Az 1920-as évek végén játszódó cselekmény középpontjában az apátlan-anyátlan kis lelenclány áll, akit egyik nevelőszülőtől a másikig rugdal az élet, és annak ellenére nem fordul jóra a sorsa, hogy rendre próbál – mintegy öntudatlanul, a maga hét évnyi élete alatt összegyűjtött minden tapasztalatát latba vetve – javítani azon. Mindhiába, a háztartásváltások ugyanis csak ahhoz elegek, hogy új és újabb élményeket szerezzen az emberi aljasságról. A rendező Elek Judittal közösen írta a forgatókönyvet. Az adaptáció kockázatos vállalkozás volt, ugyanis Móricz munkája remekmű, elvenni és hozzátoldani is veszélyes. Ranódyék mindkettőt megtették: megkurtították a történetet (a regényben három családhoz kerül el a kislány, a filmben csak kettőhöz: Dudásékhoz és Szennyesékhez), és hozzá is írtak (a kiváló lelencházi jelenetet például: ez a film egyik csúcspontja). Árvácska teljes film videa magyarul. Az Árvácska kulcsa a megfelelő címszereplő felkutatása volt. Ranódy László több ezer gyermeket hallgatott meg, míg megtalálta, akit keresett.
Jelen írás apropóján újra megnéztem: ennyi év után is nagy hatású mű, és sajnos aktuális is, mert ha nem is feltétlenül tanyasi környezetben, de még ma is sok Árvácska él közöttünk.
A horror – a filmben – valami olyasmi, ami túl van a felfoghatón. A horror eredendően irracionális, a horrorfilmek pedig per definitionem fantasztikus filmek. Ranódy László Árvácská ja ellenben realista film, amely mégis minden horrorfilmnél irracionálisabb borzalmakat mutat be. A teljes magyar filmtörténetben aligha akad kegyetlenebb alkotás, a világfilmben sem sok. Bár az alapjául szolgáló Móricz-regény teljes borzalomkatalógusát nem használja fel, valahogyan mégis kegyetlenebb annál. Ha le vannak írva, akkor csupán elképzeljük a borzalmakat – akár úgy, hogy a fantáziánk mintegy önvédelemből, vagyis a lelki higiéniánk megtartása végett segít bekorlátozni a hatást –, ellenben ha látjuk a rettenetet a maga konkrétságában, akkor nincs menekvés: nem segít a képzelet. Árvácska teljes film online. Móricz kisregénye "korát megelőző", váteszi mű. 1940-ben jelent meg először folytatásokban, de mintha az ekkor épphogy elkezdődő második világháború végső tanulságai – azaz botránya – íratta volna a szerzővel. A regény test, szellem és lélek oly mérvű amortizálódását, korcsosulását mutatta be, amely a világháború előtt elképzelhetetlennek látszott, és csak utána lett ismert.
A családi legenda szerint édesapámtól örököltem a filmek iránti vonzódásomat, mert fiatalkorában ő járt gyakran moziba, és sokat tudott az akkori hazai és külföldi sztárokról. Gyerekkoromból természetesen elsősorban a szocialista országokból importált mesefilmekre emlékszem, mint például a keletnémet Jégkirálynő és a Hatan hetedhét országon át, a szovjet A görbe tükrök birodalma, a román Veronika és a bűvös zsák, a csehszlovák Három mogyoró Hamupipőkének és hasonlók, meg olyan nyugati szuperfilmekre, mint az amerikai Mackenna aranya (ezt máig nagyon szeretem) vagy az olasz Dorellik jön (ezt pár évvel később újra láttam, és akkor már csalódást okozott). Imádtam moziba járni, egy másik univerzum nyílt meg előttem olyankor, ami nem egyszer érdekesebb és izgalmasabb volt, mint a valóság, amelyben éltem. Árvácska teljes film magyarul videa | Life Fórum - Part 2. Viszonylag jó tanuló voltam különösebb magatartási problémák nélkül, szóval szinte mindig ki tudtam hízelegni édesanyámtól a mozijegyre és moziújságokra valót. A közelünkben lévő két moziba (Május 1., Bem) általában egyedül is elengedtek, talán ezért is alakult így, hogy a filmnézés számomra mindig is inkább magányos, és nem társas szórakozás volt.