2022. január 20. 07:36 Múlt-kor Marie Curie szó szerint életét áldozta a radioaktivitás kutatásának. A tudományos sikernek és a két Nobel-díjnak azonban hatalmas ára volt: ugyan Curie nem ismerte el a radioaktivitás káros hatásait az emberi szervezetre, halálát feltehetőleg a rádiummal és a polóniummal folytatott kísérletek idézték elő. 1. A lengyel származású Marie Curie (szül. Marie Skłodowska) a világon az első és mindeddig az egyetlen tudós, aki két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Curie 1903-ban fizikai, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott. 2. Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat nyert, ráadásul egy olyan korszakban, amikor a rangos kitüntetés várományosaira még csak férfiak szavazhattak. Az első díjat férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel megosztottan kapta a radioaktivitás kutatásáért, a másodikat pedig a két radioaktív elem, a rádium és a polónium felfedezéséért. 3. A huszadik század elején a tudósok nem rendelkeztek kellő ismeretekkel a radioaktív sugárzás káros hatásairól.
Tanári munkájában Marie Curie Ő volt az első nő, akit professzornak neveztek ki a Higher School-ban, ahol 1900-ban tanított. Folyamatos sugárzással való érintkezése okozta neki és férjének az első tüneteket és egészségügyi problémákat 1903-ban. Piere és Marie több közös publikációban is megerősítették, hogy ha a rádiumban daganatokat képező rákos sejtek, ezek gyorsabban pusztultak el, mint a sejtek egészséges. 1903-ban szerezték meg első elismerésüket, amikor megkapták a Londoni Királyi Társaság Davy-érmét a területen végzett felfedezésükért. a kémiai Nobel-díjat és a házassággal együtt Henri Becquerelnek ítélték oda a radioaktivitás kutatásáért. Így első nőként megkapta ezt a kitüntetést, bár nem volt könnyű dolga, hiszen eleinte csak a két férfit akarták elismerésben részesíteni. Egy évvel később, 1904-ben megszületett második, egyben utolsó lányuk, Ève. A házasság egészségi állapota az állandó sugárterhelés miatt tovább romlott. 1906-ban történt, amikor egy baleset véget vetett Pierre életének, okozva ezt a katasztrofális eseményt, amelyet Marie szenvedett el.
Marie Curie-Sklodowska lengyel származású, kétszeres Nobel-díjas francia vegyész és fizikus, a nők között az egyedüli, aki kétszeres Nobel-díjas, s az egyedüli tudós, aki kémiai és fizikai Nobel díjat is kapott, 80 éve halt meg. "A tudományos munkát nem a közvetlen haszna alapján kell megítélni. Önmagáért, a tudomány szépségéért kell végezni. " Marie Curie-Sklodowska 80 éve, 1934. július 4-én halt meg a kelet-franciaországi Passy-ban. 1867. november 7-én született Varsóban. Az orosz elnyomás alatt hazájában nem tanulhatott, a középiskola után nevelőnőként összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba. A Sorbonne-on nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett matematika-, majd fizikatanári oklevelet. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal, férje laboratóriumában kezdte tanulmányozni a Röntgen által felfedezett sugarakat és a Becquerel által felfedezett uránsugárzást, melyet ő nevezett el radioaktivitásnak. Módszert dolgozott ki a radioaktivitás mérésére, és felfedezte, hogy az uránszurokérc erősebben sugároz, mint azt urántartalma indokolná.
Kapcsolódó cikk: "Tudományos forradalom: mi ez és milyen történelmi változásokat hozott? " A nagy háború és a háború utáni évek Kutatásait és tanulmányait az első világháború félbeszakította, de Marie közreműködése nem szűnt meg, javasolta mobil radiográfiai egységek, röntgenberendezések létrehozását, a sebesült katonák jobb ellátása érdekében, és a Vöröskereszt Radiológiai Szolgálatának igazgatói posztját töltötte be Francia. A háború után Marie az Egyesült Államokba utazott, hogy pénzt gyűjtsön, és így folytassa a rádiónyomozást. 1920-ban megalapította a Curie Intézetet, amely ma az orvosi, biológiai és biofizikai kutatások egyik fő központja. Az elmúlt évek és a halál 1922-ben Tagja volt az Egyesült Nemzetek Szövetsége Szellemi Együttműködési Bizottságának és a francia Nemzeti Orvostudományi Akadémia tagja. Tagja volt a Nemzetközi Kémiai Szövetség Atomtömegek Nemzetközi Bizottságának is. Marie Curie 1934. július 4-én halt meg a franciaországi Sancellemoz szentélyében aplasztikus vérszegénység következtében.
A keskeny téglaépület egy tipikus 17. századi kereskedőház, amely azóta múzeumként üzemel. A 15 ezer tételből álló tárlat hűen visszatükrözi Anne családjának korabeli életét, és a borzalmakat, amiket át kellett élniük. Anne a bergen-belseni koncentrációs táborban vesztette életét tífuszban. Előtte tiszteleg a múzeumtól nem messze található öntöttvas szobor is a Westerkerk templom mellett. Érdemes kerékpárt bérelni Amszterdamban és elpedálozni a Nieuwe Amstelstraat felé. Itt a Zsidó Történeti Múzeum ismerteti meg velünk a város háború előtti zsidó közösségeinek életét, és egyben ez a kezdőpontja a zsidónegyed megismerésének, egyben feltárja előttünk az európai történelem egyik legnagyobb tragédiáját. Simone de Beauvoir – Párizs, Franciaország Fotó: Shutterstock A huszadik század egyik leghíresebb írója egy tollvonással semmisítette meg a nőkről alkotott konzervatív, degradáló fogalmakat. Simone de Beauvoir (1908-1986) a Második nem című feminista hangvételű könyvében kijelentette, hogy: "az ember nem születik nőnek, hanem nővé válik. "