Betegségek közül a levélfoltosodásra, kártevők közül a meztelen csigákra és a levéltetvekre kell figyelnünk, bár alapvetően ellenálló növény. Ha szaporítani szeretnénk, magról tehetjük meg. A fekete hunyor (Helleborus niger) gondozása Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Wildfeuer A fekete hunyor (Helleborus niger) alacsony-közepes termetű, évelő növény, melynek minden része mérgező. Természetes élőhelyét a lombhullató fák alatti, árnyékos területek jelentik. Ha a kertünkbe ültetjük, szintén ilyen árnyékos helyet keressünk számára. Magyarországon honos növények példa. Tenyeresen összetett, örökzöld levelei, és a rövid szár végén nyíló, fehér színű, sárga porzós virágai vannak, melyek az idő múlásával rózsaszín árnyalatot kapnak. Hazánkban a virágzása márciusra tehető, ám az enyhébb időjárású területeken már decembertől nyílhatnak virágai. Legjobban a félárnyékos, árnyékos védett helyeket, és a humuszban gazdag, jó vízáteresztő talajokat kedveli. Bár örökzöld növényről van szó, a kemény teleken a fagyok károsíthatják a leveleit.
Egyáltalán: mit kell tudni ezekről a baljós nevű élőlényekről? Tényleg húst fogyasztanak? Ha odadugod az ujjad, leharapják? Talán a "húsevő" a legköznapibb, ugyanakkor a legpontatlanabb kifejezés, amivel a rovaremésztő növényeket illethetjük, amelyek korántsem olyan "gonoszak", mint ez alapján gondolhatnánk. Mintegy ezer fajuk él szerte a világon: mocsarak, tőzeglápok, esőerdők mélyén vagy éppen sziklafalakon, mohákkal társulva. Néhánnyal még hazánkban is találkozhatunk. A rovarfogó növények olyan helyeken nőnek, ahol a talaj nem túlságosan gazdag tápanyagban, különösen nitrogénben, így ahhoz, hogy jól érezzék magukat, egy kis kiegészítéshez kell jutniuk. Magyarországon honos növények a környezetünkben. Ezért csalogatják magukhoz áldozatukat, a rovarokat és ízeltlábúakat, amelyeket aztán emésztőenzimekkel lebontanak és kinyerik belőle az éltető tápanyagot. A legismertebb húsevő növény a vénusz légycsapója, ami úgy néz ki, mintha még apró fogai is lennének, de nem, nem képes "beleharapni" az áldozatba vagy az ujjadba. Sokan tartják dísznövényként, de eredetileg Észak-Amerikában honos.
Fotó: Christian Dietz / Adobe Stock 1 / 5 Fotó: Christian Dietz / Adobe Stock Vénusz légycsapója Akár 20-30 évig is élhet, ha megfelelően gondozzák. Ilyenkor "etetni" nem szükséges, inkább az öntözés és a párás környezet a fontos számára. Csapdái a levelek végén helyezkednek el és édes illatot árasztanak. Belül érzékelőszőrök nőnek, így ha a zsákmány hozzájuk ér, a csapda azonnal becsukódik, bár először nem teljesen, hogy a kisebb rovarok ki tudjanak menekülni – ezeket a növény nem szereti, mert több energiába kerülne megemészteni őket, mint amennyi kinyerhető belőlük. Magyarországon honos növények a kertépítészetben. Miután a csapda bezárult, az emésztőnedvek működésbe lépnek, és feloldják a rovart. A növény egy-két hétig emészt. Érdekesség, hogy egy csapda csak néhányszor képes összezárulni, aztán elhal, helyette új nő. Fotó: Vera Kuttelvaserova Stuchelova / Adobe Stock 2 / 5 Fotó: Vera Kuttelvaserova Stuchelova / Adobe Stock Zsákmányolás Húsevő növények Magyarországon Az aldrovanda a meleg állóvizeket kedveli, és hasonlóképpen "működik", mint a vénusz légycsapója, de kicsit máshogyan fest: szabadon lebeg a vízben, gyökér nélkül, sertéi és nagyjából egycentis levelei vannak, amelyek középen összehajlanak.
Ráadásul némelyik az egészségünket is veszélyezteti, a kaukázusi medvetalp például fekélyeket és súlyos égési sérüléseket okoz a bőrön. A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) egy, az ernyősök családjába tartozó, óriási méretűre megnövő invazív növényfaj, amely Magyarországon néhány helyen lelhető fel, köszönhetően a hatóságok intenzív, az állományok megszüntetését célzó küzdelmének: a Zirci Arborétum területén, az Aranyos-patak és a Cuha-patak völgyében, a Vas megyei Vép területén a Kozár-Borzó patak partján, a növénynek egy másik változata pedig Pusztazámortól Etyekig a Zámori-patak mentén terjedt el. A növényt sok más fajjal együtt dísznövényként hozták be az országba évtizedekkel ezelőtt, és mint általában a nálunk nem honos növények esetében igaz, hogy hatalmas pusztítást képes végezni a természetközeli élőhelyeken, mivel kiszorítja az eredeti növényfajokat. Egykor dísznövények, ma már kiirthatatlan gyomok - Agroinform.hu. A növény terjedésének megakadályozásában történtek sikeres lépések, ugyanis korábban a Börzsönyben, a Kemence-patak térségében is találkozni lehetett vele, illetve Vácrátóton is.
– Nem fontossági sorrendben, hanem ahogy eszembe jut: a fásszárúak közül az akác, a bálványfa, a kései meggy, az ostorfa. – Olyan máshonnan, legtöbbször más kontinensekről véletlenül behurcolt vagy szándékosan betelepített fajokról van szó, amik utána sikeresen megtelepszenek nálunk és elszaporodnak. A jelenség önmagában is érdekes lenne, hiszen egy más körülmények között kifejlődött faj lesz új helyen sikeres, de ezek a fajok nagyon gyakran őshonos fajokat veszélyeztetnek, vagy kárt okoznak a mezőgazdaságban. – Pontosan mik ezek a károk? – A növényeknél a legtipikusabb eset, hogy kompetíciót, magyarul versengést generálva kiszorítanak őshonos fajokat. Például az aranyvessző sűrű állományaiban a többi növény nem jut fényhez, kiszorul. Magyarországon Honos Növények. Állatoknál a predáció szokott gondot okozni: egy behozott új ragadozó megeszi azokat a fajokat, amik nincsenek erre felkészülve. Magyarországon ez nem annyira jellemző, de egyes óceáni szigeteken ez nagyon komoly problémát jelent. A legfontosabb ragadozók a szigeteken a behurcolt házi macskák és a patkányok.