Lubi 2022. 01. 06 19:06 olvasottság: 233x Rodrigo García női kollázstörténete öt, egymáshoz lazán kapcsolódó rövidfilmet fűz egybe. Az elsőfilmes rendező világhírű édesapja, a regényíró, Gabriel García Márquez nyomdokaiban haladva mesél sorsokon és generációkon átívelő, megindítóan varázslatos, mégis kézzelfoghatóan érzéki epizódokon keresztül az életük mellett különböző pontokon elsiklott nőkről. A Száz év magány szerzőjének fia, apja irodalmi stílusához hasonlóan formálja filmje átfogó (meta)narratíváját. Az egymásba kapcsolódó mikrotörténetek mégsem képesek az irodalmi klasszikusokhoz felérő katartikus élménnyel vagy átfogó mondanivalóval szolgálni. Rodrigo García történetei ugyan nem feleltethetők meg a mágikus realizmus filmes vonatkozásainak, mégis egyfajta megnyugvást hozó "varázslatosság" hatja át a megvalósításukban hétköznapi eseményeket. A minimalista kompozíciók és kevésszereplős kamarajelleg hétköznapiságai az élettelteli karakterek érzelmi excentrikusságától válnak "valószerűen természetfeletti" élménnyé.
Rendhagyó nőnapot hirdet a SZÍVSN Országos Betegegyesület, a Magyar Kardiológusok Társaságának hivatalos betegszervezete és a Budapesti Szent Ferenc Kórház: ezen az egy napon március 8-án lehetőséget ad, egy rendkívüli, csak nőknek szóló kardiológiai szűrővizsgálatra. A nők 57 százaléka hal meg ma Magyarországon szívbetegségek miatt, 43 százalékuknál pedig semmilyen tünet sem utal arra, hogy nagy a baj. Ezzel hívjuk fel a figyelmet, hogy a női szív sokszor észrevétlenül komoly veszélyben van. A nőknek ötször nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, mint bármilyen más rendellenességben. A nőnap a legjobb alkalom, hogy a női szívekre és a női szívbetegségekre fókuszáljunk. Csak a Nőnapon lehet regisztrálni: március 8-án a Városmajori klinika, a SZÍVSN a Magyar Kardiológusok Társaságának hivatalos betegszervezete és a Szent Ferenc Kórház által megszervezett szűrésekre, ezek száma korlátozott, ezért is várják a kórházak, klinikák, önkormányzati rendelők, praxis közösségek csatlakozását a kezdeményezésünkhöz.
A skót és amerikai felmenőkkel rendelkező sorozatgyilkos, Lizzie Halliday legalább négy embert gyilkolt meg New Yorkban az 1890-es években. Sokan úgy vélik, ő lehetett Hasfelmetsző Jack. A Catskill-hegység (ahol egyébként a Dirty Dancing is játszódik) igazán békés hely volt az 1890-es években, egészen addig, amíg meg nem jelent Lizzie. A nő holttesteket rejtett el a farmján, ezzel megbolygatva a környék nyugalmát. Lizzie 1879-ben ment férjhez először, a következő 14 évben pedig még ötször kötött házasságot férjhez. A kérdés, hogy vajon Lizzie csak extrém szerencsétlen volt férjei kiválasztásban, vagy talán köze is lehetett férjei hirtelen elhalálozásában? Az tagadhatatlan, hogy Lizzie-nek konkrét típusa volt, ha férfiakról volt szó: az idős férfiak, többek között a veterán Artemus Brewer és George Smith. Smith-et úgy próbálta megölni, hogy mérgezett teát adott neki. Amikor a gyilkossági kísérlet kudarcba fulladt, Lizzie elmenekült. Halliday egyébként nem állt meg a férfiak meggyilkolásánál, gyújtogatott is.
Az impozáns megjelenésű, több mint 11 méter magas olvasztó négy pilléren áll, és három szintje csonka gúlát formáz. A kohó körül öntödék is működtek, itt formázták az öntöttvas használati tárgyakat. A kohó az 1831-es átépítés során nyerte el ma is látható formáját, utoljára 1872-ben olvasztottak benne vasércet. A 20. századra szinte teljesen eltűnt, de az 1950-es évek elején felújították, és részben eredeti formájában helyreállították. A kohó mellett áll a vaskohászat történetét bemutató Massa Múzeum és egy műemlék kovácsműhely (vasverő), az út túloldalán pedig szabadtéri kiállítás mutatja be a kohászati és bányászati nagygépeket. Újmassai őskohó – Wikipédia. Minden év szeptemberében életre kel a kohó, ugyanis a Fazola Fesztiválon működésbe hozzák a kalapácsokat, látványcsapolást végeznek a kohónál, hengerlést és fémöntést mutatnak be a szakemberek, és tiszteletbeli kohászokat is avatnak. Fazolák és a kohászat A Miskolc környéki vasipar megalapozója a német származású, majd Magyarországon megtelepedett Fazola család volt.
A kohó nagyon jól látható az útról, ingyenes parkolási lehetőség van. Források [ szerkesztés] ifj. Horváth Béla – Marjalaki Kiss Lajos – Valentiny Károly: Miskolc. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1962. 246–247. o. = Városképek–műemlékek, Remport Zoltán: Magyarország vaskohászata az ipari forradalom előestéjén (1800–1850). Budapest: Montan-Press. 1995. 137–138. ISBN 9638547707 Veres László: Őskohó. In Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1: Miskolc és környéke. Újmassa őskohó belépő kód. Szabadfalvi József, Cseri Miklós (szerk. ). Miskolc: Alföldi Nyomda. 1992. 35. ISBN 9637221425 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Massa Múzeum Kohászati Múzeum A diósgyőri kohászat története További információk [ szerkesztés] Műemlé
Ezért helyi nemzeti értékeink össze is tartanak minket, erősíthetik a lokálpatriotizmust és az identitástudatunkat. Jelenleg 57 helyi nemzeti értéket ("miskolcikumot") tartalmaz a települési értéktár 7 szakterületi kategóriában: – agrár- és élelmiszergazdaság, – épített környezet, – ipari és műszaki megoldások, – kulturális örökség, – sport, – természeti környezet, – turizmus és vendéglátás. 2013-tól a legtöbb helyi értéket a kulturális örökség kategóriában regisztráltuk az Értéktárban, 36 helyi értékünk tartozik ehhez a területhez. Az egészség és életmód kategóriában viszont még nincs regisztrált helyi értékünk, szívesen látjuk bármely szervezet vagy magánszemély javaslatát is ezen a szakterületen. Számos helyi értékünk (42) része már a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárnak is. Újmassa őskohó belépő modul nem támogatott. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság múlt hétfőn tartott legutóbbi ülésén a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület, a Factory Aréna és II. János Pál pápa szobra került a Megyei Értéktárba felvételre.