Igaz történet Jókai Mór méltatlanul elfeledett fogadott lányáról és tragikus életéről. Ha azt halljuk: Aranyember, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Laborfalvi Róza vagy "a nagy mesemondó, " mindannyiunknak ugyanaz a név jut eszébe: Jókai Mór. A legtöbben jól ismerjük a komáromi író regényeit, életének egyes részeit, ami azért is fontos, mert azok közé tartozott, aki még megélhette, hogy sikereit ünneplik kortársai. A legtöbb hozzá hasonló híresség munkásságát ugyanis számos alkalommal már csak haláluk után ismerték el. Ha úgy tetszik, ő volt "a XIX. század egyik leghíresebb celebje" – ahogy manapság mondják… Viszont, mint minden ünnepelt csillagnál, nála is voltak olyan árnyoldalak, melyekkel a legközelebbi családtagok és barátok sem tudtak mit kezdeni. Olyan dolgok ezek, melyekről olykor-olykor csak suttogtak itt-ott, így sokáig homály fedte azt az élettörténetet, mely akkor indult útjára, amikor a Jókai család örökbe fogadott egy kislányt, akit úgy hívtak: Benke Rózsa. Cikk - Győri Szalon. Az ő történetét elevenítette fel a Fiumei úti sírkert és az Újságmúzeum a közelmúltban.
Zrínyi Ilona (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága) Dalma (Jókai Mór) Csáky Lóra (Jókai Mór: Dózsa György) Adrienne Lecouvreur (Scribe–Legouvé) Malborough hercegnő (Scribe: Egy pohár víz) Rózsa (Szigligeti Ede) Rokonsága egyéb hírességekkel [ szerkesztés] Benke József (1781–1855) Rácz Zsuzsánna Jókay József (1781–1837) Pulay Mária (1790–1866) Fáncsy Lajos (1809–1854) Meszlényi Mária (1813–1889) Hivatal Anikó (1814–1891) id. Lendvay Márton (1807–1858) Laborfalvi Róza (1817–1886) Jókai Mór (1825–1904) Nagy Bella (1879–1947) Jókay Károly (1814–1902) Jókai Eszter (1816–1889) Váli Ferenc (1810–1882) Fáncsy Ilka (1842–1904) ifj. Lendvay Márton (1830–1875) Benke Róza (1836–1861) Rehrenbeck Szilveszter (1819–1910) Linzmajer Jozefa (1822–1885) Jókai Róza (1861–1936) Feszty Árpád (1856–1914) Feszty Adolf (1846–1900) Feszty Gyula (1854–1912) Feszty Béla (1868–1928) Feszty Masa (1895–1979) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Jókainé Laborfalvi Róza. Jókai mór feleségei. Szinészkönyvtár. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
Szerelemi viszonyuk, de még jobban azon döntésük, hogy még abban az évben összeházasodnak, hatalmas vihart kavart. Jókai családja és barátja, Petőfi Sándor is ellenezte ezt a kapcsolatot, az író édesanyja ezért a házasságért annyira megharagudott fiára, hogy kitagadta. Laborfalvi Róza 1848. augusztus 29-én mégis feleségül ment Jókaihoz, házasságuk az ellentétes személyiségükből fakadó nehézségek ellenére is egészen a nő haláláig tartott. DUOL - 204 évvel ezelőtt született Laborfalvi Róza ünnepelt díva, Jókai Mór felesége. Róza hónapokon keresztül egy kis bükki faluban rejtegette Jókait Az 1848–49-es magyar szabadságharc zűrzavarában Jókai Kossuthot támogatta, még Debrecenbe is követte a magyar kormányt, ahol az Esti Lapok szerkesztésére kérték föl. A forradalom utolsó napjaiban elkeseredésében még az öngyilkossággal is foglalkozott, amikor is az erélyes feleségének köszönhetően, aki lelket öntött belé, inkább a bujdosást választotta. A győztes osztrák hatalom életre-halálra kereste Jókait, közben Laborfalvi pesti színházakban lépett fel, de energiája nagy részét mégis férje megmentésére szánta.
Később Kántorné Engelhardt Anna, a kor ünnepelt színművésze vette szárnyai alá, ugyanis felfigyelt a fiatal lány zenei tehetségére. Apja továbbra is zsarnokoskodott felette, amit az akkor már Laborfalvi Róza névre változtatott fiatal, tehetséges színésznő nem tudott elviselni, ezért minden kapcsolatot megszakított családjával, majd új nevével egy új életet kezdett el. A siker nem maradt el, első nagyobb alakítása a Rolla halála színműben, Elvira szerepében volt, már 1837-ben ünnepelt színésznő lett, és még abban az évben leszerződtette a Nemzeti Színház. A világot jelentő deszkákon 1837. augusztus 22-én a Pesti Nemzeti Színház megnyitása alkalmával Laborfalvi Róza Eduard von Schenk Belizár című darabjában a hadvezér hitvesét, Antoninát alakította. A szerepet három nap alatt tanulta meg, kitűnő emlékezőtehetséggel rendelkezett. Rejtvénylexikon keresés: Jókai Mór első felesége - Segitség rejtvényfejtéshez. Az előadás pompásan sikerült, sok nézőt elragadott szépsége, hangja, szavalótehetsége és alakítása. Az előadás ideje alatt borzasztó hőség volt, a közönség még a könnyű nyári ruhában is alig tudta elviselni a forróságot, addig Laborfalvi Róza fekete posztóból készült, térdig érő bő ujjakkal, háromrőfös uszállyal és nyakig begombolt ruhában játszotta el a szerepét.
Illetve, dehogynem: azóta a kiadói szerződések a jogokat kiterjesztik a zenés feldolgozásokra is. Kiemelt kép: Jókai a dolgozószobájában. Fénykép az 1890-es évek végéről/Wikipedia
Vagy ott vannak a Gárdonyi alakját idéző részek, melyekből nem csak Gárdonyi – Jókai Róza használatában "Göre" – szemérmes szerelmi vívódásaira derül fény, de arra is, hogy egy-egy regényének nőalakja mögött ki állhat. Aztán fontos szerep jut még Mednyánszkynak, Munkácsy nak, Mikszáthnak, Bánffy és Szilágyi Dezsőknek, Rudolf trónörökösnek, s kendőzetlenül szóba kerülnek Jókai megrendítő végnapjai is… Sokan gondolhatnak irigykedve Jókai nevelt lányára: "micsoda ajándéka a sorsnak, hogy fontos, híres, maradandót alkotó nagyságok társaságában tölthette életét! " Ugyanakkor az Akik elmentek… című kötetből az is kirajzolódik, hogy ez a helyzet legalább annyira lehet átok, mint áldás. Jókai mór első felesége. *** A kiadó szíves közlése szerint a május 30-án megjelenő kötet ( Szendrey Júlia: Családi levelek) jelentős mértékben átrajzolhatja azt a Szendrey-portrét, amit eddig ismerni véltünk.
A színésznő egy kokárdát tűzött az író kabátjára, és szinte azonnal fellángolt köztük a szerelem, az éjszakát már együtt töltötték. Kapcsolatuk gyors ütemben haladt, hamarosan már össze akarták kötni az életüket, de ezt sokan nem nézték jó szemmel a színésznő szerelmi kapcsolatai, múltja és gyermeke miatt. Az író jó barátja, Petőfi Sándor például erősen ellenezte a frigyet, és igyekezett lebeszélni Jókait arról, hogy elvegye Rózát, de a családtagok és az ismerősök is felháborodtak a híren. A szerelmeseket azonban semmi nem tántoríthatta el attól, hogy örök hűséget fogadjanak egymásnak, így végül megszöktek, és 1848. augusztus 29-én összeházasodtak. Az asszony közben lányát intézetbe adta. Mondani sem kell, házasságuk még nagyobb botrányt kavart, Jókai anyja megszakította a kapcsolatot fiával, és kitagadta őt. Kapcsolatukban Róza volt a domináns fél, ellentétes személyiségük miatt pedig sokat veszekedtek. Egyesek szerint az asszony elnyomta férjét, Jókai pedig többször is félrelépett, mindezek ellenére összességében mégis boldogok voltak együtt, és szerették egymást.
Van azonban egy titkos ajtó a Sixtusi-kápolnában, amin keresztül – ingyen és bérmentve – tíz perc alatt elérhetitek a világ második (! ) legnagyobb templomát. Első állomás: Jézust halálra ítélik Pilátus semmi okot sem talál arra, hogy halálra ítélje Jézust, mint ahogy nem talál magában elég erőt ahhoz, hogy ellenálljon az ítéletnek. Belső hallása süket marad Jézus szavára és nem fogja fel, hogy Jézus az igazságról tesz tanúságot. Akkor vagyunk szabadok, ha meghallgatjuk az igazságot, engedelmeskedünk neki és hiszünk benne. Pilátus nem szabad: külső kényszer hat rá. Azonban az imént hallott igazság visszhangzik benne, kopogtatva lelke ajtaján. Nagypéntek Rómában | RomKat.ro. Így ismét kimegy a zsidókhoz, mintegy menekülve önmaga elöl. A kívülről érkező hang erősebb, mint a lelkében felhangzó Isten Szava. Kint döntenek Jézus halálos ítélete felől, az igazságot ítélik el. Alázatos Jézus, mi is hagyjuk, hogy a kinti világ hasson ránk. Nem vagyunk már képesek arra, hogy meghalljuk lelkiismeretünk szelíd, igényes és szabadító hangját, amely szeretettel telve szólít fel bennünket: Ne menj ki, nézz önmagadba, bensődben lakozik az igazság.
Római Katolikus Szent István Plébánia, Győr-Bácsa Plébános: Egresits Ferenc 9030 Győr Heltai Jenő u. 3. Telefon: 96/820-244 Mobil: +36 30 228 1294 Email: Hivatali órák: Kedd, Csütörtök, Péntek: 16:00 - 17:30 (Télen) 17:00 - 18:30 (Nyáron) Bankszámlaszám: 58600283-11086789
Mindent, amit mozdítani és lopni lehetett – márvány, bronz és travertin –, a helyiek és a pápák elloptak. Kápolnákat, templomokat, sírhelyeket építettek a felhasznált kövekből. Ha a Szent Péter Székesegyház bejáratánál álltok, nézzetek a lábatok elé: a világosszürke lépcsők travertin tömbjei a Colosseumból származnak… A rómaiak és a katolikus egyház többet pusztított Rómában, mint a barbár ellenségek együttesen. Tulajdonképpen a fél várost lerombolták. Ami pogány, az értéktelen … A Colosseum természetesen a pogány világ ékessége volt XIV. Benedek pápa uralkodásáig, aki megértette, hogy pogányság ide vagy oda, a Colosseum szép és fontos, meg kell őrizni az utókor számára: 1744-ben Jézus szenvedésének szentelte az amfiteátrumot, és Nagypénteken, először a város történetében, a pápa a Colosseumnál vezette fel a Via Crucis körmenetet. Az eredeti ünnepre ma "csak" a virágvasárnapi körmenet és a nagypénteki Kereszt-imádás emlékeztet. Keresztút 2019 romain. Az ünnepi megemlékezések virágvasárnap előestéjén kezdődtek, amikor a hívők a Jeruzsálemhez közeli Betania falu templomához, a Lazarium-hoz indultak, ahol Lázár feltámadására emlékeztek.