S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép?
A mű címe előreutal a központi szimbólumra, a földobott kőre, ami Adyt jelképezi. A kő mindig visszahull a földre, ahogyan a költőt is mindig visszahúzza a szíve, a hivatástudata hazájába. "Kicsi országom, újra meg újra / Hazajön a fiad. " A kedves megszólítás meghitt, bensőséges hangulatot idéz, az "újra" szó ismétlése pedig nyomatékosítja, hogy a költő mindig hazaszerető marad, mindig visszatér. Ady Endre A föl-földobott kő versszakonkénti elemzés hol találok ilyet?. Ady a bántó közvélemény elől sokszor Párizsba, a nyugati kultúra központjába menekült, erre utal a költemény második versszaka: "Messze tornyokat látogat sorba, / Szédül, elbusong, s lehull a porba, / Amelyből vétetett. " A nagyvilági életből mindig hazatér, vállalja magyarságát. A porba hull, alacsonyabb, szegényebb, negatívabb helyre, ugyanakkor a por a haza jelképe is egyben, a bibliai utalás (porból lettünk, porrá leszünk) teszi paradoxszá a költői képet. Romantikus elem a harmadik strófa elvágyódása, a lírai én vágyik a kicsapongó nagyvilági életre, Párizsra, a kultúra fellegvárára. Sivárnak érzi a magyar irodalmi életet, itthagyná a magyar népet annak cselekvésképtelenségével, azonban "nem menekülhet": ő is magyar, s nemzeti öntudata mindig újra fellángol, kötelessége támogatni, vezetni a magyarságot.
Itt született meg a huszadik századi korszerű magyar színjátszás. Már a kezdetektől legalább háromféle arculatot mutatott: játszott klasszikusokat, irodalmi rangú kortárs szerzőket, és színészei mindenkor sikerre tudták vinni az elegáns francia vígjátékokat, bohózatokat, a "jól megcsinált darabokat. " N emcsak a korszerű színjátszás indult el e falak közül, hanem itt született a modern magyar polgári dráma is. A színház a hetvenes-nyolcvanas évtizedben kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségréteget: a Képzelt riport... (1973), Harmincéves vagyok (1975), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1977), a Kőműves Kelemen (1982) majd a még most is telt házakat vonzó A Padlás, Játszd újra, Sam! A kutyatáp ízét és emészthetőségét támogató gyógynövény és gyümölcs kivonatok. Vitaminokkal, ásványi anyagokkal és organikus mikroelemekkel dúsítva. Ady Endre: Föl-föl dobott kő - Közepesen hosszú felelet terv. Tartalmazzon: bevezető szöveg, mondatok közötti összefügés, a vers elemzése.. Tartalmazza az immunrendszert és a tápcserét támogató prebiotikumokat. Nem tartalmaz szóját, vegyi készítményeket és tartósító szereket.
Felismerte, hogy önazonossága ide köti, vágyai magyar vágyak, ő maga is hasonló a nemzetéhez. Rád hasonlítok, rád ütöttem, mondja Ady: " Te orcádra ütök ". Az "ütés" itt nem bántást jelent, hanem hasonlítást. Bár az egyik elemző, O. Nagy Gábor rámutatott, hogy nemcsak az átvitt értelmű, "hozzád hasonlítok" jelentés kerül játékba, mivel az "ütök" igén átsejlik az ősi, eredeti "ver" jelentés is – így a lírai én ezt a "téged bántalak" értelemben is mondhatja. Tehát van itt egy paradox kétértelműség. Egyszerre van jelen a nemzettel való azonosulás és a nemzet ostorozása, bántása, akárcsak Ady más verseiben, valamint a hazához fűző sors vállalása és elutasítása. A két jelentés közül az a meghatározó, hogy a hazájára hasonlít a lírai én, azaz magában hordozza a magyarság összes problémáját. Föl Földobott Kő: Ady Endre: A Föl-Földobott Kő (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek. A bús tehetetlenség és a többi gyengeség és hiba, amit nem szeret a magyarokban, őrá is jellemző, mivel ő is magyar. Ő se különb, így végső soron mégiscsak egy a hazájával, ide köti az önazonossága. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Vázlat egy vers mindenségéről. Ady Endre: A föl-földobott kő 2/5 | Magyar Irodalmi Lap A FÖLTÁMADÁS SZOMORÚSÁGA - Ady Endre | Érettsé A_föl__földobott_kő - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten Ady Endre társadalombírálata és hazaszeretete | Radnóti Nem tudhatom és Ady A föl-földobott kő - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten Ady Endre: A föl-földobott kő (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek MAGYAR NEMZETISMERET Alapmetafora: a föl-földobott és a földre mindig visszahulló kő, amely a szükségszerűséget, a determináltságot jelenti, és a végleges helyhez kötöttséget hangsúlyozza. Ebben a költői képben a hazaszeretet visszahúzó ereje azonosul a gravitációval, azaz a világegyetemet működésben tartó legnagyobb erővel. Kifejezőeszközök: metafora ( hulló kő), gemináció ( föl-földobott, újra meg újra), duratív jelentésű igék ( elbusong, látogat), időtlenítő számnévi túlzások ( százszor földobnál, százszor is), ismétlődést jelentő határozószók ( mindig, újra meg újra, megint, mindenha), elnyújtó kötőszók ( És jaj hiába).
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. " Miben segít ebben az embertelen háborúban az éjszaka? (Gondolj a pilótára) Költői eszközök: Hasonlat, pl. "Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága" Jelzők, pl. "a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom" Megszemélyesítések "lábamhoz térdepel egy-egy bokor, " Metafora, "a csókok íze számban hol méz, hol áfonya" A vers zenei eszközei: Figyeld meg a rímeket!