A VARIDANCE és a Bartók Táncszínház bemutatja Nem leszek a játékszered Slágermese a 60-as évekről élőzenével Magyarország – 60-as évek. 1966-ban volt az első Táncdalfesztivál. Kovács Kati énekelte: "Én nem leszek sohasem a játékszered…" Megosztott első helyezést nyert (Toldy Máriával). Az idősebbek Koós János-, Korda György-, Toldy Mária-pártiakra szakadtak szét, a formálódó beatnemzedék Illés-, Metró-, Omega-, Kovács Kati-rajongókra. 1966-tól megjelentek a Centrum áruházak is. Konfekció volt "Ez a divat" módra. Broadway jegyiroda - Jegyvásárlás. A gyárakban pedig az egyenrend egyenruhái. A miénk volt "legvidámabb barakk" a szocialista országok között. A Nem leszek a játékszered koncertszínházi előadásunk egykori slágerekkel mesél el egy történetet. Két énekes színésznő, öt zenész és a Bartók Színház tánctagozata közösen idézik elénk a már letűnt, de máig ható kort és annak hangulatát.
Ilyen dalok és szövegrészletek fonódnak össze, kapcsolódnak lazán egymáshoz a koncertszínházi tánc- előadásban, hogy a színház tánckara, két énekes színésznő és öt zenész együtt idézzenek elénk egy már letűnt, de máig ható kort és annak hangulatát.. SZEREPLŐK: Kecskés Tímea, Siménfalvy Ágota Munkavezető: Végső Zsolt Bánházy Eszter, Deák Bálint, Hahn Jusztina Sára, Halmosi Dzsenifer, Jaklics Liliána, Perger Balázs, Péter Szilvia, Széchenyi Krisztián, Végső Zsolt, Zolja Adél. ALKOTÓK: Zenekar: Tótin Katalin – zongora, vezető Tótin István – klarinét Kis Alexandra – brácsa Károlyi Dóra – Cselló Müller Tamás – Dob Zeneszerző: Farkas Bence Látványtervező: Rákay Tamás Jelmeztervező asszisztens: Jaklics Liliána Koreográfus: Dunaveczki Éva Koreográfus asszisztens: Perger Balázs Dramaturg: Balassa Eszter Rendezőasszisztens: Szekeres Petra Rendező: Csadi Zoltán A jegyek ára: 2000 Ft (szabadtéri előadás).. Az előadásról írták: DUOL – Balla Tibor / DUOL – Balla Tibor. ❗ A műsorváltozás jogát fenntartjuk.
Irodalmi. Állandóan olvasott. És olyanokat tudott mondani két Lánchíd konyak után, hogy majd' leszakadt a csillár. A szava járása volt, hogy ez itt egy gulyáskommunizmus. Mi köze van a marhagulyásnak a kommunizmushoz? Kettős beszédről, áthallásról hadováltak a barátaival, olyanokat mondott, hogy itt csak a sorok között lehet írni. Mindezt az én két szoba-hallos, összkomfortos lakásomban. Naná, hogy kitettem őket, diliházat nem nyitok a hülyéknek. Ajánló Egy kisember meghasonlása Tessék nézni ezt a vörös csillagosat, a babérkoszorúval, ez a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem. Jaj, ez a fiúka, a Kismackó! Most kitalálta, hogy menjünk a Magas-Tátrába. Nem leszek sohasem a játékszered. Nyaralni. Nem bánom, ezen ne múljon, megkapja tőlem a szülinapjára. X Fölkerültem Pestre, nem ismertem senkit. Böbikével a Postán találkoztam, mikor a szüleim elveszett levelét reklamáltam. Kedves nő. Mindjárt a szárnyai alá vett, pár hét múlva átköltöztem hozzá a munkásszállóról. Mégiscsak jobb, valóságos luxusban él. Nem tudom, hogy mi lesz ebből.
Talán e szerencsétlen lépés nyomán születő átok jön elő a hatvanas évek végének közép-nyugat-Amerikájában játszódó kertvárosi groteszk tragikomédiában. A fizikaprofesszor a táblán minden képletet megold, saját élete azonban maga lesz a káosz. A főhőst a szinte ismeretlen Michael Stuhlbarg, a Scorsese-féle új sorozat, a Gengszterkorzó egyik főszereplője alakítja remekül, és a többi friss arc is prímán teljesít: az idegesítő feleség, a tenyérbemászó stílusú szerető, a bármicvójára beszívva érkező fiú, az okoskodó ifjú rabbi. Az elmúlt évtizedben több film és sorozat is lerántotta a leplet a kertvárosi látszatidillről, az Amerikai szépség től kezdve A szabadság útjai n át a Született feleségek ig vagy a Reklámőrültek ig. Az Egy komoly ember is ezt a témát cifrázza, ám a Coen fivérek korábbi filmjeitől eltérően, melyek szereplőit szinte részvétlen rovartudósi hozzáállással ábrázolták, most együtt tudunk érezni a főhőssel. A Serious Man – színes, feliratos, amerikai vígjáték. 2009. Rendezte: Joel és Ethan Coen.
Mielőtt azonban végleg feladná – ahelyett, hogy az eddig megszokott coen-i hősmintát követve ölni, csalni, lopni kezdene –, úgy dönt, hogy felkeres egy rabbit, hogy magyarázza el zátonyra futásának okát és világítsa meg, hogyan tovább. Egyik tanácsadó sem válik be, a sokat emlegetett, legbölcsebb Marshak rabbi pedig túl elfoglalt. Jelenetkép A széthullást részletekbe menően láthatjuk: a válás papírmunkáját végző ügyvédsegéd infarktust kap és meghal, Larry-t fia, Danny adósságba sodorja, amikor egy méregdrága lemezbolt klubtagságiját kiváltja, majd az autóbalesetben elhalálozott Ableman temetését is neki kell fizetnie. A halmozott sorscsapások és az általában karikaturisztikus figurák – Danny tanáraitól a rabbikon át Larry bátyjáig – komikusra hangolják a cselekményt. De Coenék a közbeiktatott baljóslatú álomjelenetekkel, a zenehasználattal, a film szokatlan ritmusával és pályájuk legkényelmetlenebb befejezésével elérik, hogy mégse tudjunk felhőtlenül kacagni. Az Egy komoly ember nek nemcsak egyértelmű egybeesései árulkodnak az önéletrajzi ihletettségről – például hogy Coenék is a 60-as évek végi középosztálybeli jólétben nőttek fel egy kertvárosi zsidó családban, apjuk Larryhez hasonlóan egyetemi professzor volt stb.
És persze vicces, ahogy a Coen-filmek szinte mindig, még a legsötétebb pillanatokban is. Michael Stuhlbarg és Adam Arkin Igen, egyébként ez egy zsidó történet. Egy zsidó közösségben játszódik a hatvanas években, zsidó szereplőkkel, rabbikkal, zsidó ünnepekkel, még egy tizenkilencedik századbeli jiddis nyelvű jelenet is van benne. A zsidó kultúrát nem elég mélyen ismerő nézők, például én is, könnyen zavarba jönnek. A film amúgy is kihúzza a lábunk alól a talajt, hát még ha a kódjaink sincsenek az utalások megértéséhez, teljesen össze lehet kavarodni. Valószínűleg nem is értettem meg az összes utalást a filmben, de legalább így még jobban átéreztem Larry paranoiáját. Aztán amikor a bár-mitzvó szertartásról szóló nagyszerű jelenetben kiderül, hatezer év tanításainak üzenete nem különbözik túlzottan a Somebody to Love című Jefferson Airplane-dal szövegétől, egyértelművé vált, a zsidó kontextussal együtt is mindenkihez és mindenkiről, aki valaha úgy érezte, a világ összeesküdött ellene, ugyanúgy szól ez a film.