augusztus 21. 18:00 Bujtor-filmekkel készül a nyárra a Duna Televízió Vasárnaponként Ötvös Csöpivel is múlathatják az időt a tévénézők. június 26. 17:09 Antal Imre egyszer leütötte Bujtor Istvánt Pár régi történet egy kedvelt magyar sorozatról. június 19. 18:07 A Pogány Madonna átka kísérte Bujtor Istvánékat A film egy olasz fesztiválra ment, de útközben rengeteg baj érte a két főszereplőt. február 13. 22:16 Három mezítlábas férfi rabolta ki a magyar stábot Hogy lett ő Sándor Mátyás, hogyan ismerkedett össze Bud Spencerrel? Bujtor István történeteiből válogattunk. január 10. 10:31 Gór Nagy Mária: Bujtor mentette meg az életemet Harminc év után ismét színpadra állna a színésznő. 2020. november 11. Bujtor istván szobor balatonfüred. 10:08 Tíz éve halt meg Bujtor István, régi képekkel emlékezünk Balázs Béla-díjas magyar színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer 2009-ben hunyt el. 2019. szeptember 25. 11:19 Bujtor István-díjat kapott Trill Zsolt, a Nemzeti Színház művésze Elsőfilmes rendező filmjében szerepelt. A fiatalokat segíteni kell, különben soha nem derül ki, milyenek lesznek - 2019. augusztus 26.
2019. szeptember. 25. 11:48 Kult Tíz éve halt meg Bujtor István A "magyar Piedone", a felejthetetlen Ötvös Csöpi kitalálója 2009. szeptember 25-én hunyt el. 2019. május. 05. 06:41 Autó Tudta, hogy valódi volt az autós baleset Bujtor híres balatoni filmjében? A Pogány Madonnában az eredeti forgatókönyv szerint nem törték volna össze a Mercedest. 2016. április. 06. Már tizenkét éve, hogy itt hagyott bennünket: nyughelyén állítanak szobrot Bujtor Istvánnak - Blikk. 15:49 Ilyen, amikor Darth Vadernek látszik Eötvös csöpi - videó Nem is értjük, miért is nem volt még Star Wars paródia a Pogány madonna szereplőinek hangjával. 2016. február. 26. 06:30 Molnár Csaba Gazdaság Világszám a Balaton partján vagy futurisztikus, megalomán lidérc? Időről időre rátalálnak a Balatonra a legalábbis meghökkentő ötletek – amelyekből azért jellemzően inkább lesz semmi, mint valami. Most is felbukkant egy (kettő, három) első látásra hajmeresztőnek, de másodikra is erősen futurisztikusnak tűnő fejlesztési terv: Almádi és Fűzfő között építenék fel a világ messze legnagyobb vízi szórakoztató központját, lenne benne például sziklaugrás és vízesés, mini-tengeralattjárók – igen, a Balatonban.
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 8230 Balatonfüred, Vitorlás tér Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
"Éldegél az ember… Hétköznapi kisember. Olyan, mint mindenki körülötte – munkába megy, hazajön a munkából. Átlagos fizetést kap. Évente egyszer szabadságra megy. Van felesége. Gyerekei is vannak. Normális ember! És egy nap hirtelen csernobili emberré változik. Csodalénnyé! Valami olyasmivé, amit senki sem ismer, de mindenkit érdekel. Szeretne olyan lenni, mint mindenki, de már nem megy. Nem lehet, nincs visszatérés a korábbi világba. " Mi, magyar olvasók még alig ocsúdhattunk fel Szvetlana Alekszijevics tavaly megjelent Elhordott múltjaink című dokumentumregényének sokkjából, amikor az Európa Könyvkiadó gondozásában, szinte napra pontosan a katasztrófa 30. évfordulóján jelent meg a szerző újabb művének magyar fordítása, a Csernobili ima. Három évtized. Ennyi idő telt el tehát a világ egyik legnagyobb atomkatasztrófája óta. Csernobil – mindenki által rettegett szó még ma is. Rettegett és súlyos titkokat magába záró. Amikor 1986. április 26-án megtörtént a tragédia, a helyi vezetők hozzá nem értése, illetve a felszerelés hiánya mind-mind hátráltatta a veszély elhárítását.
Csernobili ima leírása 1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla. A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.
"Egy ukrán menyecske szép nagy piros almákat árul a piacon. Így kínálja: 'Almácskát vegyenek! Csernobili almácskát! ' Azt tanácsolja neki valaki: 'Asszonyság, ne vallja be, hogy csernobili az alma, mert a nyakán marad. ' – 'Na ne mondja! Viszik, mint a cukrot! Ki az anyósának, ki a főnökének! '" A könyv, - ami a sorozat alapjául is szolgált - talán a legrészletesebben Ljudmila Ignatyenko tűzoltófeleség visszaemlékezését írja le, aki várandósan napokig járt Moszkvába halálos beteg férjéhez és aki maga is belerokkant a történtekbe. A Csernobili ima annak ellenére, hogy megrázó alkotás, letehetetlen mű. Abbahagyhatatlan, akárcsak a HBO minisorozata, amit nagyon sokan egyszuszra néztünk végig. Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima Forrás: Európa Könyvkiadó Kft., Shutterstock Alina Bronsky: Baba Dunya utolsó szerelme "Van egy dolog, amit itt, Csernovóban mindennél, még a csapvíznél és a vezetékes telefonnál is jobban értékelek. Ez az idő. Jobban mondva az, hogy nálunk nincs idő. " Alina Bronsky regényének is a csernobili reaktor katasztrófája adja a kerettörténetét.
Csernobili ima leírása "Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött. " "Mi ez - a múlt vagy a jövő? " 1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla... A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.
Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet. Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.
Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár "Egybeesett két katasztrófa - írta a Nobel-díjas Alekszijevics -, egy kozmikus: Csernobil, és egy társadalmi: a víz alá süllyedt a szocializmus hatalmas kontinense. " Az írónő megrázó könyvében a túlélők szólalnak meg, a katonák, akik részt vettek a mentésben, az áldozatok hozzátartozói. Szállítás: 1-2 munkanap Eredeti megnevezés: Csernobilszkaja molitva Kötésmód: ragasztott kötött védőborítóval Méret [mm]: 150 x 203 x 32 Szvetlana Alekszijevics Az 1948-as születésű fehérorosz Szvetlana Alekszijevics a Szovjetunió kései éveinek és felbomlásának leghitelesebb krónikása. A pályafutását újságíróként kezdő szerző többek között olyan érzékeny és traumatikus témákat dolgozott fel aprólékos kutatómunkán és több száz túlélővel és kortárssal folytatott beszélgetésein alapuló könyveiben, mint a nők által átélt szenvedések a második világháború során, az afganisztáni háború, illetve a csernobili nukleáris katasztrófa.