A nép fontosabb dolgot is megért, csak nyelvén adják elő, anélkül, hogy egy szóért lapokra terjedő magyarázatokat kívánna. Egyszerűen, néhány szóban megmondani neki valamit; ez a... [Részletek] - Arany János Akár csillag legyen, biztos éji lámpa, Akár bujdosó láng - én megyek utána! Mért féljek követni, ha lidérc is? hiszen Akkor is jó helyre - temetőbe viszen. [Részletek] - Arany János Az az ábránd - elenyészett; Az a légvár - füstgomoly; Az a remény, az az érzet, Az a világ - nincs sehol! [Részletek] - Arany János Az életet már megjártam; Mit szivembe vágyva zártam, Azt nem hozta, Attól makacsul megfoszta. [Részletek] - Arany János Az ember tiszte, hogy legyen Békében, harcban ember. Méltó képmása istennek, S polgára a hazának, Válassza ott, válassza itt A jobbik részt magának. [Részletek] - Arany János Azért találták fel, - emeljünk kalapot! -Régi bölcs atyáink hajdan a névnapot:Máskép a szeretet közülünk kihalna;Máskép a halandó, nem lévén alkalma, Sohasem óhajtná embertársa... Arany János: Néma bú » Virágot egy mosolyért versek. [Részletek] - Arany János Azért találták fel, - emeljünk kalapot!
Arany János öt legmeghatóbb versét gyűjtöttük csokorba! Aki ezeket ismeri jól tudja, és aki csak most olvassa el, örökre megjegyzi, hogy nem véletlenül tartják a reformkor kimagasló alakjának. Író volt ő, tanár és a Magyar Tudományos Akadémai tagja, illetve főtitkára. Jókaihoz Én kedves cimborám, jó Jókai Mór úr! Ha te csak halogatsz, úgy járok én pórul, Itt vagyon október, hűvösebb a cella, Még sincs a kezemben az igért novella. Tudod pedig, tudod, a cigány adomát, Mégse szánod a te kollegádat s komád'. Énrám szól keserves tanulsága, ládd-é: Mikor haldokolva vacogott a dádé, Intvén a napnak, mely boronga télileg: "Bújkálj! Idézet.hu - Nehezebb eltörni a faragatlan fát. - iskola, tanulás, gyerekek idézet. bújkálj! sütnél még, ha lenne kinek! " – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – Te is írnál pajtás: de majd nem lesz kinek. (1862 okt. ) Emlékül Ismerni akarónak Ha levetve gyarló testet, Úgy, mint ideállá fested, Lengne hozzád tiszta szárnyán Ez a szellem: elbocsátnám. Igy, ne óhajtsd látni szembe: Ember ő is, törpe, gyenge; S tán becsét is, ha csalódnál, Alább tennéd… a valónál.
- Régi bölcs atyáink hajdan a névnapot: Máskép a szeretet közülünk kihalna; Máskép a halandó, nem lévén alkalma, Sohasem óhajtná... [Részletek] - Arany János Azok a magyarok, kik e hazát Véren vették, vérrel ótalmazák, Azok a magyarok, ha riadót fúttak, A halál képétől nem messzire búttak. [Részletek] - Arany János Boldogságod fénye legyen szép szivárvány, Rajta, mint egy hídon, szép tündérek járván, Ne bántson a métely, sem másféle járvány, Hanem oly erős légy, valamint a márvány. Arany János /1817 - 1882 - lysa.qwqw.hu. [Részletek] - Arany János
Toldi estéje Aranyt a bukott forradalmi korszak írójának szokás tartani. Igaz, a forradalom alatt lapot is szerkesztett (Nép Barátja), a szabadságharc ügye mellett végig kitartott, s mélyen átélte a bukás tragikumát, rezignációja világlátásából is szervesen következett. Ezt tükrözik a Toldi estéje és A rab gólya is. Betegsége és halála Ettől fogva egész haláláig keveset dolgozott, mert egészsége meggyöngült: 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála. 1870-ben megoperálták, és több epekövét távolították el. Arany jános idézetek fiuknak. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett, de neje gondoskodásának és adekvát étrendjének köszönhetően még hivatalos állását is betölthette. Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta az Őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét. Betegsége 1878 áprilisában jelentkezett ismét súlyosabb alakban, és 1882. október 10-én a Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott.
………………………… Gyermekkoromban felköték A színben egy nagy tökharangot, Amely ugyan nem ada hangot, De máskép vígan működék; Megvolt a súlya, lódulása, Kötelét hogy jól visszarántsa S vele a kis harangozót; – Szóval: csinált kommóciót. "No, mondám, majd ha nagy leszek, Valódi harangot veszek És azt egész nap kongatom Saját kényemre, szabadon. " Így kongatom most untalan E verseket – bár hangtalan. Az élet rajtam egyre nehezűl; Kivénültem kortársaim közűl. Oh, mint szeretném újra élni Az ifjuság arany korát, Még egyszer újra átremélni Hosszú reményeim sorát, – Hévvel haladni a tetőnek, Borítaná bár köd, homály – Míg fénybe' most, a lejövőnek Ragyogva, de mögötte áll! Belenézek a nagy éjszakába, alszik a föld maga árnyékába'. Itt, vagy amott csillagok röppennek: gondolatim is úgy jönnek-mennek. Gondolatom szappan-buboréki csillogók, mint odafenn az égi: de töredék mindkettőnek útja, mind szétpattan, mielőtt megfutja. Új erőben ébredve Köszöntöm fényedet Istenem s műveidre Fordítom szememet. Mily dicsően kel fel a nap S minden új életet kap.
Petőfivel szoros barátság alakult ki. Levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum. 1848–49-ben néhány közéleti helyzetdalt írt (Nemzetőr dal), de nem hozott létre jelentékeny esztétikai értéket, mivel a közösségi hangnem távol állt szubjektív líraiságától. Világos után egy ideig bujdosni kényszerült, majd 1851-ben házitanító lett Geszten, a Tisza-családnál. Szemléletének ellentmondásaira jellemző, hogy a bukott forradalmat kétféleképpen értékelte: elégikusan és ironikusan. 1851-től Arany tanárkodott a nagykőrösi református gimnáziumban. A hely parlagiasságával feloldhatatlan ellentmondásba került tehetsége. 10 évig mégis lelkiismeretes, pontos tanár volt. Balladákat írt, megbízatásokat vállalt: a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett. Mentora, Szilágyi István biztatására, teljesen egyedül tanult meg angolul. Beszélni nem tudott, csak az írásképet ismerte. Közben betegeskedik, gyomorbántalmai vannak. 1860-ban Pestre költözött, s a Kisfaludy Társaság titkáraként kereste kenyerét.
Vasy Géza "ab ovo" kezdte expozéját, felhíva a figyelmet, hogy több mint három és fél ezer éve léteznek irodalmi kánonok, amelyek többféle céllal születtek. Ezek minden időben változnak, módosulnak, tényként kell elfogadni a különböző korok igényeit, értékítéleteit, s általában sok idő kell ahhoz, hogy egy szerző, életmű stabil helyet kapjon egy kánonban. A kortársak esetében óhatatlanul nagy a besorolási hibaarány, még az irodalomtörténészeknek is nehéz jó döntést hozniuk, emellett pedig a közéleti tényezők is közrejátszanak. Vasy példaként említette Jókait és Petőfit, akiket már életükben kanonizált a közvélemény. Minden időben voltak olyan személyek, fórumok, folyóiratok, melyek kiemelten nagy hatással voltak az aktuális irodalmi kánonra, ilyen volt például Kazinczy és köre, vagy a Nyugat. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Vasy kiemelten foglalkozott a 20. századdal, mégpedig a kommunista diktatúra torzító hatása miatt. Általános tényként említette, hogy a diktatúrákban legalább kétféle kánon létezik: az egyik a hatalom által jóváhagyott, a másik az íróké.
Okostankönyv
(Mindjárt megindult a töprengés: sok-e ez vagy kevés, és miként aránylik a jelen állapotokhoz? ) A Debreceni Irodalmi Napok immár több évtizedes, rangos hagyományt őrző rendezvényéhez idén a helyi folyóirat, az Alföld fennállásának hatvanadik évfordulója szolgáltatta a folyóirat-"műfaj" apropóját. Az Aczél Géza költő, irodalomtörténész által irányított szerkesztőség nem az önünneplésnek engedett (még a november 12-én tartott, Árkosi Árpád rendezte, az Alföld -közlések múltját és jelenét tallózó műsorral sem), inkább arra kereste a választ: milyen problémákat vet fel, miféle megfontolásokat kínál manapság az immár nem csupán nyomtatott, hanem a neten is életképes keret, a folyóirat? A korelnök főelőadó, Szili József váratlan húzással sutba hajította hosszas munkával elkészített, inkább vitairatnak és műelemzésnek bizonyuló okfejtését, és személyes emlékeit is újraélve erős emóciójú visszatekintést nyújtott az egykori Kritika folyóirat – a "régi" Kritika, 1963–1971 – megalapításáról, működéséről és kényszerű megszűnéséről.