A képzések akkreditációja az állam- és jogtudomány körében valamennyi területre kiterjedt, s ezzel egyedüli volt a magyarországi jogtudományi doktori akkreditációk között. A politikatudományok területén elsőként akkreditálták a képzést Magyarországon.
Hallgasson-e a szakértőkre a politikus, és ha igen, akkor járványügyi vagy gazdasági szakemberekre? Országos összefogást eredményez a kivételes járványhelyzet vagy a kormány-ellenzék megosztottság fennmarad a kivételes helyzetben is? Lassú vagy alapos az Európai Unió a járványkezelésben? Hogyan ad választ a rendkívüli kihívásokra az egészségpolitika vagy az oktatáspolitika? Elte állam és jogtudományi kar. A kerekasztal-beszélgetés során ezeket a főbb kérdéseket tekintjük át, különös tekintettel a más jogágakhoz való kapcsolódás kérdéseire. A kerekasztal résztvevői: Ambrus István egyetemi docens, Büntetőjogi Tanszék Arató Krisztina egyetemi tanár, Politikatudományi Intézet Gellérné dr. Lukács Éva adjunktus, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék Hoffman István egyetemi tanár, Közigazgatási Jogi Tanszék Ivanics Zsófia tanársegéd, Kriminológia Tanszék A beszélgetést vezeti: Gönczi Lili joghallgató, az ELTE ÁJK-n működő Covid-kutatási munkacsoport közreműködője Helyszín: Főépület 252-es terem
2021. 09. 27. 2021. OKTÓBER 8. 10. 00–10. Oktatás. 45 Ölni vagy ölelni? Az előadás azt kívánja bizonyítani, hogy aki érteni kívánja a politikát, annak leginkább az embereket, az emberi viselkedést kell ismernie. A politika nem önjáró szerkezet, csak egy eszköz, amelynek a működése leginkább attól függ, aki használja: ölni és ölelni egyaránt képes lehet. A politika tanulmányozása tehát valójában embertan, hiszen egy lakatlan szigeten, az ember nélkül nincs, nem lehet politika. Előadó: Török Gábor politológus, elemző, a Politikatudományi Intézet docense Helyszín: Főépület 252-es terem 11:00–11:45 A jog lehetőségei és korlátai Az előadás bemutatja a jog természetét, hatásmechanizmusát és a jogértelmezés folyamatát. Képet ad továbbá arról, hogy a jog hogyan tud megfelelő eszközzé válni a társadalom működésének a szervezésében. Előadó: Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár, Polgári Jogi Tanszék Helyszín: Főépület 252-es terem 13:00–13:45 Kerekasztal beszélgetés a COVID-járvány jogi és társadalmi hatásairól A járványokkal kapcsolatos jogsértéseket régtől fogva büntetik.
A képzés az első lépcsője annak a törekvésünknek, hogy a közép-európai régióban számottevő szerepet töltsünk be az alapképzésekre ráépülő mesterképzések területén. 2 szemeszteres európai emberi jogi mesterjogász (European Human Rights) szakirányú továbbképzést is indítunk 2016 szeptemberétől angol nyelven. Elte állam és jogtudományi kar wai. 2006-ban indult el a 6 szemeszteres igazságügyi igazgatási alapképzésünk. A képzést szakirányok nélkül folytatjuk.
Rehabilitációs hozzájárulás 2015 lire la suite Rehabilitációs hozzájárulás - RehabPortál Pest megyei matrica határok web Olcsó használt autók németországból Rehabilitációs hozzájárulás 2019 Női klinika szeged orvosok 11 Változott a rehabilitációs hozzájárulás számítása - Adó Online A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség egyes kérdéseiről - Vezinfóblog Dr. Fülöp Viktor szülész-nőgyógyász, klinikai genetikus szakorvos - 2015. augusztus 11. 2015. július 19-től nem a munkaerőt kölcsönbeadó, hanem az azt kölcsönvevő cégeknek kell megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást a kölcsönzött munkavállalók után is. Persze csak abban az esetben, ha a kölcsönvevők nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalót és a kölcsönvevő cég átlagos statisztikai állományi létszáma 25 fő felett van, valamint ha a kölcsönbeadó nyilatkozatban másképp nem nyilatkozik. A 2011. évi CXCI. törvény alapján a munkáltatók a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új "fiktív átlagos állományi létszámot" kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál. Mindezen bizonytalanságokra tekintettel állásfoglalás kérést nyújtottunk be a NAV felé, hiszen még a rehabilitációs hozzájárulás bevallásra szolgáló 1501-es számú nyomtatvány kitöltési útmutatója sem került mindezidáig aktualizálásra. Érdeklődve várjuk a hivatalos jogértelmezést, hiszen az új rehabilitációs hozzájárulási szabályok jelentős változást hoznak a munkaerő kölcsönzők és a kölcsönbe vevők adminisztrációs és közteher fizetési kötelezettségeiben.
Tisztázandó továbbá, hogy a kölcsönbe vevőt, vagy a kölcsönbe adót terheli-e bármiféle bizonyítási kötelezettség e nyilatkozat megtételével, meglétével vagy annak hiányával kapcsolatosan? Amennyiben igen, azt milyen módon kell teljesíteniük? Mindezen tisztázandó kérdések ellenére logikusnak tűnik – legalábbis az új előírás hatálybalépésének évében –, hogy a kölcsönbeadók megtegyék a fenti nyilatkozatot, hiszen a kölcsönzési díjukba már beépítették a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket. További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új "fiktív átlagos állományi létszámot" kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál.
Megváltozik a kötelezett személye! Munkaerő kölcsönzés esetén eddig, azonosan a Központi Statisztikai Hivatal által az átlagos állományi létszám meghatározására közzétett útmutatóval, a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is a kölcsönbe adónál kellett a kölcsönzött munkavállalókat figyelembe venni. Mindez azt eredményezte, hogy az esetleges rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségüket a munkaerő kölcsönzők fokozatosan beépítették a kölcsönzési díjukba. A hatályos szabályozás e tekintetben – átmeneti rendelkezések és érdemi figyelemfelhívás nélkül – idén július 19-től jelentősen átalakult. A törvénymódosítás következtében munkaerő-kölcsönzés esetén ezen időponttól a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni. Ezek után főszabályként a kölcsönbevevő lesz a kölcsönzött munkavállalók után a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. 2015. július 19-től a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályok változása miatt a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása is új lendületet kaphat.
Ez veszélyes üzenet a kormánytól, főként a minimálbér tárgyalások előtt – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség, olvasható az Adó Online-nak küldött közleményben.