Ilyenek lehetnek a pajzsmirigyben, az emlőben, a nyálmirigyben, a nyirokcsomókban, a bőr alatti szövetekben található elváltozások. ( Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém) Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus
Egészséges működésüket bonyolult szabályozó folyamatok biztosítják. Ezeknek a sejteknek megvan a normális ciklusuk, van, amikor szaporodnak, van amikor osztódnak, míg máskor nyugalmi fázisban vannak. A daganatos megbetegedés során ez a szabályozott ciklus felborul, és az adott sejtnek alig van nyugalmi fázisa, ebből következően pedig szinte állandóan szaporodik. Egy idő után a daganat mérete növekedni kezd (minél rosszindulatúbb annál gyorsabban), nyomni kezdi a környezetében lévő szerveket, ezáltal azok működését rontja vagy lehetetlenné teszi, illetve a nyomás által fájdalmat okoz. Ugyanakkor nemcsak nyomja az adott szervet, hanem áttörheti annak határait, az ér- és nyirokpályába jutva pedig a keringés útján távolabbi szervekhez is eljutnak. A daganatos sejtek ott megtelepednek, szaporodnak és annak a szervnek is rontják a működését. Ez utóbbi folyamatot nevezzük metasztázisnak, áttétnek. A tünetek szerteágazóak lehetnek attól függően, hogy milyen szervet, szerveket érint a daganat. Agydaganat esetén - attól függően, hogy az agy mely területe érintett - kialakulhat beszédzavar, magatartászavar (például hallucináció, agresszivitás).