1945-től a pécsi tudományegyetem jog- és államtudományi karán végzett el egy fél évet. Egy ideig fizikai munkából is élt, volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, de újságíróként is tevékenykedett, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. A neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel, és segítette, hogy folytassa az írást, az ötvenes években Gazdag Erzsi már verseinek honoráriumából élt. Majd 1961-ben a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa lett, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Viszonylag nehezen szokta meg, hogy rendszeres és biztos munkája van, hiszen addig független volt, akkor írt, amikor kedve volt. Így nem egyszer előfordult, hogy ha reggel versírásba kezdett, nem ért be a hivatalos munkakezdésre. Ha a tájékoztató pultnál ült, és valaki megzavarta a versfaragásban, összegyűrte a papírfecnit, és kidobta. Gazdag Erzsi: Mesebolt Volt egyszer egy mesebolt, abban minden mese volt. Fiókjában törpék ültek, vízilányok hegedültek. Öreganyók szőttek-fontak, apró manók táncba fogtak.
Válasszon 3 könyvet, és a legolcsóbbat 1Ft-ért adjuk! Könyv – Gazdag Erzsi: Mesebolt – Papirusz Duola 0 Mesebolt + 189 pont Gazdag Erzsi Papirusz Duola, 0 Kötés: karton, 70 oldal Minőség: jó állapotú antikvár könyv Leírás: karcos borító Kategória: Gyermekversek, dalok Ez a termék külső partnernél van raktáron. Fülszöveg Gazdag Ersi versei sok örömteli pillanatot szerezhetnek a legkisebbeknek. Volt egyszer egy mesebolt, abban minden mese volt. Fiókjában törpék ültek, vízilányok hegedültek. Öreganyók szőttek-fontak, apró manók táncba fogtak. Kaszás pók varrt az ablakban, lidérc ugrált az udvarban. A lámpában ecet égett. Az egylábú kettőt lépett. Cégére egy tündér volt. -.. volt a mesebolt. Gazdag Erzsi további könyvei
A Kelnek a kiscsibék remek nyitóvers a születésről, az elindulásról, de látszik a szerkesztői szándék a zárlaton is: az utolsó költemény, A csavargó füstgyerek hőse elindul a világba, majd a szellőszekér elviszi egyenesen a felhőkig, azaz Gazdag Erzsi a Mesebolt történeteit kivezeti a végtelenbe. Köztük pedig pereg az idő, érzékletesen jelennek meg előttünk az évszakok színeváltozásai. A szántóvető dala tavaszi vers, a Nyár természetesen a nyárról szól – "Itt a meleg, itt a nyár! /Mezítláb jár a madár". Utóbbi szövegben tetten érhető Gazdag Erzsi remek humora is. A versek derűsek, megidézve a békebeli, időtlen vidéki élet képeit, a magvetéstől az aratáson át egészen addig, míg megőrlik a gabonát, s a végén begyújtják a kemencét. Olvashatunk persze őszi verset és számos téli rigmust is, például a Hóember t, amely szintén humoros kis etűd: arról szól, hogy Cézár kutya megijed a hóembertől. Az évszakváltások mellett életciklusokat is dokumentál a könyv Míg a Biztató bölcsődal egy csecsemőt ringat álomba, addig a Lépegető dal már arról szól, hogyan tanul meg a kislány járni.
Ebben a varázslatos erdőben... 4 242 Ft Eredeti ár: 4 990 Ft 2 117 Ft Eredeti ár: 2 490 Ft 2 550 Ft Eredeti ár: 2 999 Ft 2 151 Ft Eredeti ár: 2 390 Ft 8 - 10 munkanap antikvár
A gyermekek után járó pótszabadság kapcsán a gyermek fogalmát is érdemes tisztázni. Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek pedig az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst. ) a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeknek azt a gyermeket tekinti, akivel a szülő vagy egyéb meghatározott személy életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [ Cst. 4. § k) pont]. A pótszabadság tehát a Cst. fogalma szerinti saját háztartásban nevelt gyermek után jár a szülőnek vagy egyéb meghatározott személynek. A Cst. a szülő fogalmát a vérszerinti szülőnél tágabban határozza meg, eszerint az örökbe fogadó szülő (akkor is, ha még csak folyamatban van az örökbefogadás), a szülővel együtt élő házastárs, bizonyos feltételek fennállása esetén a szülővel együtt élő élettárs is szülőnek minősül és pótszabadságra jogosult.
Hány nap szabadság jár a gyermekek után? A Munka törvénykönyvének egyik legközismertebb rendelkezéscsoportja, hogy a munkavállalóknak egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár évente. A fogyatékos gyermeket nevelő szülőknek köztudomásúlag több szabadidőre lehet szükségük a gyermek speciális szükségleteinek kielégítése végett. Ezt a jogalkotó fogyatékos gyermekenként évi két-két nap plusz pótszabadsággal méltányolja a fentieken túl. A törvény életkori határokról is rendelkezik. Az adott gyermek után először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár szabadság, amikor a 16. életévét betölti. Vagyis pl. ha valakinek az első gyermeke decemberben születik, teljes két munkanap pótszabadságra lesz jogosult arra az évre. Illetve ha a gyermek a 16. születésnapján januárban ünnepli, akkor is még jár arra az évre a teljes két munkanap. Arányosításra csak akkor kerül sor, ha a szülő munkaviszonya évközben kezdődik vagy szűnik meg: ilyenkor a teljes szabadságát (alap- plusz pótszabadságokat) időarányosan kaphatja meg úgy, hogy a félnapot elérő töredéknapot felfelé, azaz egész munkanappá kell kerekíteni.
Fogyatékos gyermeknek a magasabb mértékű pótszabadság szempontjából az a gyermek számít, akire tekintettel a Cst. szerinti magasabb összegű családi pótlékot állapítanak meg. Önmagában tehát nem a gyermek valamilyen fennálló betegsége, fogyatékossága, sajátos nevelési igénye illetve az ennek diagnózisáról szóló igazolás számít, hanem kifejezetten a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság, amely a Cst. és a kapcsolódó rendeleti szabályok alapján meghatározott tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után jár. Érdemes tudni, hogy a gyermekek utáni pótszabadságot a korábban hatályos Munka Törvénykönyve 2012. január 1-től hatályba lépett módosítása előtt csak az egyik szülő vehette igénybe, mégpedig aki – a szülők döntése alapján – a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállalt, vagy a gyermeket egyedül nevelte. A szülők munkáltatói felé ilyenkor a munkavállalóknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy melyikük veszi igénybe a családilag járó pótszabadságot. Bár ez a rendszer már megszűnt, és az egyéb jogosultsági feltételek esetén mindkét szülőnek alanyi jogon jár a gyermekek utáni pótszabadság, régi beidegződések alapján még mindig előfordul, hogy a munkáltató ilyen nyilatkozatot kér a munkavállaló szülőtől.
rögzíti, hogy gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, és fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Látható, hogy a jogszabály egy másik törvényre hivatkozik a fogalom meghatározásánál, mégpedig a Cst.