Egy jó merüléséhez szép lassan kell bejuttatni a lehető legnagyobb oxigénmennyiséget a tüdőbe. Az első 20-25 méteren nehezebb a lefele út a felhajtóerő miatt, ennél mélyebben viszont a nyomás miatt a búvár elkezd gyorsulni. Egy idő után akkora lesz a nyomás, hogy már nincs felhajtóereje sem a ruhának, sem az ember tüdejének. Ekkor kezdenek el mozgás nélkül zuhanni a búvárok. Ez a fajta szabadesés a legkülönlegesebb és a legcsodálatosabb része ennek a sportnak. Ez a mélység az egyetlen hely a Földön, ahol az ember ténylegesen repülni tud - magyarázta a világbajnok, aki ilyesminek képzeli el az asztronauták által megtapasztalt súlytalanságot. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Bár az űrben nem járt, a tengerben hihetetlenül élvezi, ahogy egészen apró mozdulatokkal is meg lehet állítani a zuhanást, és azt, hogy minden irányba tudja kontrollálni a "repülő" mozgást. Fejben dől el Mi az a szabadtüdős merülés, azaz a freediving? A szabadtüdős merülésnek több ága van, mindnek a lényege a lélegzet-visszatartásos vízalámerülés, a teljesítőképesség kitolása.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a versenyző arccal lefelé felfekszik a vízre vagy lemerül, és lent marad, ameddig bírja. Nagyon fontos a segítőtárs jelenléte, aki folyamatosan figyeli, hogy minden rendben van-e. Előre be kell jelenteni, hogy mennyi időt kísérel meg a versenyző, és amikor a vége felé közelít, akkor már folyamatos jelzésekkel (15 másodpercenként) kommunikál a "parttal", amely így ellenőrzi, hogy a tudatánál van-e a versenyző. A hosszú oxigénhiányos állapot ugyanis ájuláshoz is vezethet. Ezért a kísérlet csak akkor érvényes, ha az előre meghatározott protokoll feladatot a versenyző végre tud hajtani a gyakorlat után. A versenysporthoz nem kevés gyakorlás kell. – Habár egy teljesen kezdő is pár alkalom után el tudja érni, hogy 3 perchez közeli ideig bírja egy levegővel a víz alatt – mondta el az Szabolcs. Igaz, a világrekord 9 perc 8 másodperc férfiaknál, amelyet Tom Sietas tart, a nőknél pedig 7. Újabb rekordot állított fel Korok Fatima, a magyar szabadtüdős búvár - Blikk. 30, amit Natalia Molchanova állított be 2006 áprilisában. A magyar hivatalos rekordot Horváth Zoltán tartja 6.
A freediving legveszélyesebb száma a "no limit", vagyis a mélységi merülés határok nélkül. Itt lehet a legnagyobb mélységet elérni. Súllyal merül a búvár és levegővel töltött ballon segítségével jön felszínre. Itt a világrekord 183 méter, amit Herbert Nitsch tart, nőknél 160 méter, amit Tanya Streeter ért el. Merülj el az Freediving Dosszié
Itt több mint 1. 200 növényfajta van, melyek közül 75 endemikusnak nyilvánított, ezek között vannak az ametiszt-csillagvirág és a tyúklábhoz hasonló Ranunculus scutatus. Rendkívül ritka állatok is vannak, olyanok mint a barlangi gőte például ugyanúgy itthon vannak mint a vízi feketerigó és a mocsári teknősbéka, vagy a kőszáli sas, a farkas és a hiúz. Horvátország egyik endemizmus-központjának számít Velebit is, ahol számos völgyek és szakadékok találhatóak a forgalomtól távol fekvő helyeken. Az Észak-Velebit Nemzeti Parkban mintegy 4, 4 százaléka a növényeknek endemikusnak minősül, ezek között található a magyar szemgyökér, a sárga tárnics, az Oxytropis dinarica néven ismert dinári hegyesfű fajta, és a horvát alpesi pacsirtafű. Horvát Tengerpart Állatai. Számos endemikus növény megtalálható elsősorban a forgalomtól távol fekvő hegyi fenyvesekben. Az endemikus növény- és állatfajok idevonzzák a természetimádókat, többek között a Krka Nemzeti Parkba is. A 20 itt található halfajtából 10 endemikusnak van minősítve, ezek mellett kettő gyíkfajta és számos rovar meg madárfajta.
Nehéz megtippelni, mi is van a képeken, de így, a halszezon előtt fontos lenne meghatározni. Nézd végig ezeket a képeket, és áldod majd a sorsod, hogy csak hínár akadt a lábujjad közé azon a bizonyos balatoni strandon. Ezek az élőlények a tenger mélyén több tíz vagy száz méter mélységben úszkálnak, kevesen találkozhattak a sokkoló látvánnyal, a azonban, mindannyiunk örömére, összegyűjtötte a vízi világ tíz legvisszataszítóbb állatát. Koboldcápa Forrás: Wikimedia Commons Nézd meg ezt az elragadó koboldcápát! A Mitsukurina owstoninak becézett állat rózsaszín külseje megtévesztő, mert valójában egy vérszomjas fenevadról van szó. A véletlenszerű találkozástól szerencsére addig nem kell félned, amíg Ausztrália környékére nem merészkedsz, a cápa ugyanis ott él, és jó mélyre kell buknod, mert körülbelül 1300 méter mélyen lehet vele összefutni. Ászkarák Forrás: Tach_RedGold&Green/Flickr Az óriás ászkarák sem az ártatlan tekintetével ejt majd rabul és nem csak azért, mert nehéz meghatározni, hol is van a tekintete.
Horvátország a lenyűgöző és változatos csodák világa, nemcsak számos kulturális kincseivel lelkesít, hanem természetes szépségeivel is. Amennyiben az országot csak a leghíresebb és legnépszerűbb tengerparti és szigeti régióra csökkentsük, amelynek gyönyörű öböljei és öbölbeli strandjai vannak továbbá kristálytiszta vize és hangulatos halászfalvai, elmulasszuk egyikét a legcsodálatosabb tájaknak az egész földközi-tengeri térségben. Horvátország három fő régiója Horvátország elsősorban végletesen sokoldalú. Ilyen különösen az északkeleti rész, ahol a Pannon-síkság is található, és amelyet túlnyomórészt síkságok és kisebb hegyvonulatok uralnak. Itt található Horvátország éléskamrája, amelyet számos vízfolyás és kisebb tavak szelnek keresztül – Horvátország Európa Kék Szívében terül el, egy rendkívül vízgazdag régió területén. Szép változatosságot kínálnak a lombhullató erdők, melyek nagy része az északi országrészben található – és elsősorban ősszel nyújtanak csodálatosan tarka hátteret olyan túrázók és felderítők számára, akik kissé meszebb lépnek a már kitaposott útvonalaktól.