Itália északi és középső része, a mai Németország, Svájc, Ausztria, Burgundia területének összessége. A szász I. Ottó alapította 962-ben. Európa létrejötte Kelet-Európa, vikingek, Bizánc, Német-római Császárság
NÉMET - RÓMAI CSÁSZÁRSÁG 26. a) Mit mondhatunk a Német - római Császárság végéről? 26. a) Que peut- on dire de la fin du Saint Empire romain? A történészek szerint von Papen egy új Német - római Császárság gondolatát dédelgette. D'après les historiens, von Papen entrevoyait un nouveau Saint Empire romain. Thomas Seifert újságíró elmondja, hogy az anabaptistákat "a Német - római Császárság egész területén kegyetlenül üldözték". Le journaliste Thomas Seifert explique que les anabaptistes ont été " violemment persécutés dans tout le Saint Empire romain germanique ". Számos Duna menti város töltött be jelentős szerepet a Római Birodalom, később pedig az úgynevezett Német - római Császárság történelmében. Plusieurs cités danubiennes ont joué un rôle majeur dans l'histoire de l'Empire romain, puis dans celle du Saint- Empire romain. A reformáció vallásilag megosztottá tette a Német - római Császárságot; három fő hitnézetet teremtett: a katolikust, az evangélikust és a reformátust. La Réforme a séparé le Saint Empire romain germanique en trois confessions: catholique, luthérienne et calviniste.
A reformáció vallásilag megosztottá tette a Német - római Császárságot; három fő hitnézetet teremtett: a katolikust, az evangélikust és a reformátust. Reformacija je Sveto rimsko cesarstvo razcepila na tri vere – katolicizem, luteranstvo in kalvinizem. Ez a koronázás újból életre keltette a császárságot Rómában, és egyes történészek véleménye szerint ez jelezte a Német - római Császárság létrejöttét. S tem kronanjem so oživili rimsko cesarjevanje, in po mnenju nekaterih zgodovinarjev je to zaznamovalo tudi začetek Svetega rimskega cesarstva. A Német - római Császárság, melyet III. Leó római katolikus pápa és Nagy Károly frank király alapított, 1006 év után elérkezett a végéhez. Sveto rimsko cesarstvo, ki sta ga ustanovila rimskokatoliški papež, Leon III., in frankovski kralj, Karel Veliki, se je tako po 1006 letih končalo. A XVI. században a Német - római Császárság, melyet szoros kötelékek fűztek a római katolikus egyházhoz, még mindig biztos lábakon állt Európa nagy részén. V 16. stoletju je bil v večini Evrope še vedno utrjen Sveti rimski imperij, ki je bil tesno povezan z rimsko katoliško cerkvijo.
A svájciak ugyanis szokásuk szerint csizmáikat bizonyos vasakkal szerelték fel, melyek segítségével a legmagasabb hegyen is könnyen járhattak és megállhattak, míg ellenségeik és ellenségeik lovai semmiképpen sem bírtak megállani. Igen rettenetes gyilkoló fegyverük is volt a svájciaknak, melyet közönségesen helmbartnak [alabárd] neveztek, mellyel mint ollóval metszették és darabolták szét a legerősebb páncéllal felszerelt lovagot is. Nem is volt itt csata, hanem a fent említett okból a hegylakók úgy vágták le Lipót herceg népét, mint a vágóhídra vezetett nyájat. "
A német császári hatalom nagyhatalmi szerepe az ekkor kezdődő zűrzavaros időkben ért véget. Németország jövőjét ezekben az évtizedekben döntően befolyásolta a Welf és a Stauf családok trónküzdelme. E polgárháborúban a német királyok úgy próbáltak híveket toborozni, hogy széles körű privilégiumokat adományoztak az egyháznak, a világi főuraknak és az ún. szabad birodalmi városoknak. Ettől kezdve a Német-római Birodalom - egész fennállása alatt, a 19. század elejéig - nem jelentett egyebet, mint több száz önálló, független hercegség, grófság, érsekség, püspökség, apátság és város laza együttesét. Ezen államalakulat választott vezetője volt a német - ahogy nevezni kezdték: a "római" - király, elég nagy tekintéllyel, de minimális jövedelemm el, hadsereg és tényleges hatalom nélkül. A teljes politikai széttagoltság állapotában az egység látszatát leginkább az államfők gyülekezete, a birodalmi gyűlés tartotta fenn. E gyűlés volt ugyanis jogosult az egész "országot" érintő határozatokat hozni.
(Társadalmi Szemle, 1948) Kossuth Lajos Duna konföderációs tervei. Egy. doktori értek. (Bp., 1948) Adalékok a nyugati imperialista hatalmak és a magyar ellenforradalmárok együttműködéséhez, 1919-ben. (Századok, 1949) Magyarország története. III. köt. 1849–1950. Ideiglenes tankönyv. (Bp., 1950 3. kiad. 1952) A magyar nép története. Rövid áttekintés. Többekkel. (Bp., 1951 2. bőv. 1953) Kossuth Lajos. Rövid életrajz. Mérei Gyulával, Spira Györggyel. Magyar történelem - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 17 táblával. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványai. Bp., 1952) A Lenin Intézet magyar történelmi diákkörének munkájáról. (Felsőoktatási Szemle, 1953) Magyar történész kongresszus. 1953. 6–13. Előadások. Szerk. (Bp., 1954) Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak. 1849–1867. Monográfia és kand. értek. is. 12 táblával. (Bp., 1955) A történelemtanítás és a politechnikai képzés. (Történelemtanítás, 1958) Garibaldi és Kossuth 1860–1861-ben. 2 táblával. (Századok, 1958) Kossuth emigrációs politikájáról. (Századok, 1961) Egy elfelejtett magyar garibaldista.
Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
1849-1867 Hol a helye, mi volt a szerepe az 1848-49-es politikai emigrációnak Magyarország történetében, különösen az 1867-ig terjedő korszakban? Magyar politikai emigráció [antikvár]. Ha azt mondjuk, hogy a nemzet lelkiismerete volt, eleven tiltakozás a Világos után bekövetkezett állapotokkal szemben, közel járunk az igazsághoz. Megőrzőjévé vált 1848 nemes örökségének, egyben hirdetője és képviselője lett a világ, a szélesebb nemzetközi közvélemény előtt a magyar nép jogos igényeinek, vágyainak, törekvéseinek – melyek a hazában éppen semmibe vétettek, eltiportattak, föld alá kényszerítettek. Az emigráció, szinte függetlenül működésének sikereitől, eredményességétől, puszta létével is fenyegetésként hatott az elnyomó, abszolutista kormányzatra, mely soha nem érezhette magát elég erősnek, hatalmasnak és magabiztosnak ahhoz, hogy eltekinthetett volna a magyar emigráció nemzetközi kiterjedésű és állandóan érezhető tevékenységének lehetséges veszélyeitől, a belső elégedetlenséget fokozó, szító, növelő hatásaitól. Ezen alapvetően… ( tovább) >!
Napóleon és Cavour szövetsége - akciók a magyar emigráció megnyeréséért 131 Párizs keleti tervei - Klapka és Cuza megegyezése 1859-ben 137 A nemzeti ellenállási mozgalmak fellendülése idején (1859-1861) 143 III.