Az uniós testület elnöke bejelentette, hogy az Európai Bizottság tagjelölti státuszt ajánl Ukrajnának és Moldovának (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Város: Felcsút NUTS-kód: HU211 Fejér Postai irányítószám: 8086 Ország: Magyarország E-mail: Telefon: +36 22594016 Fax: +36 23532157 A nyertes ajánlattevő kkv: nem V. 4) A szerződés/rész értékére vonatkozó információk (áfa nélkül) A szerződés/rész eredetileg becsült összértéke: 4 403 638 328. 00 HUF A szerződés/rész végleges összértéke: 4 398 183 469. 00 HUF V. 5) Alvállalkozásra vonatkozó információk Valószínűsíthető alvállalkozók igénybevétele a szerződés teljesítéséhez A szerződés alvállalkozó bevonásával megvalósított részének rövid ismertetése: Ajánlatkérő nem írta elő a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat benyújtását. VI. szakasz: Kiegészítő információk VI. Ukrajna kitöltötte az európai uniós csatlakozási kérdőívet - Hírnavigátor. 3) További információk: Ajánlattevők neve, címe és adószáma: I. Ajánlattevő neve: Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 8086 Felcsút, Fő utca 65. Ajánlattevő adószáma: 27420322-2-07 II. Ajánlattevő neve: HE-DO Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 1133 Budapest, Váci út 76.
Medve-Bálint hozzátette, fontos, hogy az Európai Tanácsban (tehát a tagállamoknak) megegyezésre kell jutnia. Emellett emlékeztetett, a tagjelöltnek három kritériumot (az ún. Koppenhágai kritériumokat) kell teljesítenie, ha uniós országgá szeretne válni: egyrészt egy jól működő, demokratikus államnak kell lennie; a tagjelöltnek egy jól működő piacgazdaság megléte szükséges, amely képes az EU-s belső piacra integrálódni; továbbá még a tagság előtt az uniós jogot be kell ültetni a saját jogrendjébe. "A keleti tagállamok felé az is kritérium volt még, hogy készen kell állni az uniós rendszereknek az új tagállam fogadására. Ezek közül Ukrajnával kapcsolatban azt hiszem, egyik sem teljesül most, az más kérdés, hogy a tagjelöltből taggá válás nem pusztán gazdasági, hanem poltikai döntés is lehet" – tette hozzá még a szakértő. Szerinte az EU most sem lesz hajlandó eltekinteni a fent említett kritériumoktól, márcsak azért sem, mert a most hivatalosan tagjelölt országok hosszú évek óta folytanak tárgyalásokat abban a reményben, hogy egyszer taggá válnak, így nem realitás egyik napról a másikra felvenni egy országot.
Gerlach írása nem éppen egyedi. Amikor a városképet kellett leírni mások sem finomkodtak a csípős megjegyzésekkel. David Ungnad osztrák nagykövet szerint az épületek felújítására nem futja, de nincs is miért a házakat megjavítani vagy helyettük újakat építeni. Bocatius kassai főbíró szerint pedig Budának "nincs egyetlen új zsindelye, egyetlen új deszkája sem. Magyarország a török uralom alat bantu. " Hans Dernschwam kereskedő úgy vélte, hogy "jószerivel rá sem lehet ismerni a kapukra és a régi nagy hintóbejárókra". Ugyanis a házak elé ereszalját, zsibárusbódét építettek, melyekben a kézművesek török módi szerint a nyílt utcán ülnek és dolgoznak. Akár csak Gerlach ő is disznóólakhoz hasonlítja az épületeket. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Mátyás tündöklő palotája is laktanya, meg raktár lett akkor a kép elég siralmasan hat. Ráadásul a vallási türelem is elszállt egy idő után. Végül 1595 tájékán a Mária Magdolna templom is dzsámivá lett alakítva, így a keresztények az utolsó imahelyüket is elvesztették Budán. Bár sokan elhagyták a várost, nem mindenki ment túl messzire: Pesten ugyanis még továbbra is megtűrték a keresztényeket.
Ezt állította róla több utazó is a hódoltság idején. Ám lehet, hogy a leírásaik túlzóak. Más is történt a folyamatos pusztuláson túl. Budán a törökök alatt is élénk kereskedelem folyt. Ma már kissé nehéz elképzelni, de a Várnegyed kacskaringós utcái mellett valaha török boltok sorakoztak. Miután csellel bevették majdnem 150 éven keresztül volt oszmán uralom alatt a magyar királyi székhely. A hódoltság alatt a város képe pedig alaposan átalakult. A Mátyás templom pár nappal azután, hogy török kézre került már ki volt nevezve főmecsetté. Török uralom alatt. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Reference Library. Mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást, ezért az oltárképektől és a szobroktól hamar megszabadították. Viszont a keresztény lakosság nem lett elhajtva. Az első ismert török adóösszeírás alapján hat évvel azután, hogy a magyar királyi család elmenekült Budáról, a városban még mindig 238 nyugati keresztény család élt. Jellemző, hogy eleinte annyira lassan cserélődött le a városi vezetés, hogy a török hódoltság első éveiben ugyanaz az ember volt a városi bíró, mint az oszmán uralom előtt.
A karlócai béke (1699) lehetővé tette, hogy a törökök egy ideig még megtartsák a Temes vidéket, de az ország többi részéről kiűzték őket. Itt ért véget a 145 éves török uralom Magyarországon. A hódoltságban kb. 17-20 000 török katona állomásozott az országban. Élükön a budai pasa állt; a szultán tejhatalmú megbízottja, önálló katonai vállalkozásokat indíthatott, pénzügyileg azonban teljesen alárendelték a központi kormányzatnak, beosztottjait a Porta ( szultáni kormányzat) nevezte ki. A 145 év alatt 99. budai pasa volt. A török adó összeírások kezdetben némi könnyebbséget is jelentettek a magyar adóztatással szemben. Azonban a XVI. század végétől a XVII század végéig a háromszorosukra nőttek. Ráadásul a magyar végvárak parancsnokai a török területeken is beszedték az egyházi és állami adókat, így kettős adózás sújtotta a népet. Magyarország a török uralom alatt nem. Nagyméretű népességpusztulásra főként a tizenöt éves háború, valamint a visszafoglaló háború alatt került sor. A béke időszakokban az ország a fejlődés jeleit mutatta, bár a harcok teljesen soha nem szüneteltek.