A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve "székely sónak" nevezték, mely nevet adott egy erdélyi tájegységnek (= "Sóvidék"), munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének. (forrás: Wikipedia) Melyek a legnépszerűbb keresések Parajdi sóbánya közelében régióval kapcsolatban?
(asztma, allergiák). A kezelésre jelentkezők életkora 2 és 60 év között lehet. ú tárón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol szezonban 2500-3000 személy is megfordul naponta. Itt, a villanyvilágítással és szellőztető berendezéssel ellátott, tágas kamrákban játszótér, ökomenikus kápolna és büfé, ülőalkalmatosságok és ping-pong asztalok teszik kényelmesebbé a napi kötelező, négy órás benti tartózkodást. Ez az idő magába foglal szakkáder által vezetett gyógytornát, sétát és fokozatos fizikai megterhelést (a föld alatt állandó az orvosi felügyelet). Parajdi Sóbánya Programja FÖLDALATTI KEZELÉS PROGRAM - nyári szezon 2012 • BEMENETEL: 8. 00, 8. 30, 9. 00, 9. 30, 10. 00, 10. 30, 11. 00, 11. 20 11. 50, 12. 20, 12. 50, 13. 20, 13. 50, 14. 20, 14. 50, 15. RESPIRO hét a Parajd Hotelben **. 20, 15. 50, 16. 20, 16. 50, 17. 20, 17. 50, 18. 20, 18. 50 • KIJÖVETEL: 11. 10, 11. 30, 12. 00, 12. 30, 13. 00, 13. 30, 14. 00, 14. 30, 15. 00, 15. 30, 16. 00, 16. 30, 17. 00, 17. 30, 18. 00, 18.
A táró bejáratától 200 méterre egy haránt-kamrát nyitottak: ez lett az Erzsébet-bánya. A Dózsa György-bánya [ szerkesztés] 1947-49-ben megnyitották a Dózsa György-bányát, de a nyitási munkálatokkal egyidőben, még 1954-ig művelték a Párhuzamos-bányát is. Parajdi sóbánya | Sobanya. Eredetileg három, trapéz alakú kamrát terveztek, de később, az 1960-as évek után kiterjesztették a szintet egy alacsonyabb, négyszögű keresztmetszetű kamrasorral. A kifejtett sómennyiséget 1952 januárjáig a régi harang alakú József-bánya lovas-felvonójával húzták a felszínre, ekkor beindult az elektromos felvonógéppel működtetett két-liftes új szállítóakna, a Dózsa György-akna. A Dózsa György-bánya alatt, egy 40 m-es vastagságú biztonsági plafon hátrahagyásával, még 1976-ban új szinteket terveztek. Ezeket, a jelenleg is művelés alatt álló mélységi szinteket 1978-ban nyitották meg és 1980-ban kezdték meg a kitermelésüket. Ezeken a szinteken (az országban egyedülállóan Parajdon) a sókamrák 20 m szélesek, 12 m magasak és több száz méter hosszúságban húzódnak.
A kagylófejtés első művelete a "réselés" volt. Egymástól padnyi távolságra jelölték meg a vésendő szakaszokat. A kivésett árkot, kötött rés-seprűvel, a "porvonóval" tisztították meg a "millyesótól" (törmeléksótól) a harmadrendű sóvágók, vagy alkalmi munkások. A már megtisztított árok alatti résbe kétféleképpen verték be a szögeket (faékeket): a nagyokat elölről hátrafelé, kissé ereszkedően, vízszintesen "supálták" (ütötték) beljebb, amíg a sóból jövő hang élessé vált, akkor egyszerre ütötték, vezényszóra. Az enyhén lefele tartó repedések mentén, hátul ívesen, kagylóformán tört ki a pad a sótömzsből (az "anyasóból"). A kagylószerű alaksó fejtési módja tulajdonképpen a külszíni talpfejtésből ered, de ugyanúgy fejtettek a tárókban (a "homlok"-on) és a harang alakú bányákban is. A sószállítás a 19. század közepétől a József-bányában kiépült "gépely" (lovas-felvonó) segítségével történt. Nyolc ló húzta a csigát és forgatta a vaskarikát. A József-bánya és az Erzsébet bánya [ szerkesztés] 1864-ben a József-bánya mellett egy új bányát nyitottak, a Párhuzamos-bányát, amely 96 m magas, 40 m széles és 100 m hosszú.
Leonardo DiCaprio a létszintű kegyetlenség zimankós tájain mutatja meg, mire találták fel a filmművészetet. Mégsem való mindenkinek. Alejandro González Iñárritu nem tud kicsiben gondolkodni, ha ő filmet csinál, az mindig valami egészen egyedi és figyelemre méltó, mozijait senki nem tudná utána csinálni. Különösebb nehézség nélkül ugyan, de ő is hordozza a szerzői filmesek keresztjét: a szakma tiszteletét és a blockbusterekhez képest mérsékelt számú nézőt – akik azért kellő kultusszal veszik körbe a mexikói rendezőt, aki mindeközben szögegyenesen megy előre a maga által kijelölt irányba. Legfrissebb mozijában is főleg DiCaprio neve miatt van komolyabb bevételi potenciál, ne legyünk naivak, se képregény-szuperhős, se young adult disztópia, egy havas tájban túlélésért küzdő vérszomjas főszereplőre nem igazán ugrana a moziközönség, ha nem Leo játszaná. Így azonban van rá esély, hogy A visszatérőnek szabad szemmel is jól látható nézőszáma lesz, azaz viszonylag sok ember fog látni egy olyan filmet, amiért nagyjából feltalálták a mozgóképet.
A készítők annyira rámentek, hogy realisztikus és élethű legyen az alkotás, hogy a forgatókönyv vázlatosra sikeredett. A visszatérőben felszínesek a konfliktusok, de ezt ellensúlyozza a kiváló színészi játék. Tom Hardy, Domhnall Gleeson, Will Poulter remekül alakítja a karaktereket a filmben, náluk meg vannak a szereplők lelki mélységei és a személyiségek vászonra hozatala. Ez mind a nagyszerű játéknak tudható be, egyáltalán nem a forgatókönyvnek mert az nem ismereti meg velünk igazán jól a főszereplőket. DiCaprionak csak a szenvedés, a hörögve való vicsorítás és a saját maga vonszolása maradt. Mivel nincsen igazán szerep, tartalom, amit eljátszhatna így kitartást és a szenvedések momentumait hozza klasszis szinten. Emiatt érezzük azt, hogy a többiek túl teljesítik őt, pedig fele annyi megpróbáltatást sem éltek át mint a friss Oscar díjas színész. Iñárritu és Lubezki páros produkciójának nem az a legnagyobb baja, hogy a feszültségek és a konfliktusok nem elég mélyek és tartalmasak, hanem az, hogy a filmnek csak nagyon elenyésző mondanivalója van.
A visszatérő mondhatni ellenállást nem tűrve robbant be Hollywoodban. Tizenkét hét után esett ki csak az amerikai top 10-es bevételi listából és több mint 429 millió dollárt hozott a konyhára. Emellett a filmet tizenkétszer jelölték Oscarra, melyből hármat meg is kaparintott. Ráadásul Alejandro González Iñárritu alkotása, Leonardo DiCaprio -nak meghozta az oly áhított szobrocskát. Ezek után joggal gondolhatjuk azt, hogy A visszatérő minden idők egyik legjobb filmje. De vajon igaz-e? A produkció elején 1823-ban találjuk magunkat Dél-Dakota állam vadonjában, ahol az Indiánok rajta ütnek egy prémvadászokból álló expedíción. A csapatot Andrew Henry ( Domhnall Gleeson) kapitány vezeti, aki a csatában a legénység nagy részét elveszíti. A többiek a megmaradt prémekkel egy hajón menekülnek a Missouri folyón. Később az erdőben folytatják útjukat, hogy az indiánok nehezebben követhessék őket. Hugh Glass (Leonardo DiCaprio) aki az egység felderítője-idegenvezetője rövid időre el eltávolodik a csoporttól.
Pedig A visszatérő nagyot akar durrantani, hiszen mindvégig azt érezteti velünk, hogy egy komoly erkölcsi üzenet fog átadni, de ez elmarad, ami keserű száj ízt okoz nekünk. Bár annak a kérdését, hogy az emberé vagy Istené a bosszú, jól ábrázolja a film, és egy kicsit az amerikai társadalmat is felelősségre vonja az indiánok miatt. Fiatal tinédzser koromban nagy Karl May rajongó voltam, oda voltam a vadnyugatos könyveiért. Ezt a világot sikerült A visszatérőnek nagyon realisztikusan és zordan ábrázolnia. Azt hiszem egy kicsit másként hatna rám a Winnetou nagy könyv, mint pár évvel ezelőtt. Iñárritu egyedit akart alkotni és ez sikerült is neki, csak talán az arányokat rontotta el egy kicsit. Kamera snittek tényleg fantasztikusak egészen a monoton távoli táj képektől a Grizzly-s jelenetig. Mikor a medve megtámadja Glasst olyan érzés, mintha minket is marcangolna és darabokra tépne a mackó. Így együtt kúszunk-mászunk, didergünk Leonardóval, és bízunk benne hogy túl éljük valahogy. Sokak szerint DiCaprionak nem ezért a filmért kellett volna megkapnia az Oscart és nyújtott már ennél sokkal nagyobb színészi teljesítményt is.
Webster nem az egyetlen eset, hanem sorra halnak meg a híresebbnél híresebb sportolók, akiknél mind ugyan azt a betegséget találja Bennet. Omalu nyilvánosságra hozza felfedezését és ezzel felbolygatja egész Amerikát. A Steelers volt csapatorvosán, mentorán, és a nemrég elvett feleségén kívül senkire sem számíthat, ugyanis az USA egyik leggyűlöltebb alakja lesz. Az orvosnak szembe kell szállni a nemzeti fociligával (NFL) és úgy kell kiállnia az igazság mellett, hogy arról az egész ország le akarja beszélni. A Sérülés rengeteg mély erkölcsi üzenetet tartalmaz, de elsőnek nem ezeknek az ismertetésével szeretném kezdeni, hanem a főszereplővel Will Smith-el, akinek a játéka már az első öt percben mellbe vág minket és bámulatba ejt. A 47 éves színészt leginkább vicces, lökött afroamerikaiként ismerjük, mint például a Men in Black -ből, Függetlenség napjából, vagy az Én a robotból. Smith nem csak az egyszerű, őszinte, érzelmes mondatokból álló afrikai beszéd stílust sajátította el, hanem az afrikai érzelem és gondolat világot is.
Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy ez nem a rendezői koncepció része volt-e, és értékeit a szép csomagolás elfedi vagy sem. Mindenesetre hatása alól képtelenség kivonnod magad, mert olyan szinten a bőröd alá kúszik, mint egy medve éles karmai. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!