Legalábbis a történeteit, a karaktereit, a kísérletezését az éppen menő fiatal színészekkel, és az örök nosztalgiát egy talán sosem létezett New York után. Volt idő, amikor Woody Allen úgy érezte, hogy New York-i történeteivel csak ismétli önmagát, fogta magát, valamikor a 2000-es évek közepén Európába költözött, és egészen másfajta filmeket kezdett csinálni, mint korábban. A Match Point, Kasszandra álma vagy a Vicky Cristina Barcelona talán néha kicsit sötétebb, de mindenképpen izgalmasabb, nagyobb kihívást jelentő munkák voltak, mint amiket közvetlen előtte csinált. Majd szép lassan újra előhozta a régi témáit, és lassan megunta az öreg kontinenst, vagy hiányzott neki Amerikai és New York, és hazament, hogy olyan filmeket csináljon, mint régen, csak kicsit felvizezve. Vagy jobban felvizezve, ahogy haladunk előre. Hogy egy pillanatra se higgyük, hogy a film bárhol máshol játszódna, a Nagy Alma ott szerepel már az Egy esős nap New Yorkban címében is, és bár nyitásként pár percet egy vidéki főiskolán járunk.
elkíséri a barátnőjét, Ashleigh-t (Fanning) egy rövid New York-i kiruccanásra, mivel a lány interjút készíthet az egyetemi újságba egy híres filmrendezővel. A terv az, hogy az interjú után ők ketten majd romantikáznak, csakhogy Ashleigh-t magával ragadja a rendező, és beviszi azokba a bohém művészi körökbe, amiben él, a lány pedig nehezen szabadul a New York-i művészvilág elitjének hatása alól. Allenes filozofálgatások és művészetekkel kapcsolatos okfejtések sora követi egymást, míg a féltékeny Gatsby próbálja megkeresni a szerelmét a város forgatagában, ami sok véletlen találkozáshoz vezet. A karakterek teljes hiteltelensége (nem a színészeken múlt) percek alatt megöli a filmet, a cselekmény pedig olyannyira feszültség nélküli, hogy csöppet sem segít a figyelmünk fenntartásában. És a jellegzetes woodys humor? Sajnos abból is édeskeveset kapunk. Az Egy esős nap New Yorkban inkább tűnik egy tehetségtelen Allen-imitátor közepesen gyenge próbálkozásának, mint valódi Woody Allen-filmnek. 92 perc, amerikai Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó cikkek: Tudsz titkot tartani?
2019. 11. 28. (A Rainy Day in New York) Woody Allen romantikus komédiája, az Egy esős nap New Yorkban egy főiskolás szerelmespár, Gatsby (Timothée Chalamet) és Ashleigh (Elle Fanning) történetét meséli el. A pár tervei a New Yorkban töltött romantikus hétvégéről egy csapásra füstbe mennek, amikor a napos idő esősbe fordul. Hamarosan elsodródnak egymás mellől, ami csak a kezdete a véletlen találkozások és furcsa kalandok hosszú sorának, amit külön-külön megélnek. KRITIKA Ez után a film után már bátran kijelenthetjük: Woody Allen nagyon nem érzi 2019-et. Tóth Csaba Az, hogy Allen le van maradva, talán nem akkora csoda, végtére is egy 83 éves emberről beszélünk. Azonban ezt a lemaradását általában jól tudta álcázni azzal, hogy mostanában a filmjei többsége nem a jelenben, hanem az évtizedekkel ezelőtti múltban játszódott, és ha mégis a jelenbe tévedt, akkor inkább középkorú emberekkel forgatott, akiknek a világát jobban ismeri, egyszerűen azért, mert közelebb állnak hozzá. Az Egy esős nap New Yorkban hősei azonban mai egyetemisták, a filmből pedig perceken belül egyértelműen kiderül, hogy Allennek gőze nincs a mai fiatalokról, fogalma sincs, hogyan gondolkodnak, mi érdekli őket, milyen életformát élnek.
De mintha Woody átment volna amolyan fennköltebb romantikus tini-vígjátékba, amit én őszintén sajnáltam. A többi panel amúgy nem zavart, hisz' mindez WA védjegye, ha nem lennének benne a filmjeiben, akkor valószínűleg hiányoznának.
A lelőhely Demóna: A sötétség úrnője