A Nekünk Mohács kell verselése kevert: tizenegyes és hetes sorokból felépülő négysoros strófákból áll. Az előbbiek olvashatók háromütemű tizenegyesként, az utóbbiak között van trochaikus és ütemhangsúlyos hetes is. Rímei páros tiszta rímek. Oldalak: 1 2 3
Láthatók a kor standardjával (korlátozott választójog stb. ) sem magyarázható választási trükkök, amelyek stabilan biztosítják a 60, néha a 70 százalékos, megdönthetetlen kormánytöbbséget; panamák (nem véletlenül köznevesül a csatorna neve) és korrupció szövik át a gazdaságot, amit a mágnások oligarchaként uralnak; az akkori nyilvánosságot is kizáró módon, tarokkasztal mellett születnek politikai döntések. Sokat elárul, hogy a 12 éven át megkérdőjelezhetetlen hatalmú miniszterelnököt generálisként emlegetik, a hozzá feltétel nélkül hű képviselőket mamelukoknak. Nekünk mohács kell. (Épp, ahogy Orbán Viktort is nevezik néha "vezénylő tábornoknak"). A korszak javára írható persze a Tisza Kálmán és utódai alatt megvalósult modernizáció, még ha valójában részleges is marad – és még akkor is, ha a kor többi súlyos kérdése, a nemzetiségi és a szociális problémák megoldatlanok maradnak. A Szabadelvű Párt 1905-ös összeomlását követő időszak – a darabontkormány és a Wekerle-féle koalíció – még csak nem is mondható valódi demokratikus kísérletnek – hacsak nem tekintjük annak az előbbi meggyőződés nélküli kokettálását az általános választójoggal és az MSzDP-vel.
Ezt persze azért sem próbáltuk ki, mert szerencsére – hála az internetnek – felvérteztük magunkat programajánlattal és térképpel. (Mellesleg, eddig minden évben csak utólag szereztünk tudomást arról, hogy Busójárás volt, az előzetes tájékoztatás valahogy mindig elmaradt. ) Hogy a Busójárást miért hívják pont így, az már az első öt percben kiderült számunkra. Egyszerűen azért, mert ilyenkor Mohácson busók járnak az utcán. És ez nem vicc! A legelképesztőbb helyeken, a legváratlanabb időpontban, szőrbundás, álarcos – ami egyáltalán nem volt rémisztő – villával, vagy buzogánnyal felszerelt helybeliek jöttek elő körülöttünk. A dolog báját pont az adta, hogy ez pár perc után teljesen természetessé vált! Nekünk Mohács kell? | Magyar Narancs. Látva a világban egy-két hasonló eseményt, azt kell mondanom ennél spontánabb, kedvesebb maskarákkal még nem találkoztam. És a várost ellepő turisták – rengeteg külföldi – is ezen a véleményen voltak. A nagy keveredés közepette nem kellett a gyerekeket sem nyugtatni vagy vigasztalni, hiszen a busó egy barátságos mohácsi lény, aki beáll a fotózáshoz, koccint a pálnkával és lisztet szór a lányok fejére.
A kétszeres Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész 85 éves volt. Vass Éva 1933. július 23-án született Budapesten. 1952-ben az Ifjúsági, illetve az Úttörő Színházban kezdte pályáját statisztaként, majd az Ifjúsági Színház stúdiójában tanult. 1954-től a Pécsi Nemzeti, 1956-tól a Petőfi, illetve a Jókai, 1957-től a Madách Színház tagja volt, ahonnan 18 év után, 1975-ben szerződött Kecskemétre. Ezt követően 1978-tól a Várszínház, 1983-tól a Nemzeti Színház tagja, 1991-től a Független Színpad művésze volt. 1994-től lett a Budapesti Kamaraszínház művésze. Jelentős színpadi szerepei között volt Catherine (Miller: Pillantás a hídról), Betty (Priestley: Veszélyes forduló), Miranda (Shakespeare: A vihar), Ophelia (Hamlet), Stella (Williams: A vágy villamosa), Lucy (Brecht-Weil: Koldusopera) és Júlia (Hubay-Vass-Ránki: Egy szerelem három éjszakája). A filmvásznon 1953-ban a Rákóczi hadnagyában debütált, majd mások mellett a Nem ér a nevem, A gyilkos a házban van, a Hideg napok, a Hangyaboly című produkciókban láthatta a közönség, emlékezetes alakítást nyújtott a Menekülés a börtönbe, a Rettenetes szülők, a Földnélküli János és a Pá, drágám!
című tv-játékokban is. Utolsó szerepét Oscar Wilde Bunbury című darabjában a Kamaraszínházban játszotta. Férje, Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész 1998-ban bekövetkezett halála után nem lépett fel többé. Vass Éva kétszer kapta meg a Jászai Mari-díjat (1958, 1963). Az Érdemes művész címmel 1983-ban tüntették ki, míg 1988-ban Kiváló művész lett. 2000-ben, férje halála után két évvel alapította a Gábor Miklós-díjat. Az elismerést Shakespeare-szerepben kiváló teljesítményt nyújtó színésznek ítéli oda a szakmai kuratórium, amelyet 2017 óta Ascher Tamás rendező vezet, a tagjai közé tartozik Meczner János rendező, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, Spiró György író és Stuber Andrea színikritikus. Kapcsolódó Magyarország hercege, Gábor Miklós A ma 100 éve született színész olyan filmekben játszott, mint a Valahol Európában, a Mágnás Miska, a Budapesti tavasz, az Éjfélkor vagy az Apa. Ennek ellenére a színházat szerette jobban, mivel hiányoztak neki a próbák. Nem véletlen, hogy Hamlet-alakítását Laurence Olivieréhez hasonlította egy angol kritikus.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. máj 12. 13:51 Gyász: Elhunyt Vass Éva, Jászai Mari-díjas színésznő /Fotó: GettyImages 85 éves korában hunyt el Vass Éva színésznő, Gábor Miklós özvegye. Vasárnap reggel hunyt el Vass Éva Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész. Halálhírét Nótin István osztotta meg közösségi oldalán. Vass Éva 1933. július 23-án született és 1952-tól színészkedett. Pályafutása során olyan neves színházakba játszott, mint a Petőfi Színház, Madách Színház, Katona József Színház vagy a Várszínház. Leghíresebb szerepe Júlia volt a Pécsi színházban bemutatott William Shakespeare drámájában. Színházi munkái mellett azonban játékfilmekben és tévéfilmekben is szerepelt egyaránt, mint például a Bogáncs (1959), Nem ér a nevem (1961), Kismaszat és a Gézengúzok(1984). A színésznő később 1998-ban második férje, Gábor Miklós halála után végleg visszavonult a színpadtól és színészkedéstől. (színhá) Vass Éva elhunyt színésznő Jászai Mari-díj gyász
Kultúra - Vass Éva színésznő Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1956. augusztus 31. Vass Éva színésznő portréja. MTI Fotó: Fényes Tamás Vass Éva (1933. július 23. ) az Ifjúsági, illetve az Úttörő Színházban kezdte pályáját 1952-ben. 1954-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1956-tól a Petőfi, illetve Jókai Színház, 1957-től a Madách Színház tagja volt. 1975-ben Kecskemétre szerződött, 1978-tól a Várszínház, 1983-tól a Nemzeti Színház tagja. 1991-től a Független Színpad művésze. Jászai Mari-díjas (1958, 1963), érdemes (1983) és kiváló művész (1988). Készítette: Fényes Tamás Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-791067 Fájlnév: ICC: Nem található Orientation: 0 Resolution: 300. 000 ResolutionUnit: 2 ColorSpace: 65535 Személyek: Vass Éva Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
De játszótárs nélkül, mit ér az élet? Ők igazi játszótársak voltak. És nem csak a színpadon, csodálatos szerepeikben, hanem az életben is. Hamlet Ophéliája úgy érezte fájdalma súlya alatt, hogy 'Egyedül nem megy'. G. M. halálával a szerelmet, a játszás örömét, és élete értelmét is elveszítette. Számára a rivalda, s a nézőtér örök gyászba borult, elsötétedett" – írta a művésznőről Felvidéki Judit.