A. Barbey D'Aurevilly: A karmazsin függöny (1971) R. Kipling: Hogyan lett a sünteknős? (1973) J. W. Jékely Zoltán Gyermekei – A Démon Gyermekei - Bemutatók - Szkéné Színház. Goethe: Faust, 1. rész (1974) M. Eminescu: Szegény Dionis (1975) Jean Bodel: A Szent-Miklós-játék / Rutebeuf: Teofil csodája (1984) Mark Twain: Koldus és királyfi (1990) Díjai [ szerkesztés] József Attila-díj (1970, 1979) A Munka Érdemrend arany fokozata (1973) Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1984) Kossuth-díj (1990) /posztumusz/ Magyar Örökség díj (1999) /posztumusz/ Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6 További információk [ szerkesztés] Kortárs magyar írók 1945-1997 A magyar irodalom története A magyar irodalom története 1945-1975 (költészet) A magyar irodalom története 1945-1975 (próza) Jékely Zoltán: Verseink emléke Tűz Tamás: Az ezüstkor lovagjai ( Irodalmi Újság 1963/23. ) Szikla-himnusz Tavasz van gyermekek Szentgyörgyi Kornél: Jékely Zoltán portréja Magyar életrajzi lexikon Jékely Zoltán profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Jékely Zoltán összegyűjtött versei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján MTI: Jékely Zoltán költő száz éve született.
Jékely Zoltán költő, író gyermekeinek védnökségével rendezte meg az Áprily Iskoláért Alapítvány, az iskola közössége és a szülők szervezete az idei Áprily-estélyt Visegrádon. Az est nyitányaként a hagyományoknak megfelelően egy korabeli felvétellel emlékeztek meg a résztvevők az iskola névadójáról. Az "Őszi rigódal" című vers szólalt meg a költő hangján. Jekyll zoltan gyermekei 3. A meghitt pillanatok után szavalatokkal és zenével mutatkoztak be az iskola diákjai és pedagógusai. Verset mondott Bene Júlia 8. és Muckstadt Szabina 7. osztályos tanuló, Tóth Judit és Rácz Tamás a Zeneiskola tanárai pedig Rodrigo "Aranjuez" (árándzsezz) című darabját játszották el. Mezei Anna az Áprily Iskoláért Alapítvány kuratóriumának elnöke háláját és köszönetét fejezte ki, hogy a nemes célok mindig nyitott szívre és fülekre találnak. Az estélyen elmondott beszédében rávilágított, hogy semmi sem bizonyítja jobban, hogy szervezetük a lehető legjobb úton jár tevékenységében, mint azoknak a jelenléte, akik áldozatos munkával járnak el az iskola és gyermekeik érdekében.
; *Szentimrei Jenő hazajött; *Benedek Marcell műhelyében; Min dolgozik az *erdélyi tudós? ; A készülő új tankönyvek műhelyében), rendszeresen beszámol a magyar és román színház előadásairól, sőt politikai publicisztikát is művel (Dózsa-unokák sereglése; Látogatás a kolozsvári munkásvértanúk otthonában). A háborúra, öldöklésre nemet mondó, a *Világosság 1946. 27-i számának vezér-helyén megjelent A Bárány vére c. írását választotta később (1981) esszé- és publicisztikagyűjteménye címéül. Jékely Zoltán | Kriterion Könyvkiadó. 1954 után teljesen az irodalomnak élt, számos verseskötete, elbeszélése, regénye, *műfordítása *jelent meg. Dante (Az új élet), Goethe (Faust I. ), Schiller, Shakespeare, Racine, Thomas Mann, Jarry, Cocteau, Trakl mellett sokat fordított Eminescutól, Arghezitől és Blagától is. Verseivel a 30-as évektől rendszeresen *jelen volt az *Erdélyi Helikon és a *Pásztortűz hasábjain. 1944-ben az ESZC adta ki Angalit és a remeték c. színművét, 1946-ban a JBA (A halászok és a halál), ill. a marosvásárhelyi Bolyai Könyvtár ( Minden mulandó) *jelentette meg egy-egy prózai kötetét.
S jön a nagy gyík, melynek a kert tövében szőlőkaróval farkát leütöttem, jönnek reám a gyíkok feldühödten s utolsó cseppig kiszívják a vérem. Jönnek, jönnek, elevenek és holtak, hogy megfizessek nappalom miatt. Anyuska, védd meg tőlük a fiad, s kicsilámpát ma nehogy eloltsad!
1985 -től 1990 -ig a Vers és dal a Várban estek szervezője. Előadóestjeit főleg a magyar népköltészet remekeiből, balladáiból állította össze. Sokszínű, lágy, de ugyanakkor erőt sugárzó hangjával a legkülönbözőbb stílusú verseket tudta hitelesen, megrázóan kifejezni. Főbb előadóestjei [ szerkesztés] Testvérkezet! Testvérkezet! (1958) Csak tiszta forrásból (1965) Földédesanyám (1970) Ady-est Bizakodva Légy már legenda Botozgató (1982) Irodalmi műve [ szerkesztés] Újra és újra. Életpályám; Nap, Bp., 1996 (Álarcok) Díjai, elismerései [ szerkesztés] 1965 – Jászai Mari-díj 1971 – Érdemes művész 1977 – Kazinczy-díj 1988 – Déry Tibor-díj 1991 – Magyar Művészetért díj 1995 – Kossuth-díj 1996 – Magyar Örökség díj 2004 – Hazám-díj Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Jekyll zoltan gyermekei vs. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 További információk [ szerkesztés] Jancsó Adrienne a -n (magyarul) Magyar színházművészeti lexikon.
A magyar színésznő, akiről sikerei csúcsán a kommunista hatalom azt terjesztette, hogy orgiákra jár, és akit örökre tönkretettek Az 1928-ban született gyönyörű színésznő, Bara Margit az ötvenes-hatvanas években ünnepelt sztár volt. Színházakban és mozifilmekben is főszerepek sorát játszotta el. A fiatalon megözvegyült művész – első férje öngyilkos lett – 1964-ben új társát is megtalálta, Gyarmati Dezső, a többszörös olimpiai bajnok vízilabdázó személyében. Ám még abban az évben rágalomhadjárat indult ellene egy koncepciós ügy kapcsán. A hatóságok sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdtek nyomozni Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat befolyásos vezetője ellen. Rokonok, de még milyenek!. Ezzel párhuzamosan kezdtek terjedni a pletykák, amelyek szerint az Onódy irányíttása...