"Ez nagy terhet venne le a fiatalok válláról" – mondta Daniel Grein. 2022plusz: Igen, az elmebetegség kormányra került. De úgy kell a német polgároknak, ők juttatták döntési pozícióba az elszabadult hajóágyúkat, holott már programjukból tudni lehetett, hogy gátlástalan rombolásra készülnek. Remekül haladnak ezen az úton, a szankciós politikával valamint a sötétzöld (de milyen sötét! ) lépéseikkel az országot, a genderkedéssel a lelkeket, a normális társadalmat teszik a földdel egyenlővé. Nem szólva arról a kicsiségről, hogy a gazdasági gondok özönével a jelek szerint méltóságukon alulinak tartják foglalkozni, hogy az előre látható energiaválsággal kapcsolatban nem az ellenlépéseken, hanem tragikusan idióta tanácsok gyártásán dolgoznak, hogy a migránsokkal nem tudnak mit kezdeni… Nem, mert ma Németországban az a legfontosabb teendő, hogy szabad utat engedjenek a gender-elmebetegségnek. Bravó! Volt egyszer egy Németország kritika | Popcorn Project. Már csak ezt kellett megoldani, a többi tök rendben van. Nagyon úgy tűnik, hogy "volt egyszer egy Németország".
De ennek talán éppen az a lényege, hogy a talpra állókról mondjon egy valószerű mesét. PS: Az 50. csillagozás felé közelítve leginkább a 6 és 7 csillag közötti választástól szenvedek. A nüansznyi különbség talán abból fakad, hogy mennyit hoz ki a film magából – vagy belőlem…
Végül mégis ott találja magát az NSZK-ban egy katonai támaszponton a hidegháború idején. Elképzelése szerint gyorsan teljesíti a rábízott feladatot, lefényképezi a dokumentumokat a fegyverkezésről, majd azzal a lendülettel indulna is haza, azonban még több munkát bíznak rá és Martinnak hamar leesik, hogy a legkisebb botlás is az életébe kerülhet. Itt aztán minden a legtipikusabb kémfilmek szerint zajlik: a kódolt üzenetek, a kettős játszmák és az erkölcsök beáldozása a magasabb cél érdekében. Volt egyszer egy németország film. A karakterek szerencsére nem maradnak egydimenziósak és a többségnek megvan a magához való esze, így logikusan bonyolódnak a szálak, ami elég sokszor teremt valóban éles és izgulni való helyzeteket. Kiegyensúlyozottan próbáltak benne használni mindenféle motivációt így kerül a képbe a szerelem, a szex, a halál, a betegség, a családi viszályok, a politikai összeférhetetlenség, tehát minden olyan kellék, ami drámai mélypontokat tud eredményezni, illetve olyan szituációkat, amiből ki kell keveredni és meg kell oldani.
Értékelés: 75 szavazatból 1983, Kelet- és Nyugat-Németország. A hidegháború és a fegyverkezési verseny kellős közepén a keletnémet hírszerzés kémet küld a nyugatnémet katonai támaszpontra, ahol bizalmas dokumentumokat kell lefényképeznie a Persching II rakéta telepítéséről Nyugat-Németországban. A kiválasztott kém, Martin nem kiképzett katona, de a körülmények, a meggyőződése és a hírszerzés zsarolásának engedve vállalja a nehéz feladatot. Volt egyszer egy németország 2. Küldetését teljesítve azt hiszi, visszatérhet beteg édesanyjához és a barátnőjéhez Kelet-Németországba, de a hírszerzésnek még tervei vannak vele. Évadok: Stáblista:
Néhány bizarr helyzetkomikumból adódó szolid poén, néhány, a háborút elvesztő németeket és azt megnyerő amerikaiakat körbekarcoló fricska, de ennyi kevés egy igazán szórakoztató vígjátékhoz. Legfeljebb egy tévéfilmre jó, és ezen nem segít a túl sötét, túl komor fényképezés ( Virginie Saint-Martin) sem. ORIGO CÍMKÉK - Egyszer volt Németországban. Garbarski továbbá a vígjátékhoz elengedhetetlen tempót sem tudja diktálni, történetmesélése inkább drámai, pedig a cselekmény szinte kiabál a pergő ritmusért. Akár még egy kissé elrajzolt, groteszkbe hajló szemléletet is elbírna a sztori – ehelyett azonban csak egy öreges, otthonülős, tévézős hangulatú mozit látunk. 6/10
Garaczi drámája azt a fajta alapvető szorongást fogalmazza meg, amely mindannyiunkban feltámadt ezekben a hónapokban, ugyanakkor túl is emelkedik ezen. Závada Pál író laudációjában azt emelte ki, hogy Spiró György drámáinak mindegyik része dokumentációs alapokon nyugszik, hosszú hónapok levéltári munkája fekszik mögötte, ám ennek dacára a benne megjelenő dialógusvilágot maga teremtette. Radnóti Zsuzsa szerint óriási dolog lesz, ha ezt magyar színpadon bemutatják, mert a közelmúltunkat érinti. Spiró György drámája erős közösséget érint, a szocializmus évtizedeiről szól, azon belül is Kádár János útját mutatja meg – a kezdetektől az 1989-es rémisztő beszédig. A darab egy különös temetői látomással végződik. Spiró György így kommentálta korszakot meghatározó darabját az Indexnek: Ha jól írtam meg az alakot, Kádár Jánost, akkor pontosan ki fog derülni, milyen embert állítottam színpadra. Nagyon bízom Zsámbéki Gáborban, aki majd megrendezi. Ez a dráma azt a különös, pártszerű gondolkodást mutatja meg, amit a kívülállók nem nagyon ismernek, az emberiségnek egy egészen különleges állapotát.
SPIRÓ GYÖRGY: GYŐZÖTT A KÖZÉPKOR? Győzött a középkor? Mondja már! A csontjait legföljebb mélyebbre ássa e mái időknek szorgos krónikása, Csokonai Vitéz Valdemár. Mi ez a furcsa itt a földön? Barátom szerint elszórt petefészek. Továbbmegyünk. Barátom fütyörészik, én pedig halkan heherészek. A kilencvenes évek elején ismét nagyprózával jelentkezett Spiró, ám A jövevény című regény visszhangtalan maradt, s ugyanerre a sorsra jutott a 2001-es A jégmadár című regény is, amely azonban elnyerte a Szépírók Társaságának díját. Drámáival folyamatosan jelen volt a színpadokon, a közönség és a kritika is elismeréssel fogadta a nyilasuralom időszakában játszódó Elsötétítés című kamaradarabját, majd a 2004-ben bemutatott, a jelenkor problémáit taglaló Koccanás című színművét. 2005 tavaszán jelent meg újabb nagyprózája, a Fogság című történelmi regény. Az I. században játszódó, ám a mai nyelv fordulatait használó kaland- és fejlődésregényként is értelmezhető mű főhőse, a kicsit vaksi, előnytelen külsejű Uri, a politikai, vallási csatározásoktól távolságot tartó, szemlélődő-elmélkedő értelmiségi tipikus alakja, aki akarata ellenére is részese lesz a történelmi kalandoknak, s megismeri az ezerszínű római birodalomban zajló politikai, társadalmi, vallási küzdelmek hátterében álló és irányító erőket is.