Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnep, amelyen a keresztény magyar állam megalapításáról emlékezünk meg; ez a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, egyben az új kenyér ünnepe is. Szent István uralkodása idején augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ezen a napon halt meg. Az uralkodóról halála után augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. Szent istván és a magyar államalapítás. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia (1740–1780) a naptárakba is felvetette nemzeti ünnepként, emellett Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
Ezekkel a dinasztikus házasságokkal hazánk stabilitását erősítette. Belpolitikában folytatta a rá hagyományozott utat. Saját függésébe vonta a még független területeket. Már házasságával megszerezte Erdélyt. Felesége az erdélyi gyula lánya Sarolt lett. A pogány hit belföldi erőit katonai erővel törte le. A stratégiai pontokat katonai erővel megszállta. Új székhelyet alakított ki magának. Kalocsáról Esztergomba költözött. Megszerezte Veszprém várát, amit a királynénak adott, így lett Veszprém a királynéi város. Géza katonasága 3 részből állt: európai mintára nehézfegyverzetű lovagokból létrehozott elitcsapatok alkották a magját. Ezek legnagyobb részét magyar katonák tették ki. Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe - Útravaló Magazin. Ezek eltartását a király biztosította különböző bevételekkel. (pl. : vámok, kereskedelem, bányák jövedelme). A másik fontos egység a szolgáló népek által eltartott magyar katonaság volt. Ők könnyű fegyverzetű lovasokból álltak. A harmadik nagy egységet az idegen népekből álló segédcsapatok alkották. (székelyek, besenyők) Az ő feladatuk volt a felderítés, továbbá ők alkották az elő- és utóvédet.