És azok, akik évente nem pihennek legalább egy hetet, nagyobb valószínűséggel lesznek szívbetegek – állítja a New York-i Oswego Egyetem kutatása. Magyarországon minimum 20 nap fizetett szabadság jár a munkavállalóknak, amely a munkában töltött évek számával emelkedik, és van számos fizetett ünnepnap is.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. május 7-én (164. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3252 […] munkavállalókkal - mivel nekik erre a napra nem is rendelhető el munkavégzés - azonos mértékű munkaórát kelljen teljesítenie annak is, akit egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatnak. A munkavállalónak távolléti díj az így kiesett (be nem osztható) munkaidőre csak akkor jár, ha óra- vagy teljesítménybérben van foglalkoztatva [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; a havibéres munkavállalóról a törvény külön nem szól. Fizetett szabadság 2022. Mivel azonban a munkaszüneti nap miatt kiesett időre díjazás a munkavállalót (ebben az értelmezés egységes) megilleti, és a havibéres munkavállalónak a havi alapbére a beosztott munkaidőtől függetlenül jár, ezért erre a napra számára alapbért kell szá technikai kivitelezése akként alakul, hogy a munkavállaló számára abban a hónapban, amikor a 23 munkanap közül 1 nap munkaszüneti nap, az alapbérét 23-mal kell osztani, és […]
Az állásidő viszont teljesen más jogi fogalom, tehát nem azonos a fizetés nélküli szabadsággal. Az állásidő azt jelenti, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, alapbér illeti meg. Nem jár azonban alapbér, ha az állásidő valamely elháríthatatlan külső okból következik be. Fizetett szabadság 2013 relatif. Az állásidő önmagában nem függ a felek megállapodásától, hiszen a munka biztosítása a munkáltató feladata és ha ennek nem tud eleget tenni, akkor jön szóba az "állásidő" fogalma. Az állásidőre járó díjazás lehet vitás a felek között, nevezetesen: a koronavírus-járvánnyal összefüggő, a munkáltatói működésben tapasztalható visszaesés miatt felmerülő állásidőre jár-e alapbér, azaz ez elháríthatatlan külső ok-e vagy megfelelő munkaszervezési intézkedésekkel a munkáltató gondoskodhatott volna-e a munkavállalók foglalkoztatásáról? Ebből vélhetőleg a jövőben több jogvita lesz és a bírói gyakorlat fogja kimunkálni az elbírálás elveit. Ugyanakkor a határozott munkajogi álláspont az, hogy ha egy munkáltató azért nem tudja biztosítani a munkavégzés feltételeit, mert jogszabály ilyen jellegű rendelkezést tartalmazott, úgy arra a munkáltatónak semmilyen ráhatása nem volt és nem lehetett, így ilyen esetben fizetetlen állásidőről beszélhetünk.
Tapasztalataink szerint a munkáltatók próbálnak minden racionális intézkedést meghozni annak érdekében, hogy gazdasági értelemben túléljék a járványt, de a munkaerőt se veszítsék el: például a fizetetlen időszakokra (amely során szünetel a társadalombiztosítási jogviszony) átvállalják a munkavállalóktól az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését vagy az állásidőre fizetnek az alapbértől alacsonyabb díjazást abban az esetben is, ha erre – az elháríthatatlan külső ok miatt – jogszabályi kötelezettségük nem lenne. Munkajogi tanácsadásban állunk rendelkezésükre, online módon: