A különadó helyett a szabályozás pontosítására már akkor is javaslatokat tettünk, ezeket most megismételjük: - a 3 millió feletti különadót meg kell szüntetni - a szüneteltetés zavaros iparűzési adó szabályait törölni kell - a jövedelemigazoláson a betéti társaság katás tagjára kell osztani a bevételt - a munkaviszonnyá való átminősítéshez 12 szabályra van szükség - a 12 szabályból a korábbi 2 helyett 3 teljesítését kell előírni - az adóhatóságnak esettanulmányokban kell közölni, mikor áll fenn munkaviszony - a NAV számára a törvényben kell előírni, hogy az első katás számla után érdeklődjön. Az MKOE véleménye szerint Magyarországon a forgalmi típusú adóztatás a sikeres, amit alacsony kulcsú jövedelemadóztatásnak kell kísérnie, a kisadózás pedig ennek a fő eleme. A katázás tilalomfákkal és különadóval való telepakolása mindezzel ellentétes lenne. Az átalányadózásra áttérés különleges esetei. Továbbra is várjuk a beígért 9 százalékos személyi jövedelemadót, melyhez képest már a Kata sem extrémen alacsony, zárja közleményét az egyesület.
Ennek legfőbb oka az, hogy a társasági adó törvény az adózó szempontjából vizsgálja a kapcsoltságot, s ezen törvény nem tekinti belföldi (sem külföldi) adózónak az egyéni vállalkozót [tao-törvény 2. § (2) bekezdés]. Mindezek alapján a kapcsolt vállalkozási viszonyt olyan partnerek között kell keresnünk, ahol legalább az egyik fél jogi személy. KATA-s adatszolgáltatás a Novitax programokkal. Mindez tehát azt jelenti, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozó bevétele egy vele közeli hozzátartozói viszonyban álló másik egyéni vállalkozótól (pl. házastárstól) érkezik, akkor 3 millió forint bevételi összegig nem merül fel a 40 százalékos adómérték. Külföldi kifizető esetén a kata-törvény 8. § (6b) alpontja egyértelműen rögzíti, hogy csakis a kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi jogi személytől vagy egyéb szervezettől érkező bevételt terheli a 40 százalékos adómérték. Mindezen bevezetés után vizsgáljuk meg a kapcsolt vállalkozások eseteit a kisadózó vállalkozások szempontjából! OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja – példákon keresztül bemutatva – a kapcsolt vállalkozásoknak milyen fontosabb esetkörei vannak kataalanyok szempontjából!
000 – 3. 000 – (20. 000) x 0, 2858 = 4. 141. 400. -Ft Ez alapján láthatjuk, hogy ekkora bevételnél a KATA keretünkből még marad 4. 400 forint. Érdekességként: Egy külföldi partner esetében a KATA keret túllépése miatti 40%-os adó 34, 5M forintnál jelentkezik először. Ami ekkora bevételnél mindössze 1000 Ft, de 40M forintos bevételnél már 630. Kata számlák jelentése magyarul. 000 Ft plusz adót jelent. Kettő külföldi partner esetén 27M forint bevétel után jelentkezik a 40%-os adó először. (amennyiben a bevétel mindegyik partner esetében eléri a 3M forintot) Három külföldi partner esetén 19, 5M forint bevétel után jelentkezik a 40%-os adó először. (amennyiben a bevétel mindegyik partner esetében eléri a 3M forintot) Itt jegyezném meg, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ekkora bevételeknél már nem éri meg katázni, így aki bizonytalan, hogy megéri-e neki az nyugodtan keressen minket, hogy részletesebben átbeszéljük. Ez alapján is látszik, hogy némileg bonyolultra sikerült a szabályozás. Ennek ellenére még mindig sokaknak megéri katázni a plusz adó és többlet adminisztráció ellenére is, főleg a szolgáltató szektorban dolgozó programozóknak, szoftverfejlesztőknek, tanácsadóknak, marketingeseknek, stb, akik jellemzően minimális költséggel, de nagy hozzáadott értékkel és magasabb bevételekkel működnek, még ha csak 1-2 nagyobb partnerük is van.
A Kata tv. 14. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a jogviszonyt valós tartalma szerint kell minősíteni, ha a jogviszony valós tartalma munkaviszony, akkor ennek megfelelően kell kezelni. Amennyiben a szóban forgó intézmény a Kata tv. 13. §-a alapján adatszolgáltatásra kötelezett ( a naptári évben 1 millió forintot meghaladó bevételt juttatott a katás vállalkozásnak), akkor a Kata tv. azt a vélelmet állítja fel, hogy a felek között munkaviszony állt fenn. A katás vállalkozás kötelezettségét képezi, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa. A kata-alanyiság megszűnése (III. rész). Ezt olyan módon teheti meg, hogy a Kata tv. § (3) bekezdésében foglalt tényállások közül legalább kettő fennállását igazolja. Az előzőeken túl figyelembe kell venni a szóban forgó intézményre vonatkozó jogszabályok és belső utasításokat (a munkavállaló vállalkozóként köthet-e szerződést az intézménnyel). Bonácz Zsolt (2022-03-02)