Az így mért értékből azonban 0, 5°C-ot mindig le kell vonni! Ugyanez igaz a szájban, fülben mért testhőmérsékletre is, kivételt ez alól a hónaljban mérés jelent. Milyen lázmérőt használjunk? A folyadékkristályos hőmérőt ugyanúgy használhatjuk, mint a forgalomból már kivont higanyos elődjét. Végbélben vagy hónaljban lehet vele hőt mérni, körülbelül 5 perc alatt olvashatjuk le az eredményt. Így csillapítsa gyermeke lázát szakszerűen! | Gyerekmosoly Egészségközpont. A tesztek szerint ezzel a típussal egy probléma van: nagyon nehéz lerázni. A hozzáértők azonban tudják, hogy ez sem ördöngősség, csak arra kell figyelni, hogy még meleg legyen az eszközben a folyadék és akkor nagyon egyszerű a lerázása. A digitális hőmérőknek több fajtája is létezik, és ugyanúgy használhatjuk, mint a régi higanyosokat. Végbélben, hónaljban és szájban mérésre is alkalmasak. Az eredmény 1-2 percen belül leolvasható, ezt egy csipogó hang jelzi. A fülhőmérők legnagyobb problémája a használók szerint, hogy sokszor nem jól illeszkednek. Akkor mutatnak pontos értéket, ha megfelelő mélységben sikerül bedugni a fülkagylóba, de ez például középfülgyulladás esetén komoly fájdalmat okozhat.
A láz nem betegség, mindig csak tünet. Ám azt is fontos tudni, hogy a láz önmagában nem perdöntő. Lehet, hogy a gyermek komoly beteg, pedig nincs láza, és fordítva: magas a láza, mégsem súlyos beteg. A testhőmérséklet emelkedése a szervezet legfontosabb védekező válaszreakciója a kórokozókkal - baktériumokkal, vírusokkal, stb. - szemben, ilyenkor ugyanis fokozódik a szervezet védelmét biztosító immunanyagok termelődése. Lázcsillapítás babáknál, gyermekeknél: Ne gyógyszerrel tömd a gyereket,.... Bár a lázat gyógyító hatású folyamatnak is tekinthetjük, nem szabad elfelejteni, hogy a tartósan magas láz megterheli a szervezetet, ezért a magas, vagy elhúzódó lázat csillapítani kell. LÁZCSILLAPÍTÁS GYÓGYSZEREK NÉLKÜL A fizikális lázcsillapítás a hőelvonás fizikai jelenségén alapszik. A hőelvonásra épülő módszereknek két válfaja ismert. Hűtőborogatás (priznic): egy lepedőt, vagy textilpelenkát langyos, állott vízzel átnedvesítünk, s azzal a beteg egész testét (nyaktól lefelé) becsavarjuk. Amint a borogatás átmelegszik, cseréljük le! (Ezt a műveletet 2-3 alkalommal érdemes elvégezni).
2. Fizikális lázcsillapítás (hűtőfürdő vagy/és törzs vagy az egész test borogatása) alkalmazható módszer láz esetén (főleg, ha gyógyszeres kezelés lehetősége nem lehetséges). A didergést azonban el kell kerülni, mert ez tovább növelheti a testhőmérsékletet. Olyan gyermekek esetében, akik a lázcsillapítás ezen módjától félnek, rossz élményként élik meg, kerülendő a fizikális lázcsillapítás. Láz és lázcsillapítás. Egyéb teendők Ügyelj a rendszeres itatásra (szoptatott csecsemőnél az anyatej a legjobb), hogy a folyadékvesztést, kiszáradást elkerüljétek! − Figyelj a kiszáradás jeleire: száraz száj, lepedékes nyelv, könnyek hiánya, aláárkolt szemek, a fejtető szintjéhez képest besüppedt kutacs (kutacs: a kis kerek "puhaság" a csecsemő feje tetején), kevesebb vizelet. − Biztasd a gyermeket további ivásra, ha a kiszáradás jeleit észleled. Probléma esetén kérj újra tanácsot szakembertől! (Forrás: Egészségügyi közlöny LXI. /7. 2011) Forrás: Kerékgyártó Andrea, a Lányomnak az életről blog szerzője; Egészségügyi közlöny kivonatok Fotó: Flickr/futurestreet
Lázcsillapító készítményt lázgörcsre való hajlam esetén sem szükséges adni, mert ezekkel a készítményekkel sem megelőzni, sem megszüntetni nem lehet ezt az egyébként pár percig tartó, ijesztő jelenséget. Milyen készítményt kaphat a gyermek láz esetén? Az érvényben lévő szakmai ajánlás elsősorban ibuprofen adását javasolja 3 hónapos kortól, míg a szalicilát tartalmú készítményeket csak 10 éves kor felett lehet adni. Amennyiben a gyermek állapota szükségessé teszi a gyógyszeres lázcsillapítást, de nem reagál az elsőként választott gyógyszerre, akkor különböző hatóanyag tartalmú gyógyszerek váltott alkalmazása is szóba jöhet, Ennek módjáról mindenképpen kérjük tanácsot gyermekorvosunktól! Összefoglalva tehát: lázcsillapító készítményt gondos mérlegelés után, gyermekünk általános állapotát figyelembe véve adjunk láz esetén! Ezt is érdemes elolvasni:
Ha pedig máshová kerül a hőmérő érzékelője, akkor a mért érték nem lesz hiteles. A homloklázmérők - a tapasztalatok szerint - nem túl megbízhatóak, inkább csak arra jók, hogy a megközelítő értéket megtudjuk. Mikor csillapítsunk lázat? A láz tünet, elsődlegesen mindig a kiváltó ok felderítésére és megszüntetésére kell törekedni. Amíg ez nem történik meg, vagy a kiváltó ok nem ismert, addig az egészséget már veszélyeztető lázat csillapítani kell. A lázcsillapító tüneti szer, nem gyógyítja a kiváltó betegséget! Vannak olyan esetek, amikor még a magas láz sem terheli látványosan a kicsiket, ez esetben nem szükséges a beavatkozás. Ezt azonban mindig szakember döntse el, aki kellő szaktudás birtokában, felelősségteljesen tud dönteni a lázcsillapítás módjáról. A kisbabáknak még nem stabilizálódott a hőháztartása és immunrendszere sem erősödött még meg, ezért a három hónaposnál fiatalabb csecsemők 38 fokos vagy azt meghaladó, illetve a 3-6 hónapos csecsemők 39 fokos vagy azt meghaladó testhőmérséklete azonnali orvosi ellátást igényel!
Számos, bakteriális eredetű, gyulladásos betegség pl. mandulagyulladás, középfülgyulladás okozhat lázat és fájdalmat. Bár ekkor az oki kezelést elsősorban az antibiotikumok alkalmazása jelenti, a láz, a fájdalom és a gyulladás orvoslásában vezető szerepet tölthetnek be az ibuprofént tartalmazó készítmények. A fogfájás nem csak a felnőtteknél fordulhat elő; a gyermekeknek is fájhat a foga. Amíg nincs lehetőség fogorvosi ellátásra, addig a panaszok kezelésére az ibuprofént tartalmazó (elsősorban lázcsillapítóként ismert) patikaszerek javasolhatók. A tejfogak előbújása, a fogzás időszaka számos csecsemő, kisgyermek és anyuka mindennapjait nehezíti meg. A fogacskák áttörése nyűgösséggel, fájdalommal, gyulladással és hőemelkedéssel is járhat, - bár a fogzással összefüggésbe hozott hőemelkedés meglehetősen vitatott terület szakmai körökben is. Tény azonban, hogy a láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatással rendelkező "lázcsillapító" gyógyszerek segíthetnek a fogzási panaszok mérséklésében.
Adható lázcsillapító gyógyszer: A gyógyszeres lázcsillapítást mérlegelni kell, ha a lázas gyermek közérzete rossz. Ebben az esetben ajánlott a szülő vagy gondviselő nézeteit, elvárásait figyelembe venni. 1. Amit a gyógyszeres lázcsillapításról tudni kell: - Egyes gyógyszerek (lázcsillapító szerek), pl. a paracetamol, az amidazofen, és az ibuprofen megkönnyítik a láz elviselését és egyben csillapítják is azt. Az ibuprofen gyulladáscsökkentő hatása is segít. Ugyanakkor ezek a szerek nem gyógyítják meg magát a lázat kiváltó betegséget és lázgörcs kivédésére sem alkalmazhatók! - Egyszerre nem adható kétféle lázcsillapító! Viszont ha az egyik nem segített, később adható a másik. - Lázcsillapítók esetén, akárcsak más gyógyszerek esetében is, a gyógyszer-túladagolás veszélyének elkerülése céljából mindig figyelmesen olvasd el a betegtájékoztatót vagy kérdezd meg a kezelőorvost további információkért! - Figyelem! Szalicilát-tartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt! - Az antibiotikum nem lázcsillapító, annak adása csak orvosi utasításra kezdhető meg.
Hogyan használható ki a munkaidő home office-ban, ha a munkáltató nem tud olyan munkát adni, amihez nem szükséges számítógép-használat, de a munkavállaló csak napi hat órát tölthet képernyő előtt? A kérdés egészen pontosan arra vonatkozik, hogy a munkáltató és a munkavállaló között kötött home office megállapodást befolyásolja-e a 50/1999. (XI. 3. ) EüM rendelet, képernyő előtti munkavégzést napi 6 órában korlátozó rendelkezése? Pontosabban: egy normál, munkahelyi irodában töltött munkanap esetében megvalósítható ennek a korlátnak a figyelembevétele, de az otthoni munkavégzés esetén ennek betartatása hogyan valósulhat meg? Lehetséges, hogy a munkáltató otthoni munkavégzés esetén a maradék 2 órára állásidőt rendel el, hiszen nem tud munkát biztosítani egy alapvetően monitor előtt foglalkoztatott munkavállalónak? A távmunkával az otthoni munkavégzés kapcsán a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvtv. ) nem állapít meg külön többlet szabályokat, de van olyan uniós jogforrás, amelyet hazai szintre átültetve alkalmazandó.
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 24-én (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 338 […] használ, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. Önmagában abból az adatból, hogy a pedagógus heti nyolc órában oktatja az informatikát, nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy ez napi hány óra képernyő előtti tevékenységet igényel. Amennyiben az adott munkakör képernyősnek minősül, akkor a munkáltatót több kötelezettség is terheli. Úgy kell megszerveznie a munkafolyamatokat, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg. A képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. Köteles a munkavállalót legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni, a munkavállaló pedig köteles e vizsgálaton részt venni. Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ellátó orvos indokoltnak látja, a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges […]
Mikor kell alkalmazni a képernyő előtti védelmet biztosító szabályokat? Az 50/1999. (XI. 3. ) EüM rendelet minden olyan, a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében alkalmazandó, aki napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen bármilyen képernyős eszközt – számítógépet, laptopot, vagy a légiforgalom irányításához alkalmazott képernyőt – használ. Tulajdonképpen a szellemi foglalkozásúak többsége esetében alkalmazni kell a rendelet előírásait. Nem kell alkalmazni a rendeletet viszont a járművek vagy munkagépek vezető- illetve kezelőfülkéiben elhelyezett képernyős eszközök, a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek vagy az olyan hordozható rendszerek esetében, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak. Ugyancsak nem kell alkalmazni számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek használatakor, amelyek kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva. Mi minősül képernyős munkahelynek? A rendeletben megnevezett "képernyős munkahely" olyan munkaeszközök együttesét jelenti, amelyekhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.
Kérdés Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.