évben a három festmény igazán debrecenivé vált, és ma már a Nagytemplom mellett a trilógiát is a debreceni szimbólumok közé soroljuk. A polgármester Debrecen nevében köszönetet mondott a kormánynak, hogy együtt maradhat Debrecenben a trilógia. Mint fogalmazott, jó gazdája és jó házigazdája lesz a képeknek Debrecen. Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében hozták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálást követően a debreceni Déri Múzeumba került. Munkácsy trilógia debrecenben hallottam. A festményt 2003-ban Pákh Imre amerikai állampolgár vásárolta meg. A Pákh Imre és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról folyó tárgyalások sokáig nem vezettek eredményre.
Huszonöt évvel ezelőtt fontos pillanatot élt át az ország, azon belül pedig Debrecen és a Déri Múzeum, amikor először volt látható együtt Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája - mondta Gulyás Gergely. Az idei esztendő a Déri Múzeum életében a kerek évfordulók ideje. Kilencven éve, 1930. május 25-én Déri Frigyes felajánlásának és a városi mecenatúrának köszönhetően megnyithatta kapuit a Déri Múzeum a látogatók előtt. HAON - Újra együtt a Munkácsy-trilógia Debrecenben. Huszonöt évvel ezelőtt pedig Debrecenbe érkezett első alkalommal Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festménye. A mű – a restaurálást követően – a Golgota és az Ecce Homo mellé került a Munkácsy Terembe. Itt 1995. augusztus 25-én "világpremier" zajlott, hiszen a Krisztus-képeket először Debrecenben állították ki együtt. Ekkortól ezek a festmények váltak Debrecen legismertebb művészeti emlékeivé. A jeles évfordulók alkalmából tartott ünnepségen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy 25 esztendővel ezelőtt fontos pillanatot élt át az ország, és különösen Debrecen városa és a Déri Múzeum.
Kósa Lajos korábban úgy nyilatkozott: Debrecennek szándékában áll, hogy valamilyen módon megvegye az alkotást. Múzeumok éjszakája - Munkácsy-trilógia, Bocskai jogara, Rodin A csók című szobra Debrecenben | IndexDebrecen. Olyan kulturális örökségről van szó, amelyre mindenképpen kell pénzt keríteni - mondta. A debreceni polgármesteri hivatal korábbi közleménye szerint pedig "Debrecen önkormányzata számára kiemelt fontosságú cél, hogy nemzeti kincsünk, a Munkácsy-trilógia a Déri Múzeumban maradhasson. Folynak a tárgyalások az érintettek között, a kormányzat és az önkormányzat vezetői közösen keresik a jogi és pénzügyi megoldást. Minden érdemi változásról, illetve eredményről természetesen tájékoztatást fogunk adni".
Ez történt a Krisztus-képek első darabja esetében is, hiszen a Krisztus Pilátus előtt című alkotásra véletlenül talált rá a debreceni kapcsolatokkal bíró Forbáth Péter orvosprofesszor. A Torontóban élő szívsebész a város operaházi próbatermében bukkant Munkácsy legsikeresebb alkotására. Sz. Kürti Katalin művészettörténész és a Déri Múzeumot ekkor vezető Gazda László közreműködésével 1995 februárjában meg is érkezett Debrecenbe a Joseph Tanenbaum műgyűjtő tulajdonában lévő festmény. Bár a Golgotához képest jó állapotban volt, a 104 éves alkotás tisztításra szorult. A múzeum akkori igazgatója, Selmeczi László ezért Szentkirályi Miklós restaurátor és munkatársai segítségét kérte. Munkácsy trilógia debrecenben es kornyeken. A felújított festményt, valamint a másik két remekművet a nagyközönség 1995. augusztus 25-én láthatta együtt először. Ebben az élményben maga a festő sohasem részesülhetett… A Munkácsy-terem 1995-ben Az óriási érdeklődés mellett bemutatott művek csak 2001-ig voltak együtt láthatók, ekkor a kanadai tulajdonos, Joseph Tanenbaum hazájának ajándékozta a Krisztus Pilátus előtt-et.
A világ első atomerőmikroszkópja a londoni Science Museumban. Az atomerő-mikroszkóp működési elve Az atomi erő mikroszkóp (AFM Atomic Force Microscope) egyfajta pásztázó szonda mikroszkóp a minta felületének domborzatának megjelenítésére. Fantázia a 1985, a Gerd Binnig, Calvin megfelelô és Christoph Gerber, az ilyen típusú mikroszkópia lényegében elemzésén alapul egy tárgy pontról pontra segítségével pásztázó keresztül helyi szondát, hasonló egy éles ponthoz. Ez a megfigyelési mód lehetővé teszi a vizsgált tárgyra jellemző fizikai mennyiségek ( erő, kapacitás, sugárzási intenzitás, áram stb. ) Lokális feltérképezését, de bizonyos környezetekben, például vákuumban történő munkavégzésre is, folyékony vagy környezeti. Működés elve Az AFM technika kihasználja az interakciót (vonzást / taszítást) egy pont nanometrikus csúcsának atomjai és a minta felületi atomjai között. Lehetővé teszi néhány nanométertől az oldalakon lévő néhány mikronig terjedő területek elemzését és a nanonewton nagyságrendű erők mérését.
Vizsgálati módszerek Optikai tulajdonságok meghatározása Fényszórás Raman-szórás Lumineszcencia spektroszkópia Infravörös abszorpciós spektroszkópia Vékonyréteg felületének vizsgálata Transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM) Pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) Pásztázószondás mikroszkópok (SPM) Pásztázó alagútmikroszkóp (STM) Atomi erő mikroszkóp (AFM) Vékonyréteg összetételének vizsgálata Röntgen-fotoelektron spektroszkópia (XPS) Rutherford-visszaszórásos spektrometria (RBS) Szekunder ion tömegspektrométer (SIMS) Tesztkérdések XI. Vékonyrétegek IV. Optikai építőelemek Tükrök Lencsék Prizmák Optikai vékonyréteg alkalmazások Antireflexiós réteg Nagy reflexiójú rétegek, tökéletes tükrök Nyalábosztók Akromatikus vagy neutrális nyalábosztó "Polka Dot" nyalábosztó Polarizációs nyalábosztók Dikroikus tükör – színbontó nyalábosztó Optikai szűrők Színszűrők Interferenciás szűrők Polarizációs szűrők Negyedhullámú lemez Optikai izolátor Optikai elemek anyagai Tesztkérdések XII. [Ábraforrás: Bereznai Miklós: Doktori értekezés (2011)]
A zárt szabályozási kör előnye, hogy a szonda nemlinearitása nem befolyásolja a mérést, ugyanakkor hátrányaként említhető, hogy lassítja a mérést. A vezérlőegység a szonda függőleges mozgatása mellett a laterális pásztázó mozgás vezérléséért is felel. - Interferometria Az interferencia jelenségek fizikai háttere Interferométerek Michelson-interferometer Interferométer - Interaktív alkalmazás Mirau-interferometer Sagnac-interferométer (gyűrű interferométer) Interferencián alapuló mérési módszerek és berendezések Interferometrikus felületvizsgáló berendezés Interferometrikus vibráció mérő elrendezések Interferometrikus sebességmérő berendezés - Lézer Doppler Anemométer Tesztkérdések VI. Az optikai méréstechnika alapjai III. - Fényszórás, polarizáció A fényszórással kapcsolatos jelenségek fizikai háttere Rayleigh-szórás Rayleigh szórási koefficiens théta függvényében - interaktív alkalmazás Rayleigh szórási koefficiens a hullámhossz függvényében - interaktív alkalmazás Mie-elmélet A fényszórás alkalmazási területei Polarizáció fizikai leírása Polarizáló eszközök Ellipszometria Tesztkérdések VII.
A nano-csipeszként való használata már előrevetítette, hogy nem is olyan sokára már a nano-sebészet is bekerül az orvosok eszköztárába. Az STM segítségével akár atomi felbontás is elérhető, hátránya, hogy csak vezető minták vizsgálhatók a segítségével, és általában nagyvákuumban üzemel. Az STM leggyakrabban alkalmazott üzemmódjában (állandó áramú leképezés) a minta síkjában a tűvel pásztázó mozgást végzünk, miközben egy visszacsatoló hurokkal a tű felület fölötti magasságát úgy szabályozzuk, hogy a tű és a minta közötti, általában nanoamper nagyságrendű alagútáram állandó értéken maradjon. A tű így kialakuló háromdimenziós mozgása adja az STM képet. A megfelelő módon zajvédett (elektromos és mechanikai zajok szempontjából egyaránt) STM elegendően sima felületeken - pl. hasított egykristály - rutinszerűen képes elérni az atomi felbontást. Az atomierő-mikroszkóp (atomic force microscope, AFM) szondája egy rugólemezre erősített fémtű, mely hozzáér a minta felszínéhez vagy kis távolságban követi a minta felszínét.
A minta és a szonda közötti kölcsönhatás a minta és a tű csúcsának atomjai közötti vonzás, melyre optikai úton a rugólemez lehajlásából lehet következtetni. Pásztázó szondás mikroszkópok A pásztázó szondás mikroszkópiai módszerek során a minta felszínét egy mechanikai, kvantummechanikai vagy optikai elven működő, pontszerű kölcsönhatásra képes egységgel, az ún. szondával pásztázzuk végig, és az egyes pontokban nyert információkból számítógép állítja össze a képet. A pásztázó szondás mikroszkópok előnyei, hogy valódi háromdimenziós leképezést hajtanak végre, a hagyományos mikroszkópok számára elérhetetlen, akár atomi felbontásra is képesek, használhatók ultranagy vákuumban, levegőben vagy vízben is, a képek feldolgozását komoly, eszközspecifikus szoftveres háttér segíti és viszonylag olcsó eszközök. A felszín leképezése legegyszerűbb esetben úgy történik, hogy a szonda és a minta közötti valamilyen kölcsönhatás alapján a piezoelektromos mozgatóegység állandó értéken tartja a szonda és a minta közötti távolságot, miközben a szonda laterálisan (x és y irányban) végigpásztázza a minta felszínét.
A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába II. Lézertípusok Festéklézerek Szilárdtest-lézerek Neodymium-lézer Szállézerek Titán-zafír lézer Félvezető lézerek és működési elvük Homoátmenet lézer Kettős heterostruktúra lézer DFB lézer Félvezető lézerek paraméterei Szilárdtest-lézerek fő tulajdonságai Gázlézerek Excimer lézerek Szabadelektron-lézer Alacsony sűrűségű aktív anyagot tartalmazó lézerek előnyei/hátrányai Tesztkérdések II. A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába III.