Az 1990-es években a település korábbi tisztán agrárprofiljával szakítva a turizmusban talált fejlődési lehetőséget. A meditációs ház bejárata, ahol otthonra lelnek az elmélyülni, elcsendesedni vágyók Fotó: Zalai Hírlap Sztúpa az erdő közepén A település nevezetességeinek egyike a zalaszántói Béke Sztúpa, amely Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy Ázsiából eredő vallás hagyományát. Sebestyén Balázs különleges magyarországi helyeket ajánl. A Kovácsi-hegyen lévő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg. Fotó: Mihály Szilvia Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992 márciusa és szeptembere között mintegy 40 millió forintból épült fel. A Sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába.
1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók A zalaszántói Sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét, szeretetét szimbolizálja Árpád-kori település, Zalaszántó már az 1236-ban írott okmányokban is szerepel. A Keszthelyi-fennsík közepén, a Keszthely és Sümeg között húzódó 7327-es út mellett fekszik. A település nevezetességeinek egyike a zalaszántói Béke Sztúpa, amely Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye – írja a Fotó: Polgár…
A Keszthelyi-fennsík közepén, a Keszthely és Sümeg között húzódó 7327-es út mellett fekszik Zalaszántó, itt található a Buddha szellemét, bölcsességét, szeretetét szimbolizáló sztúpa. Az Árpád-kori település, Zalaszántó már az 1236-ban írott okmányokban is szerepel. A törökök először 1555-ben támadták meg a települést. 1564-től pedig már a töröknek adózott, és több támadásnak esett áldozatul. Így a fejlődése hosszú időre megtorpant. A 316 méter magas Világosvártól néz a Balatonra a zalaszántói Béke Sztúpa Fotó: Zalai Hírlap Az 1720-as években kezdett újabb lendületet venni Zalaszántó népesedése, azonban mezővárosi jogait többet nem tudta érvényesíteni. 10 csodahely Magyarországon, amely tarolt az Instagramon 2021-ben - Csodahelyek.hu. Lakosai ugyanúgy adóztak és robotot végeztek, mint a környező falvak lakói. Az 1740-es években Festetics Kristóf a keszthelyi Festetics-birtokhoz csatolta a települést. A 18. század végén a lakosság nagy része mezőgazdaságból élt. Mindössze pár céhbe tömörült takács élt a településen mint iparos, ám az ő feladatukat is nagyban megnehezítette a keszthelyi konkurencia.
Kihagyhatatlan úti cél! Hercegkúti pincesorok Hercegkúton kb. 200 db kisebb-nagyobb pince található több helyszínen, emellett érdemes megnézni a Kálváriát és a kápolnától nyíló panorámát. Ja és persze a finom borokról se feledkezzünk meg, ha a környéken járunk! Hubertlaki-tó, Bakonybél A Bakony mélyén, a város zajától távol, az erdő közepén rejtőző Hubertlaki-tó (más néven bakonyi Gyilkos-tó) hosszabb-rövidebb túraútvonalakon egyaránt megközelíthető. Kéz-kilátó A Kéz-kilátó egy kezet formáló, fából készült alkotás, illetve pihenő, ahonnan csodás kilátás nyílik a környékre! Ide mindenképpen el kell látogatni! Lillafüred Borsod-Abaúj-Zemplén megyében járunk, egy csodálatos vidéken, Miskolc egyik legmagasabban fekvő részén. A Szinva és a Garadna patakok találkozásánál terül el Lillafüred, amelynek feltétlenül ott a helye mindenki bakancslistáján. Nyúli pincesor A Győr közelében fekvő Nyúl településen találjuk Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult szurdokvölgyét, az ún. Szurdikot, továbbá egy hangulatos pincesort.
Regisztráció Kérjük válassza ki, hogy milyen céllal szeretne regisztrálni az oldalra. Miért érdemes regisztrálni?
Az építkezés 2012-ben kezdődött, majd 2014. júniusában ünnepélyes keretek között került felavatásra. A központot azóta is folyamatosan fejlesztik, a meditációs ház kívül japán, belül tibeti stílusjegyeket visel.