Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa! Meglátlak e valahára? A hol állok, a hol megyek, Mindenkor csak feléd nézek. Ha madár jön, tőle kérdem, Virulsz-e még szülőföldem! Azt kérdezem a felhőktől, Azt a suttogó szellőktől. De azok nem vigasztalnak, Bús szivemmel árván hagynak; Árván élek bús szivemmel, Mint a fű, mely a sziklán kel. Kisded hajlék, hol születtem, Hej tőled be távol estem! Távol estem mint a levél, Melyet elkap a forgószél. Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be! Balsamo 2015. március 17. 10:10 Gyönyörű kis vers szép hazafias!
/A képen: Mór látképe, a bányászházakkal (a mai Cserhát utca) – Forrás: Hírek, 1974/ Talán ma is érdekesek lehetnek Mór történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez, amely 1974-ben íródott (HÁROM részben közöljük! ): " SZÜLŐFÖLDEM SZÉP HATÁRA Móri séták A móri múlt "Nagyon örülnék, ha Szülőföldem című cikksorozatuk kere tében egy riportot szentelnének a Fejér megyei Mórnak. " De melyik Mórnak? Annak a régi falunak, ame lyet a levélíró gyermekfővel ismert, vagy annak az újnak, amelyet több évtizedes távol iét után édesapja emléktáb lájának leleplezése alkalmá val kis időre viszontlátott? Annak a nagyközségnek, járási székhelynek, amely Fejér me gye rongyos zsellérfalvai kö zött módosnak számított, bár a termőföld 52 százaléka két arisztokrata család birtokában volt, s a lakosság 99 százaléka osztozkodott a fennmaradó 48 százalékon. Két családdal szemben kétezer család, fele németajkú, a fele magyar, akik még egymás templomá nak a küszöbét sem lépték át. Mit villantson föl ez az óhaj tott riport a móri múltból és jelenből?
Egy megható vers a hazaszeretetről és a honvágyról. Szülőföldem szép határa! Meglátlak-e valahára? Ahol állok, ahol megyek, Mindenkor csak feléd nézek. Ha madár jön, tőle kérdem, Virulsz-e még, szülőföldem! Azt kérdezem a felhőktül, Azt a suttogó szellőktül. De azok nem vigasztalnak, Bús szivemmel árván hagynak; Árván élek bús szivemmel, Mint a fű, mely a sziklán kel. Kisded hajlék, hol születtem, Hej tőled be távol estem! Távol estem mint a levél, Melyet elkap a forgószél.
A gyújtogatót sohasem sikerült leleplezni és elfogni, a csendőrség nem is nagyon erőlködött. A móriak azt rebesgették, hogy a gyújtogató a helybéli épületfa-kereskedő zsoldjában gyújtogat, aki meggazdagodott, azután elköltözött a faluból. Az éjszakai tüzek akkor abbamaradtak…" " Forrá Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám) / 1974-11-09 / 23. szám FOLYTATJUK!
Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
Bővebb ismertető Kevés olyan magyar költőnk van, aki ennyire mélyen és szívbemarkolóan ragadta volna meg azt a lelkiállapotot, amit minden magyar érez, ha meghallja ezt a szót: Trianon. o Ki is volt Sajó Sándor? o Miért nem hallottuk a nevét az iskolákban, amikor hazafias verseket tanultunk? A válasz egyszerű és egyben igazságtalan: mert szavai Trianon fájdalmáról is szólnak. Verseivel visszaköveteli az elszakított magyar területeket, és olyan húrokat pendít meg a szívünkben, amelyre csak kevés költő volt képes a magyar történelemben. Dr. Domonkos János ny. iskolaigazgató, szaktanár így írt erről "Trianon és Sajó Sándor költészete" című írásában: "Elhallgatták, elfelejtették, betiltották Sajó Sándor verseit is, kinek költészetében ott tükröződött Trianon minden szomorúsága és embertelen igazságtalansága... " 1945 után nem volt szabad még csak az asztalfióknak sem megismerkednie ezekkel a gondolatokkal, és még az irredenta jelzőt is kerülték a magyar irodalom nagyjai, félve az akkori rendszer ilyen irányban mindent és mindenkit eltipró módszerei miatt.
Nem túlzás, hogy megállt az élet. Most már egy fokkal jobb a helyzet, de az ideálistól még nagyon messze van, a turisták által leginkább kedvelt helyek olyanok, mintha szellemvárosok lennének. A sétálóutcák rengeteg üzlete és étterme közül jó, ha 1-2 kinyitott, a vendégházban, ahol mindig lakni szoktam, most én voltam az egyetlen lakó. A magyarok furák így látnak minket a külföldiek. Ami látszik, hogy a megszokott ázsiai turisták még nem tértek vissza – nem csoda, hiszen Kínában most is komoly lezárások vannak, de japánokat és koreaiakat se láttam –, az oroszok viszont érezhetően felülreprezentáltak voltak. Ez szintén érthető, a világpolitikai helyzet miatt ők Európa felé most nem nagyon tudnak menni turistáskodni. – Tartottad a kapcsolatot az ottani ismerőseiddel az elmúlt időszakban, tudtál nekik segíteni valahogy? – Persze, ma már ott is mindenkinek van mobiltelefonja és aktívan használják az internetet is, a kapcsolattartással így nem volt probléma. A vállalkozásomnak pedig az összes nehézség ellenére módjában állt segíteni őket megrendelésekkel, amiért hihetetlenül hálásak voltak, hiszen helyi bevételek híján csak azoknak maradt esélye a túlélésre, akik exportálni tudtak külföldre.
A látványos hagyományőrző lovas bemutatókat az érdeklődők is megtekinthetik, és számos érdekességet tudhatnak meg az életről a Pusztán.
2. Forgalom – A külföldön élő magyaroknál a kaja után általában a második leggyakrabban emlegetett dolog az autóforgalom volt. A tapasztalataink szerint nálunk a külföldiek (pár kivétellel) azon lepődnek meg, milyen normálisak az autóvezetők. Pavel Csehországból így látja a magyar forgalmat: " az emberek 99%-a betartja a szabályokat, a sebességhatárokat, stb. Nagyon nyugisak, nem agresszívak ". Azért nem mindenki ért vele teljesen egyet, van, akit például a biciklisták zavarnak Budapesten: " azt hiszik, hogy az úttest és a járda is az övék. Döntsék már el! Legyen vagy az egyik, vagy a másik! " 3. 9 kulturális sokk, amit a külföldiek átélnek Magyarországon. Kiszolgálás – Teak Kanadából általában a szolgáltatásokkal kapcsolatban jegyezte meg azt, amit fent a pincérekkel kapcsolatban már érintettünk: " ügyfelek kiszolgálásában még van hova fejlődni. Még mindig él az a régi mentalitás, hogy a vásárlónak kell a boltos kedvére tenni. " Ugyanezt figyelte meg Paolo is Olaszországból: " nagyon sokszor van, hogy a bolti eladók nem kedvesek, nem mosolyognak, ha bemegyek egy üzletbe ".
Persze a távolból jóval körülményesebb volt üzletet kötni, mint személyesen, de a hosszú évek ismeretségének hála kölcsönös bizalom alakult ki közöttünk, így sem ők, sem én nem féltünk belemenni. – Milyen volt visszatérni két és fél év után? – Egyszerre fantasztikus és nagyon szomorú. Egyrészt annyira erős a hely szelleme, olyan mély nyomot hagy az emberben a helyiek viselkedése és vendégszeretete, hogy fejben még a napokkal a hazaérkezésem után is ott voltam. Másrészt szívfacsaró volt látni a rengeteg bezárt, megszűnt, csődbe ment helyet, amely így legalább annyira idegen volt, mint amennyire ismerős. Összességében nagyon vegyes érzésekkel jöttem el, abszolút átéreztem, milyen kemény időszak van mögöttük. 6 érdekesség Magyarországról, amit a külföldiek mondtak!. – Mit gondolsz, mennyi időre lesz még szükség a kilábaláshoz? – Ez nagyban függ a turisták számától. A balinéz emberek egyébként nem olyanok, mint a magyarok, egyáltalán nem szeretnek panaszkodni. Inkább úgy állnak hozzá, hogy ha a maguk részéről mindent megtettek a helyzetük jobbra fordulásáért, onnantól inkább már csak bizakodnak.
A Skóciából érkezett Laurának is meggyűlt a baja a nyelvvel: " kész katasztrófa, ha valamit le kell papírozni vagy el kell intézni, és az egész bürokrácia csak magyarul van, és a hivatalokban senki nem beszél semmilyen nyelven. Pedig a külföldiek hivatala, ahol az állandó lakcímet be kell jelenteni. Imádkozom, hogy soha többet ne kelljen semmilyen papírt megcsináltatnom. " Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a semmihez sem hasonlítható magyar nyelv mindenkinek csak az agyára menne, volt például, aki azt mondta, kifejezetten szereti a hangzását – annak ellenére, hogy persze nem ért belőle semmit.
A nemzetközi jogosítvánnyal kapcsolatos eljárásról tájékozódjon a Magyarorszá honlapon. Amennyiben saját gépjárművel utazik, győződjön meg róla, hogy biztosítójánál kiváltotta annak nemzetközi biztosítási igazolását (ún. zöld biztosítási kártya), illetve rendelkezik baleset és poggyászbiztosítással. Ismerje meg előre a célország közlekedési szabályait és szokásait.